Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-19 / 8027. szám
Népszabadság 1991. Április 16 •> Európa Bank: Csak sorban Antall—Major találkozó Londonban (Munkatársunk londoni telefonjelentése.) Az államfők számával csak a Nemzetköz] Tengerhajózási Szervezet épülete körül álló rendőröké vetekedett tegnap Londonban, ahol ünnepélyes külsőségek között megalakult az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az EBRD. A történelmi nap hivatalos beszédek és zárt ajtók mögött folytatott kétoldalú tárgyalások jegyében telt. A háború utáni első közösen alapított intézmény — a jelenlevők egyöntetű véleménye szerint — lerakhatja az utat az egyesült Európa felé. Még a megnyitóünnepség előtt találkozott Antall József magyar kormányfő John Major brit miniszterelnökkel. A megbeszéléseket követően Antall József a jelen levő újságíróknak elmondta: a brit miniszterelnök támogatja az EK társult tagsággal kapcsolatos magyar szándékokat, és egyetért azzal, hogy ez átmenet legyen a teljes jogú részvétel felé. A Népszabadság kérdésére — beszéltek-e a kétoldalú gazdasági problémákról? — a miniszterelnök kifejtette: tájékoztatta John Majort a gazdaság helyzetéről, kérve Nagy- Britannia nagyobb részvételét a magyarországi befektetésekhez. A miniszterelnök legfontosabbnak Magyarország nemzetközi hitelének fenntartását nevezte. Antall szerint a brit kormány nagyra értékeli jelenlegi gazdaságpolitikánkat, és azt, hogy az ország nem kérte adósságainak átütemezését. Az Európa Bank ünnepélyes megnyitóján először a brit miniszterelnök tartott beszédet, amelyben elmondta: Nyugat- Európa adhat pénzt, technikai segítséget Kelet-Európának, de ez nem helyettesítheti a reformok iránti elkötelezettséget. Közép- és Kelet-Európának akarnia kell a piacgazdaságot, létrehozva saját vállalkozási kultúráját. Francois Mitterrand francia elnök azt hangsúlyozta, hogy az ígéretek után most először nyújtanak konkrét segítséget Kelet-Európának. A politikai átalakulást már nem lehet viszszafordítani, de a gazdasági problémák maguk alá temethetik a demokráciákat, amelyeknek ezért szükségük van segítségre. Jacques Attali, az EBRD most megválasztott elnöke azt húzta alá; hogy a most létrejött bankban mind a negyvenegy tagország egyenlő, az intézmény egyiket sem részesíti előnyben a többiekkel szemben. Antall József délután tartott beszédet, méltatva a magyar gazdaság eredményeit, s azt, hogy a rendszerváltás nehézségei ellenére az ország képes volt talpon maradni. A kibontakozóban levő magánszektor fokozatosan a gazdaság motorjává válik. — Magyarországnak most nem egyszerűen segélyekre van szüksége, hanem a fejlett világ segítségére, hogy az egészséges piacgazdaság kiépítésével integrálódhassunk a világgazdaságba — mondta a miniszterelnök. Németh Miklós egykori kormányfő, aki a hétfői megerősítés óta az EBRD egyik elnökhelyettese, szintén jelen volt az ünnepélyes megnyitón, s (Folytatás a 3. oldalon.) (Folytatás az 1. oldalról.) készségesen válaszolt a magyar újságírók kérdéseire. Elmondta: nemcsak a stratégiai döntésék előkészítésében vesz részt, hanem feladata a bank képviselete más intézményeknél, s mintegy „közigazgatási államtitkárként” tevékenykedik. A bank kihelyezésének 60 százalékát a magánvállalkozások finanszírozására fordítja majd, s a fennmaradó rész jut az infrastruktúra fejlesztésére — mondta Németh Miklós, akinek véleménye szerint az alaptőkénél jóval nagyobb öszszegre lenne szükség. Ennek ellenére a 13 milliárd dolláros alaptőkével induló bank semmiképpen sem tartozik majd a kicsik közé. Várhatóan hamarosan megszületik a döntés arról, hogy az országtanulmányok elkészülte elölt megindulhat-e a hitelezés. A szovjet—magyar kereskedelem finanszírozásáról még nincs döntés — mondotta Németh Miklós. — A már korábban elkészült tanulmányokat a szakértőknek ki kell egészíteniük, hogy azt javaslatként a két kormány egyOtt ^tőterj essze. _ Antall, József és Kupa Mihály a munkanap vígén találkozott Nicholas Brady amerikai pénzügyminiszterrel. * * Az alakuló ülés egyik szünetében válaszolt a Magyar Rádió és a Népszabadság kérdéseire dr. Manfred Abelein, az EBRD egyik alelnöke. — Mikor hagyják Jóvá az első projekteket, mikor lesz pénz az ígéretekből? — Hamarosan, ahogy megkezdjük a működésünket. Jó néhány javaslatot már megtárgyaltunk, és úgy gondolom, a következő ülésünkön már dönthetünk. — Milyenek Magyarország esélyei? — Szerintem nagyon jók, sőt a legjobbak, mert a piacgazdaság itt épült ki a legjobban, míg a többieknek komoly problémáik lehetnek majd. — A Szovjetuniót küiön kezelik majd? — Ügy vélem, így kell tenni. ^ patként linanazlrozzák Moszkvát? — Ez rendkívül nagy prob'léma. A Szovjetunió hatalmas ország, óriási problémákkal, de remélem, sikerül megoldást találnunk. — Sokan már most is úgy vélik, hogy nem lesz elég a bank alaptőkéje. — A pénz pedig kevés. De a bank megtöbbszörözheti az eszközeit, és már most több pénze van, mint a világ legnagyobbjai közé tartozó német bankoknak. — Támogatják majd, hogy Magyarorazág, Lengyelország és Csehszlovákia szorosabb kapcsolatot építsen ki egymással? — Személy szerint én igen, de túl korai lenne a részletekről beszélni. Mindenesetre egy nyitott, jól működő piacra van szükség Kelet-Európábán, beleértve a Szovjetuniót is. Lakatos Mária
