Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-22 / 8028. szám

leszakadóban lévő állami vállalatok „visszacentralizálási” kísérletének?

D. B.: Az álláspont védelmezői azt állítják, hogy az állami vagyonkezelők fő feladata éppenhogv a vállalatok eladása lesz. Ugyanakkor kétséges, hogv egy ilyen óriási, sokmilliárdos holdingnak a kormán}' által - nyilván részben politikai szempontok szerint - kinevezett hivatalnok vezetője jobb tulajdonosa lesz-e az állami vagyonnak, mim a régi tervgazdálkodási idők minisztériuma. Inkább az a valószínű, hogv - a kezében lévő óriási. egvesített gazdasági és politikai hatalommal élve - a privatizáció feltartóztatásában lesz érdekelt Jóval nagvobb hatalma lenne, mint a mostani Állami Vagvonűgvnökségnek, amelynek csak akkor van joga államigazgatási felügvelet alá vonni egy vállalatot, ha egv éven belül értékesíti - nem szólva arról, hogv az A\Tj igazgatótanácsában jelenleg helyet foglalnak az ellenzék képviselői is.

HVG: Említette a véleményskála másik végén elhelyezkedő felfogást Ezt ki képviseli, és mit javasol?

D. B.: Ez elsősorban Sárközy Tamás jogászprofesszor nevéhez kapcsolható. Ó a lehető legteljesebb ménékben decentralizált privatizáció híve. Olyannyira, hogv azt tanácsolja: a tartósan állami tulajdonban maradó vagvonrészek kezelésére se alakuljon külön állami szervezet, hanem például a bankok állami részvényei kerüljenek a Pénzügyminisztérium, az energiaszektorban lévő állami vagvonrészek pedig az Ipari Minisztérium kezelésébe. A még nem teljesen kidolgozottjavaslat szerint a nagvvállalatokat az ÁVU privatizálja, egvébként pedig teret kell engedni a vállalatok öneladásának.

HVG: És mi a közbülső álláspont?

D. B.: Ezt a Gazdasági Kabinet privatizációs bizottsága képviseli. Úgy véljük, a tartósan állami tulajdonban tartandó vagvon kezelésére valóban életre kellene hívni három-négy állami holdingot - egv-egv ilven szervezet kezébe durván 30-50 milliárd forintnyi részvény juthatna. E holdingok maguk is egvszemélves rt. formájában működnének, tulajdonosuk a kormány alá rendelt Állami Részesedési Intézet lehetne. Javaslatunk nagvon fontos eleme, hogv fel kell erősíteni a vállalati kezdeménvezésű privatizációt. Ennek érdekében ki lehetne (kellene) választani mintegv 600 kisebb vállalatot, amelvek lényegében az ÁVŰ beleszólása nélkül kereshetnék meg új tulajdonosaikat. A feltétel csupán az lenne, hogv az Á\Tj által összeállított cégek listájáról kellene kiválasztaniuk vagyonértékelőjüket és jogi tanácsadójukat. Természetesen a privatizációból befolyó összeg ez esetben is az ÁVU számlájára folyna be. A közbülső vállalattömeg- hozzávetőleg ezer közepes és nagvobb cég - privatizálása szerintünk a már bejárt ütőn folvna tovább: részben az ÁVU által kezdeményezett «aktív" programok révén, részben a már ismert - az ÁVÜ kontrollja' mellett történő, de alapvetően vállalati, illetve befektetői kezdeménvezésű - vállalateladásokkal. Az elképzeléshez szorosan hozzátartozik annak a követelménynek a meghirdetése, hogy 1994-től megszűnik a vállalati tanács intézménye, s azok a vállalatok, amelvek addig nem váltak társasággá, államigazgatási irányítás alá kerülnek. Ügy gondoljuk, ez a perspektíva is a privatizáció felé való előremenekülésre aktivizálná a vállalatvezetők kénvelmesebbjét.

HVG: A három variáció hogyan ütközik meg egymással, és mikorra dől el a vita?

