Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-22 / 8028. szám
Népszabadság 1991. Április 16 Mire jó a tudomány? Lesz-e magyar gazdasági modell? Leül-e a mezőgazdaság? Eltérhet-e a tudósok véleménye az adósságmérséklésről? — kérdeztük többek között Sípos Aladár akadémikustól, az MTA '■ Közgazdaságtudományi Intézet tudományos tanácsadójától. — Milyen volt • tudomány repu' tációja a politikában? — Mivel az egymást köveí tő kormányok elképzelései tu- I dományosan nem voltak megalapozva, hosszan lehetne so-I rolni a szembenállás eseteit. ’ A nyolcvanas években akadé* miai bizottságunk három al' kálómmal foglalt állást pél< dául a bős—nagymarosi progf rammal szemben, de a parlament még 1987-ben is az építkezés folytatását szorgal> mazta. 1985-ben felléptünk a gazdasági növekedés gyorsítása ellen, mert az csak az adósságállományt növelné — ami egy éven belül bekövetkezett. ; GrÖsz kormányprogramját ? magam május elsejei jelszavak gyűjteményének -neveztem. — A politika nem volt vevő, vary a közgazdaság-tudomány nem tudu meghatározni a fejlődés tendenciáit? — Is-is. Bár inkább arról volt «zó, hogy a politika elutasította a számára kellemetlen jelzéseket. Tízéves igazgatói működésem alatt egyetlen esetre emlékszem, amikor kormány-előterjesztést támogattunk, ez pedig a Sárközy Tamásék által készített vállalati törvény tervezete volt. A Tervhivatalból az intézetbe visszakerült kutatók is megerősítették, hogy a politikai, gazdasági vezetés nem volt kíváncsi a tudomány vélemé-1 nyére. — A rendszerváltásul mit váí! tozott a helyzet? i — Már ez a rituális meg> kérdezés is elmarad. — Nem azért, mert a pártoknak . megvannak a szakértőik? í — Lehet, bár a pártok | szakértői gárdája rendkívül I vegyes. Legutóbb .az Akadémia agrárgazdasági bizottsága megvitatta az agrárszerkezet átalakítását. Az FM-ből meghívott hat emberből egy volt jelen. — Nem azért, mert elég volt a „kommunista tudományból”? — Vannak, akik úgy gondolják, hogy a közgazdászok jobban kiszolgálták a pártál| lamot, mint mások. Nem igaz. A közgazdászok tevékenyen dolgoztak a reformon, például egy 1982-es intézeti közlemény bevezetőjében írta le Tardos Márton a vihart ki■ váltó mondatot» hogy az állam vonuljon ki a gazdaságból. Azt viszont a szemünkre lehet vetni, hogy a többség csak az új gazdasági modell 1987—88-as kidolgozása során jött rá velem együtt, hogy a szocializmus adott formája nem reformálható. — Bocsátottak ei közgazdászt az áUásábóJ? — Nem. Pedig méhányan jó néven vették volna, ha a hatalom a filozófusokhoz, szociológusokhoz hasonlóan fellép a közgazdászok ellen is. — Lesz-«, 1tell>e magyar gazdasági modell, mint volt? — A legsajátosabban magyar a keresztény, úri Magyarország visszaállítása lenne, de ez a középkor felé vivő gazdasági nonszensz; ilyen Európában nem létezik. A liberális törekvések közül nem tartom járható útnak a vad kapitalizmust, ahol teljesen csak a piaci hatások szabályoznak. Néhány hónappal ezelőtt egy fiatal munkatársunk kandidátusi disszertációjának vitáján még bennünket is meglepett, hogy a megvizsgált NSZK-ban a beruházások 60 százalékára az állam hatással van. — Sikerül a mezőgazda&ágot sikertelenné tenni? — Fennáll a veszélye. Nyugati szakemberek is úgy vélekednek, öngyilkos lépés lenne a nagyüzemet szétrúgva létrehozni egy kisüzemi mezőgazdaságot. Sem az élőmunkát pazarló háztáji gazdaság, sem a holt munkát pazarló, túlméretezett, nagy gazdaságok nem tarthatók fenn változatlan formában, de a nagy gazdaságok kicsiket összefogó tevékenysége például már megőrzendő. — Átesve a M taisó aldalAra, mostaniban csak a tulajdoni kérdések vannak terítéken. As oreaigot ki fogja kárpótolni? — Igazi tulajdonos nélkül nincs jól működő gazdaság, de én sem lennék igazi tulajdonos, és a többi flaszterkoptató sem lesz az, ha a kártérítési törvény alapján örökösként jelentkezik. A kormányzó pártok kompromiszszuma szétveri a téeszeket. Hiába mondják, hogy nem ezt akarják, mert a határban nincs kiírva, hogy ez egy jó téesz, és - itt nem kérhetnek kárpótlást hetedhét határon túlról is az örökösök. Mivel a mezőgazdaság jövedelmezősége 7 százalék körül van 30 százalékos kamat mellett, a föld értékének megjelenése olyan változásokkal jár, amivel e program kidolgozói nem törődtek. — A Közös Piac maid gratulálhat a leiKg atAAknait ? — Ok baráti gesztusként értékelnék azt is, ha kilépnénk az agrártermékeket exportáló országok csoportjából. Mi a Közös Piacban az adott termékszerkezettel nem vagyunk kívánatosak. Nem hiszem, hogy belépésünkkel Hegyeshalomnál elkezd hazánkba ömleni a jólét. A törekvés helyes a csatlakozásra, de minden ország számolni kezdett, mielőtt belépett volna, hogy az milyen előnyökkel és hátrányokkal jár. Ausztriában az élelmiszeriparra nézve is kidolgozták a belépés következményeit. Mi ajánlgattuk ismereteinket, de eddig nem kellett. — Azért i Kupa-programmal végre valami megmozdult! — Csak a komplex gazdaságpolitika lehet sikeres. Kupa az egyes részprogramokat másokra bízza, ptídául az agrárprogram kidolgozását az FM-re. Ez így nehezen fog komplex rendszerré összeállni, anélkül pedig a mechanizmusok nem egy irányban működnek. Részben Kupa Mihály nevéhez kapcsolható másik megjegyzésem, hogy az adósságteher mérséklése nélkül a magyar gazdaság hosszú időn keresztül fog íuldoklani. Tudom, erről a kormány hallani sem szeret. De egy dolog, hogy a kormány h.gyan lép fel a kérdésben, és más dolog, hogy bizonyos társadalmi erők, például a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező tudomány miként munkálkodik ezen. Abból semmi rossz nem származik a gazdaságra és az országra nézve sem, ha például a tudósok az adósságteher csökkentésén munkálkodnak. Amikor Sáp poróban voltam vendégtan / megértést és támogatást é tem még a japán kollép széről is ebben a térr Pünkösti Más ez a szerelem? Régen nem hallgattak rá, ma nem kérdezik BÁNHALMI JANOS FELVÉTELE
