Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-18 / 8026. szám
Magyar Hírlap, 1991.IV.15 u Privatizáció magyar módra Magyarországon a szocialista tervgazdálkodásról a piaci gazdaságra való áttérés útját és módját alapvetően két tényező határozta meg: — A jaltai határozatok foko-, zatos érvényvesztése, a szovjet külső befolyás megszűnése. — A magyar civilizáció karaktere. vagyis az a mód, ahogy a magyar társadalom élt a fokozódó szabadsággal. A világpolitika erői által a szovjet befolyására ítélt népek között nekünk voltak a leggazdagabb tapasztalataink, arra. hogyan kell és lehet idegen uralom alatt élni. A magyarok számára előnyt jelenten az a tény, hogy népünk már ötszáz éve úgy élt idegen hatalmak, a törökök. az osztrákok, németek, végül az oroszok hatalma alatt, hogy azért legalább formailag megtarthatta saját államiságát. A többi volt szocialista ország történelme során vagy korábban nem élt idegen elnyomás alatt, vagy ha igen. azt az államiságát is elvesztve szenvedte el. A történelmünk tapasztalatain tanulva jók voltak az idegen uralom alatt a szabadságreflexeink. Ehhez járult az a civilizációs örökségünk. ami az elmúlt évtizedek során a világgazdaság élvonalába való felzárkózásra segítette a svábokat, bajorokat, osztrákokat és északolaszokat, a katalánokat, egyre inkább a szlovéneket. Látszólag ez a felsorolás önkényesnek tűnik, de nem az, ha meggondoljuk, hogy ezeket a népeket egyaránt érintette a reneszánsz, a reformáció, az el: lenreformáció, a felvilágosodás, i Ezek a népek rendelkeznek a legin- i kább individualista civilizációval. 1 E népek hasonló viselkedési karaktere veti fel a Közép-Európa fogalom új értelmezését is. Számunkra eddig Közép-Európa Nyugat és Kelet között volt. Az elmúlt évtizedekben indokolttá válik egy másik értelmezés is: Közép-Európa Észak és Dél között, helyesebben a klasszikus Nyugat-Európa és a Mediterrán országok között. Ez a Közép-Európa az elmúlt évtizedek során a gazdasági felzárkózás térsége. alaposan maga mögött hagyta a tőle délre és keletre élő népeket. Ez az individualista civilizáció különösen alkalmas a kis- és középvállalkozások működtetésére. Hétköznapi nyelvre lefordítva: ezek a népek jóval nagyobb teljesítményre képesek önálló vállalkozókként, mint alkalmazottakként. Ezekre a népekre egyaránt, ha nem is teljesen azonos mértékben, jellemző, hogy nem elég fegyelmezettek mint nagyvállalati dolgozók, mint állami tisztviselők, de rendkívül szorgalmasak, hosszú és intenzív munkára képesek, mint kisvállalkozók. Amíg a nyugat-európai protestánsokra az jellemző, hogy ugyanazért a pénzért szívesebben dolgoznak munkavállalókként, mint a kevésbé biztos kisvállalkozókként, az említett népek viszont azonos jövedelem mellen is inkább vállalják az önállóságot. Ennek köszönhetően nálunk az elmúlt negyven év során szinte folyamatosan jelentkeztek a reformmozgalmak és lehettünk végülís a legvidámabb barakk. A külvilág úgy ítéli meg az elmúlt évek során bekövetkezett hazai politikai változásokat, mint a privatizációt, vagyis a szocialistából a piaci gazdaságra való áttérést nemcsak lehetővé tevő. de előrelendítő okot. Vagyis a politikai szabadság terjeszkedését követte a gazdaság piacosodása, a magánszektor fokozatos megjelenése. A valóságban a hatás kölcsönös volt. A magánszektor sokszor és sok tekintetben előtte járt a politikai liberalizációnak. azt siettette. Erre jó példa az. ahogyan a kisegítő- és a fekete gazdaság aláásta a pártállam politikai tekintélyét és befolyását. A lényegében még töretlen egypárti politikai hatalom a gazdasági nehézségek elől menekülve fokozatosan teret nyitott előbb a háztáji gazdaságoknak, majd a legkülönbözőbb munkaviszonyon kívüli jövedelemszerzési lehetőségeknek. Ezzel maga ásta alá politikai hatalmának gazdasági alapjait. Már a 80-as évek elején a családok mintegy fele jelentős kiegészítő jövedelemmel rendelkezett. Ezt már nem a politikai hatalomhoz való szolgai idomulással, hanem a szabadidejének minél jobb kihasználásával tudta maximalizálni. Nem volt előtte már tovább a pártállamnak és apparátusának tekintélye, mivel azt tapasztalhatta, hogy jövedelme elsősorban nem a politikai alázattól, hanem apró vállalkozásaitól függ. Kevesekben tudatosult, hogy az elmúlt évtized során Magyarországon egy olyan polgárosodási folyamat alakult ki. amire eddig nem volt példa a történelemben, és ami különösen ellentétes volt az előző kétszáz év közép-európai polgárosodási folyamataival. Ennek során a lakosság jó fele úgy indult meg a polgárosodás, az anyagi függetlenedés útján, hogy ugyan megtartotta munkaviszonyát, de emellett vállalkozásból szerezte be jövedelmének jelentős hányadát. A biztos bér egyre kisebb reál jövedelmet hozott a másodjövedelem ellenben reálértékében is igen dinamikusan^, nőtt. Ennek a folyamatnak az lett a következménye, hogy a lakosság másik fele gyorsan szegényedett. ezen belül is különösen az öreg, nyugdíjból élők és a nagycsaládosok. Mégis azt kell mondani, hogy igen széles társadalmi rétegek indulhattak meg a polgárosodás útján, milliók tanulhatták meg kicsiben, a bürokrácia korlátái között ügyeskedve, a vállalkozást. azt a képességet amire a tömegek számára az előző évszázadokban nem volt alkalom. A jövő szempontjából a legnagyobb társadalmi tőke jelenleg ez a tömeges polgárosodás. Ennek a másodgazdaságnak és kisvállalkozási szektornak a gazdasági jelentőségét is alábecsüli mind a kormányzat, mind a szaktudomány. Nem látják be, hogy ez a szektor sikerrel oldotta meg az ország gyümölcs- és zöldségellátását, ennek köszönhetően van bőség húsból, terjednek gomba módra azok a szolgáltatások, amelyeket kisüzemi keretek között lehet megoldani. Ez a kisvállalkozásokba fogott lakosság volt képes az elmúlt évben körülbelül egy milliárd dollárnyi devizát feketén felvásárolni. A privatizáció ugyan gúzsba lenne kötve, ha nem jöttek volna létre jogi és szervezeti feltételei, de ezek csak a keretet jelentik. A magyar gazdaság átalakulásának alapvető feltétele az, hogy népünk szorgalmas, hogy akár sokkal több munka árán is jobban akar élni, és sokan törekednek arra, hogy a nagyobb jövedelem egyúttal nagyobb gazdasági önállósággal is járjon. KOPÁTSY SÁNDOR „A jövő szempontjából a legnagyobb társadalmi tőke jelenleg a tömeges polgárosodás.”
