Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-19 / 8027. szám
Magyar Neinzet 1991. Április 16 JLl és Kovács Jenő titkár is. A belügvi vezetők szerint, 6k azt az utasítást kapták, hogy az MSZP elnökét megilletik mindazok a szolgáltatások, amelyek korábban az MSZMP főtitkárának jártak. A személyi biztosítótól kezdve az információs jelentésekig. A Szocialista Párt vezetői soha nem utasították vissza a titkosszolgálattól származó információkat. Ám a vizsgálat során írt levelében az MSZP képviselői kifejtették: ők a jelentéseket soha nem kérték, politikájuk alakításához nem használták fel a bennük lévő információkat, továbbá a jelentésekből nem derült ki, hogy azok titkos forrásból származnak. Miután senki nem tiltakozott, a belső biztonsági szolgálat apparátusa gyártotta tovább a híreket. Egy 1989. december 5-én keltezett hír szerint az SZDSZ nyíregyházi csoportja információkat gyűjt Szűrös Mátyás lejáratására. Ehhez fel kívánják használni testvére, Szűrös Károly múltját, valamint az akkori ideiglenes köztársasági elnöki posztot betöltő politikus régebbi írásait, nyilatkozatait. Szintén adatokat kívánnak gyűjteni — így a hivatásos adatgyűjtők jelentése — Hornról és Pozspcyról is. Ira Imegaemm isilés Az érintetteket különösebb meglepetés nem érhette volna, ha a kompromittáló adatok napvilágra kerülnek, hiszen a megelőző jelentés gyorsan az asztalukra került. A vádlottak és a védelem tanúi állítják, nem pártokat, személyeket figyeltek 1989 végétől, hanem egyes eseményeket követtek nyomon és így keletkezhettek a már ^idézett jelentések. Többször hangsúlyozták, a titkosszolgálatoknak Elévülhetetlen érdemeik voltak a békés rendszerváltozásban. Hiszen több terrortámadást hárítottak el. (Ezekről egyébként nem sikerült részleteket megtudni. Állítólag az izraeli nagykövetség ellen kíséreltek volna meg valamit, továbbá megakadályoztak egy- másik terrorakciót, amiért a japán miniszterelnök mondott volna köszönetét magyar kollégájának.) Kétségtelen, súlyos, jogi, erkölcsi dilemmában kell döntenie a bíróságnak: egy állami alkalmazottnak mit kell követnie, az alkotmányt vagy a rá közvetlenül vonatkozó rendeleteket, határozatokat? Ha ezek szemben állnak egymással, akkor melyiket sértheti meg? A rendőr tábornokok — úgy tűnik — inkább az alkotmánysértést választották. A tárgyalást figyelők körében több feltételezés is született. Például: nem azért figyelték Kőszeg Ferenc vagy Tamás Gáspár Miklós telefonját, mert mondjuk a terrorelhárítás szempontjából ez elengedhetetlen volt, hanem, mert adatokat gyűjtöttek arra az esetre, ha mondjuk, elmaradna a rendszerváltás. Egy úgynevezett visszarendeződés esetén elképzelni is hátborzongató, mire használhatták volna fel a felhalmozott információkat. Persze ne tételezzünk fel sanda szándékot senkiről, különösen ne a két perbe fogott rendőr tábornokról, hiszen ők, mint vallották, megkezdték a szolgálat átalakítását a polgári demokrácia követelményeinek megfelelően. Mint ahogy már-már becsületbe vág a gondolat: azért semmisítették meg a papírokat, azért rendelte el Pallagi Ferenc, hogy minél gyorsabban, a vonatkozó szabályokat is megsértve, jegyzőkönyvezés nélkül égessék el az iratokat, hogy így tüntessék el az ellene (is) felhasználható bizonyítékokat. Inkább vállalta a kisebbik rosszat, a felelősségre vonást az iratmegsemmisítésért, mint a nagyobbat: kiderüljön, mi is állt azokon a papírokon. Désl János
