Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-19 / 8027. szám
Magyar Nemzet 1991. Április 16 u Rendőr tábornokok a vádlottak padján „Paíkányirtóir vagy bűnbakok? Patkányirtók — summázta nemes egyszerűséggel véleményét az a tréfás kedvű ismeretlen, aki az országos szaknévsorba ezen címszó alá íratta föl a Belügyminisztérium hírhedt állambiztonsági és belbiztonsági szolgálatának, a III Ill-nak vezetőit. Egyesek szerint a bűnbak szerepét osztották PaUagi Ferenc volt éllambiztonsági belügyminiszter-helyettesre és Horváth Józsefre, a IIDIII-as egykori csoportfőnökére. Mert az elmúlt négy évtized után „mindössze” két embert állítottak bíróság elé politikai színezetű vádakkal. Még ha a bíróság szándéka szerint csak azt kívánja vizsgálni, történt-e jogsértés vagy sem. A két nyugalmazott rendőr vezérőrnagy kicsit most a múlt rendszerben viselt ügyekért is ül a vádlottak padján, még akkor is, ha a vád csak a köztársaság kikiáltása, 1989. október 23-a utáni eseteket vizsgálja. Szalon képesség Abban különösebb vita nincsen a vádlottak és az ügyész között, hogy az 1989. október 23-a után hatályos alkotmánnyal ellentétesek voltak a titkos módszerekkel folyó információgyűjtések. Ám — így a vádlottak — az új alkotmány 1990. április végéig hagyott időt arra, hogy a vele ellentétes szabályokat kiiktassák a jogrendből. És azok a bizonyos lehallgatások, levélfelbontások — az akkor még — érvényes szabályok szerint történtek. És egy rendőr, még ha tábornok is, mit tehet (?), telesíti a parancsokat, utasításokat és nem foglalkozik azzal, mit mond erről az alaptörvény. Egyébként azt még a vádirat Is elismerte, hogy a vád alá helyezettek intézkedéseket tettek arra, hogy a társadalmi átalakulás igényeinek megfelelően szalonképesebbé tegyék a nem túl jó hírű, ám hozzzáértők szerint nehezen nélkülözhető intézményt. 1989. november 21-én, például egy parancsnoki értekezleten az állampolgári jogok tiszteletbentartására hívták föl munkatársaik figyelmét. Ezen a tanácskozáson az is elhangzott: az úgynevezett hálózati személyeket arra kell ösztönönzni, hogy szervezeteikben érjenek el olyan pozíciókat, melyekből felülről képesek befolyásolni az eseményeket. És milyen irányban? Az utasítás szerint a szét forgácsolódon baloldali pozíciókat szükséges erősíteni. Nos, azóta már tudjuk, azok a bizonyos baloldali pozíciók titkosszolgálati segítséggel sem erősödtek meg igazán. A vádlottak — persze mi mást S tehetnének mostani szorult helyzetükben — váltig állítják, nekikezdtek a titkosszolgálat átalakításának, a jogszabályellenes eszközök alkalmazásával föl kívántak hagyni. No, de egy ekkora apparátust a lendület viszi előre, meg aztán befejezni sem volt idő a nagy munkát, hiszen jött Végvári, kitört a botrány. Higgyük el, így történt, más választásunk nem is nagyon lenne. De azért idézzünk fel egyet-kettőt azokból a titkos jelentésekből, melyek most a vád alapját képezik. Dezinformációk Itt van mindjárt az, amely az SZDSZ szűk körű vezetői értekezletén elhangzottakról tudósít. A választások előtti beszámolóból, valamikor nyolcvankilenc novemberében készült, kiderült, hogy lehetséges koalíciós társnak a szociáldemokratákat, a Fideszt, és a kisgazdákat tartották. Fő ellenfél pedig az MDF, amelyet, ha az első fordulóban nem győznek le, akkor a másodikban a felülkerekedésre még kisebb lehetőség marad Cél, hogy az SZDSZ és a Fidesz kiskoalíciója a legerősebb ellenzéki csoportosulásként kerüljön ki a választásokból. Tölgyessy Péter — t jelentés szerint — ehhez még hozzátette, nem lenne jó ha az MSZP katasztrofális vereséget szenvedne. A mellékelt megjegyzés szerint: a forrás megbízható, tartalma részben ellenőrzött. Ebből persze még nem következik, hogy amit a jelentés állít, az valóban úgy és ott hangzott el. Ugyanis egy másik feljegyzés szerint a Kereszténydemokrata Néppárt egyes körei „megbízható" amerikai csoportoktól úgy értesültek, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége nemzetközi zsidó szervezetektől harmincmillió forintot kapott e népszavazás propagandájára. Horváth József odaírta a jelentés szélére: Hálózati úton terjeszteni. Hildebrand Róbert hadbíró ezredes kérdésére ezzel kapcsolatban Pallagi Ferenc elismerte: a dezinformációk — t>apv*s a hazugságok — terjesztése hozzátartozik a titkosszolgálat munkájához! A belbiztonsági módszerek, nem igazán pártsemlegesen, tehát az alkotmány szerinti többpártrendszerben is alkalmazhatók. Pikáns az ügyben, hogy a jelentéseket általában megkapták az MSZP akkori irányítói. Nyers Rezső elnök
