Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-02 / 8014. szám

Népszabadság, 1991. március 25

4

SISLIN:

Nincs csúcs?

A Varsói Szerződés teljes megszüntetése, beleértve poli) tikai szervezetét Is, csupán idő I kérdése — jelentette ki Nyikolaj Sislin. Az SZKP vezető külpolitikai szakértője mindamellett kifejtette: az új biztonsági garanciákat nem a NATO égisze alatt kell keresni, hanem egy átfogó európai biztonsági rendszer kimunkálásában.

— Még távolról sem került minden a helyére az új Európában. Nem hinném azon(Folytatás a 3. oldalon.)

A VISZONY KELET-EUROPÁVAL MEGÚJÍTÁSRA VAR

Sislin: Csekély esély a csúcsra

Az SZKP külpolitikai szakértőjének nyilatkozata

(Folytatás az 1. oldalról.)

ban, hogy bármiféle drámai törésnek kellene bekövetkeznie a Magyarországhoz vagy a többi kelet-európai államhoz fűződő kapcsolatokban. Más dolog, s ezt komolyan át kell gondolni, hogy ezek a kapcsolatok gyökeres megújításra várnak. Itt két komoly veszélyt látok, az egyik a késedelem, a másik a sietség. Ugyanakkor sok problémát már e téren is meg kellett volna oldani. A Szovjetunió például csak nyerhetett volna azzal, ha maga kezdeményezte volna csapatai kivonását Magyarországról, s nem várja be az erre vonatkozó magyar felhívást. Az eltérő politikai átalakulás, a korábbi struktúra visszahúzó ereje szintén befolyásolja a viszonyt. Különböző a megítélése például a magyarországi változásoknak is: van, akit nem zavar, s van, aki természetesnek tartja. Akad, aki úgy véli: az új magyar vezetés nem megbízható sem a politikában, sem a gazdaságban, sem más vonatkozásban.Meggyőződésem, hogy ez el fog múlni, mert az érdekek összessége azt diktálja, hogy a Szovjetunió Magyarországgal is harmonikusan fejleszsze kapcsolatait. Ez persze közös erőfeszítéseket igényel.

A magyar—csehszlováklengyel együttműködéssel kapcsolatos, a szovjet sajtóban is tapasztalható aggodalmakat érintő kérdésre válaszolva Sislin elmondta:

— Van a parlamenti képviselőknek és magának a társadalomnak is egy csoportja, amely meg van fertőzve a birodalmi gondolkodásmóddal. Hozzászoktak ahhoz, hogy' saját érdekszféraként kezeljék Kelet-Európát, arra nem gondolva, mit is jelent ez valójában a szovjet érdekek szempontjából. -Meggyőződésem, hogy a korábbi kapcsolatok számunkra is inkább hátrányt jelentettek. Elég itt utalni az 1956-os magyarországi beavatkozásra, amely visszavetette a hnuscsovi reformokat, az 1968-as prágai tavasz elfojtására, amely a szovjet belpolitikai helyzet újabb lehűlését eredményezte, de ugyanez mondható el a ’80-as évek Lengyelországa kapcsán is. Nekem úgy tűnik, hogy e három ország természetes törekvése az együttműködésre, amely, ahogy' én látom, elóbb-utóbb ki fog bővülni Jugoszláviával és Ausztriával is, semmiféle veszélyt nem jelent a Szovjetunióra, különösen nem biztonságára nézve.

Sislin szerint a kelet-európai vezetők és a szovjet elnök közös csúcstalálkozójának a mai politikai helyzetben kevés esélye van: — Ahhoz, hogy tárgyalóasztalhoz üljünk, előbb a kétoldalú kapcsolatost kell .kiegyenlítetté tenni. iv.fA /Honecker-ügy kapcsán Sislin személyes véleményét hangoztatva ügy' vélekedett, hogy talán szerencsésebb megoldást is találhattak volna a volt NDK-vezető gyógykezelésére. (MTI)