D. B.: A különféle javaslatokat a Gazdasági Kabinet megvitatja - a privatizációs bizottságét közben .társadalmi vitára" is bocsátjuk -, végül pedig a kormánv dönt, remélhetőleg még áprilisban. Az előbbiekkel szoros összefüggésben zajlik közben a tárcaközi egyeztetés a vállalati listákról - nevezetesen, hogy melv konkrét cégek kerüljenek a tartósan állami, a részlegesen állami, illetve a nemzeti tulajdonú kórbe. A kormánvstratégia véglegesítését, a listák nvilvánosságra hozását követheti a szükséges jogszabálvtervezetek kidolgozása, ezek ősszel kerülhetnének a parlament elé, és 1992. január 1-jén léphetnének életbe. A vállalati tanácsok megszűnése esetén módosítani kell a vállalati törvényt, a jelenlegi átalakulási törvényt - Jeldarabolva" - szét lehet osztani a társasági törvény, az új szövetkezeti törvény, illetve az Állami Részesedési Intézetet életre hívó törvény között, s az említett privatizációs .liberó" érdekében természtesen módosításra i szorul az ÁVÚ-ről és az állami vagvon vé; delméről szóló törvény is. Az állami vállalatok átalakulását és értékesítését pe- I dig egy új privatizációs törvény szabáj lyozná.

HVG: Feltűnő, hogy Magyarországon- a privatizációba belevágó többi szocialista országhoz képest - alig van hirdetője az ingvenes vagvonszétosztásnak. A kormánystratégia eddig napvilágot látott tervezetében ennek tilalmát szó szerint ki is mondják, s személy szerint ön is elállt ettől, holott néhány éve még a népi részvények lelkes híve volt. Mi a magyarázata ennek?

D. B.: Szerencsére ez a vita nálunk a

onvatízáció érdemi megkezdődése előtt iezajlott. Valószínűleg sokan - köztük én is - belátták, hogv a .népi részvény" művi jellegű, csak kényszerkapitalizmust szülne. Mivel Jvlagvarországon már eddig is volt intézményes lehetőség arra, hogv a vállalkozó kedvű állampolgárok megpróbálják kibontakoztatni ez irányü hajlamaikat - noha tudjuk, milyen sok nehézséggel -, úgv gondolom, célszerűbb azokat ösztönözni tulajdonossá válásra, akiknél már eddig is volt rá motiváció. Egvébként pedig népi részvényként nem is lehetne sokat szétosztani, hiszen ha - mim a tervezeteinkben szerepel - bizonyos ingvenes vagvonosztogatásra mégis sor kerül, ez többféle formában történik majd: méghozzá az ónkormánvzatok, a társadalombiztosítás, a kárpótlás és az alkalmazotti részvénvek révén. Mindegeik súlvos problémákat vet fel. Ahogv a központi állam nem felelős tulajdonos, ugvanúgv az önkormánvzat sem az. hiszen mindkettőt alapvetően politikai indítékok befolyásolják. Ezért példáyl jó volna módosítani az

átalakulási törvénv azon részéi, amelv szerint az rt.-vé alakuló vállalat birtokában lévő belterületi föld értékének megfelelő részvénvmennviséget át kell adni a helyi önkormányzatnak. Szerintem a helyhatóságoknak csak a részvény piaci ellenértékéhez - a pénzhez - legven joguk, mert a privatizációt akadálvozza. ha a külföldi befektetőknek a helvi önkormányzatokkal kell egvezkedniük a vállalatíránvításban. A társadalombiztosításnak addig nem lehet vagvont átadni, amíg ott nem teremtik meg a vagvonkezelés szakmai, intézményi feltételeit. A privatizációs folyamatot pedig egyenesen keresztbe metszi, ha a parlament jóváhagyja azt a kárpótlásitórvény-tervezethez tett javaslatot, amelv szerint a volt tulajdonosoknak elővásárlási jogok lenne. A gazdaság államtalanítása során nvilvánvalóan egv sor társadalmi csoport kísérli meg. hogv érdekeit - törvénvbe foglaltan - érvényesítse, és nagv a veszélye annak, hogv az érdekek harcában megsemmisülnek a privatizáció gazdasági előnvei. KOCSIS GYÖRGYI