Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-19 / 8027. szám

Magyar Hírlap 1991. Április 16. £ Hazaérkezett Indiából Göncz Árpád Közösen kutatjuk 56-ot MH-információ Göncz Árpád látogatása során találkozott az indiai elnökkel, alel­­nökkel, miniszterelnökkel, de az ellenzék vezetőivel, így Radzsiv Gandhival is. Mint a köztársasági elnök elmondta, etTe azért volt szükség, mert májusban választá­sok .lesznek az országban, s azt szerették volna, hogy tárgyalásaik eredménye tovább öröklődjék, bár­ki is kerül hatalomra ezután Indiá­ban. A megbeszéléseken nemcsak politikai, hanem gazdasági kérdé­seket is behatóan érintettünk, mondta Göncz Árpád, aki kiemelte annak a jelentőségét,' hogy — saját költségükön — magyar üzletembe­rek is elkísérték Indiába. Ók külön tárgyalásokat is folytattak partne­reikkel. méghozzá részben eredmé­nyes. részben sokat ígérő megbe-Göncz Árpád köztársasági elnök hétfőn hazaérkezett hivatalos indiai látogatásáról. Az államfőt Szabad György, az Országgyűlés elnöke fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Göncz Árpád látogatásának tapasztalatait ezután röviden összegezte újságírók előtt. széléseket. Felmértük, melyek a gazdasági együttműködés lehetsé­ges területei. Indiát többé-kevésbé ugyanazok a problémák sújtják, mint Magyarországot — a szovjet piac összeomlása, a reorientáció és a privatizáció gondja. A Szovjetu­nió egyik legfontosabb kereskedel­mi partnerük volt, most azonban sok mindent nem tudnak megvásá­rolni tőlük — ráadásul olyan ter­mékeket, amelyek előállításához nálunk viszont bőven van szabad kapacitás. Megemlítette ezek kö­zött a köztársasági elnök a kutatás­­fejlesztés, a vízügyi tervezés, az erőművi együttműködés területét, valamint a gépipart, az elektroni­kai, a vegyi és gyógyszeripart. Azzal a céllal utaztunk, hangsú­lyozta Göncz Árpád, hogy lehető­vé tegyük: megduplázódjon az or­szágaink közötti kereskedelmi for­galom. amely egyébként is rendkí­vül gyorsan fejlődött az utóbbi években: a harmadik világ országai között India a legjelentősebb gaz­dasági partnerünk. Az a benyomá­som. partnereink e célúnkat megér­téssel fogadták, a legkisebb ellen­állást sem éreztem a részükről, emelte ki a köztársasági elnök. • Folytatás a 3. oldalon • Folytatás a: 1. oldalról Göncz Árpád szubjektív benyo­másai között megemlítette, milyen — számára meglepően nagy — je­lentőséget tulajdonítottak Indiában látogatásának Bizonyította ezt tár­gyalópartnerei viselkedésén kívül a helyi sajtó fokozott érdeklődése és az is. hogy a Bombayi Kereskedel­mi Kamarában tartott találkozóra rengeteg üzletember jött el. Ók egyébként részletes szakmai felvilágosítást is kaptak Mádl Fe­renc tárca nélküli minisztertől és a kíséret más tagjaitól. A köztársasági elnök — mint is­meretes — Indiában találkozott az­zal az ifjúkori barátjával, akinek ő és Bibó István minden valószínű­ség szerint az életét köszönheti: az-1956-ban itt dolgozó indiai nagy­követtel. Volt azonban a látogatá­sának még egy 56-os vonatkozása: az indiai fél ugyanis kutatási cé­lokra hozzáférhetővé tett a magya­rok számára jó néhány , az 1956 no­vember 10-éiől 1957 júliusáig ter­jedő időszakot felölelő dokumen­tumot. ígv az akkori diplomáciai jelentéseket. Mint Göncz Árpád megjegyezte, ez utóbbiak egy része valószínűleg az ő akkori információin és értéke­lésein alapul. így aztán az ó számá­ra különösen érdekes lesz szembe­sülni akkori véleményével, s rájön­ni: mit látott akkor rosszul. • • Medgyesi Csilla

Next

/
Thumbnails
Contents