Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-19 / 8027. szám

Magyar Hírlap 1991. Április 1b.

11

Elhúzódó átszervezés — viharokkal

Működőképesebb lesz az ORFK?

Az viszont kétségtelen, hogy a várható változások miatt a minisztérium rendészeti apparátusában és az ORFK-n is bizonytalanság tapasztalható. A legtöbben jelentős leépítésekre számítanak, a vezetői posztok számának csökkentésére, a hatáskörök átrendeződésére. Szinte bizonyos, hogy utcára senki nem kerül — hiszen Boross Péter szerint az idén mintegy ezer rendőr felvételére lesz lehetőség —, ám korántsem közömbös, hogy ki-ki hol fog dolgozni. Azt ugyanis sokan elviselhetetlen presztízsveszteségnek tartanák, ha az ORFK helyett például valamelyik területi szervnél kapnának valamilyen beosztást.- Emiatt azután néhány vezető' között meglehetősen éles konfliktusok voltak. Az ORFK szervezeti felépítésére kidolgozott három-négyféle változatban tagadhatatlanul személyes megfontolások is tükröződtek, amelyekről jó ideje vita folyt. Az elmúlt héten azonban — úgy hírlik, némi nyomásra — sikerült kompromisszumot kötni. Abban szerencsére minden vezető egyetértett, hogy az ORFK struktúrája nem megfelelő, Az is nyilvánvaló volt, hogy a Belügy és a rendőrség közötti jó együttműködés záloga szintén a megfelelően felépített szervezetek. Egyébként amóta az ORFK a jelenlegi felállásban dolgozik, folyamatosan keresték a módját, miként lehetne még hatékonyabb szervezeti rendet kialakítani.

Ismereteink szerint ezúttal tulajdonképpen négy alapkérdésben volt vita. A legfontosabb talán az országos főkapitány szerepe: állást kelleti foglalni abban, hogy az politikai vagy

A rendőrség viszonylagos önállóságának megteremtéséről 1989. végén még a Németh-kormány döntött, amikor határozatot hozott arról, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat és az Országos Rendőr-főkapitányság váljék ki a Belügyminisztériumból. A döntést az indokolhatta, hogy a tárca feladatköre számos közigazgatási funkcióval bővült, s e két végrehajtó szolgálat irányító apparátusa így egyre kevésbé illeszkedett a minisztérium szervezetébe.

Utóbb a titkosszolgálatoknál az előzetes elképzeléseknél is radikálisabb változások következtek be, az ORFK szervezete azonban többé-kevésbé az 1989-ben kidolgozott koncepciónak megfelelően alakult. Igaz, jelentős késéssel, hiszen a kormány eredetileg február végét jelölte meg határidőként, de ad-' digra már a tárcának felelős minisztere sem volt, aki végrehajtotta volna a határozatot. A feladat tehát Horváth Balázsra várt. így 1990 nyarán létrejött a viszonylagos önállóságot élvező ORFK, élén a polgári státusát mindmáig őrző Szabó Győzővel. A civil főkapitány beiktatása mintegy azt is jelezte: posztja nem annyira szakmai, mint inkább sajátos politikai tisztség.

A változás persze nem érintette a miniszter felelősségét, aki azonban főként politikai, jogi, kormányzati eszközökkel irányította a rendőrséget. A szervezeti struktúra viszont kevésbé tükrözte ezt; miközben az

Információink szerint hamarosan kialakítják az ORFK új szervezetét — ha minden részletkérdésben mén nincs is döntés. A határidő rendkívül szoros, az elképzelések szerint május l-jétől talán már mej> is lesz. az új struktúra; a bűnügyi, valamint a közrendvédelmi, a közlekedési és az igazgatási szolgálat két főigazgató irányítása alá kerül, s feltehetően mindkét vezető főkapitány-helyettes lesz.

ORFK-n rendre alakultak az új főosztályok, háttérintézmények, j létrejött a gazdasági főigazgatóság, a Belügyben is felállt ennek a stábnak szinte a tükörképe. Az ORFK-hoz tartozó állomány létszáma utóbb már meghaladta a kétezret, miközben egyre bővült a minisztériumban is a ren-! dészeti területen dolgozók száma.

A rendkívül alacsony hatékonyság ugyan korábban is működési zavarokat sejtetett, úgy tűnik, mégis csupán a taxisblokád idején vált egyértelművé: a rendőrség irányítása megoldatlan. De talán miniszterváltásra is szükség volt ahhoz, hogy történjék valami. Boross Péter pedig már röviddel hivatalba lépését követően kijelentette, hogy meg kell fontolni a minisztérium és az ORFK közötti kapcsolatok átrendezését. A belügyminiszter kormányzati felelősségeugyanis csak akkor érvényesülhet, ha a jelenleginél közvetlenebbé válik a rendőrség irányítása — szólt az érv. S jóllehet, konkrét elképzelésekről keveset lehetett tudni, az ismételt nyilatkozatok mégis közeli változásokat jeleztek.

Újabb találgatásokra adott okot, hogy szakmai körökben híre ment: az országos rendőrfőkapitány a távozás gondolatával foglalkozik, mert a Belügy és a rendőrség között bizonyos ellentétek vannak. Ez utóbb nem bizonyult megalapozott információnak. a hírt maga Szabó Győző cáfolta.