Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-18 / 8026. szám
Magyar Hírlap, 1991.IV.15. íí Három volt pénzügyminiszter egy asztalnál Kényszerpályán kicsi a mozgástér A maavar A magyar pénzügypolitika já, téktere korlátozott, a lehetőségek szőkék, a gazdaság kényszerpályára került — állapította meg Rabár • Ferenc. Nem lehet különleges dolgokat csinálni, még ha különböző időkben más és más kap is hangsúlyt. Ennek tükrében a program alig-alig hozott új elemet, legfeljebb abban, hogy nagyobb súlyt helyez a tulajdonviszonyok rendezésére. Emellett időben széthúzta a liberalizálás folyamatát. Ez pedig nagy kockázatot rejt. Ha ugyanis a szükséges lépéssorozatokat elnyújtjuk. az egyes lépések kiszámíthatatlan következményekkel járhatnak. így hiába törekednek a program készítői biztonságra... i Békési László abban a szeren- i esés helyzetben van. hogy a kormányváltás előtti utolsó program egyik kidolgozója volt. Ez 1989 végén készült el és három évre szólt. Három alcíme a stabilizáció, az átmenet és a kibontakozás volt. Négy alapcélt határozott meg: a gazdaság depolitizálását, a gazdaság működőképességének megőrzését erőteljes válságmenedzselésen keresztül, a gazdaság államtalanítását és egy nagyon következetes fiskális és monetáris politika végrehajtását. Nem sokkterápiára épült, hanem a gyorsított ütemű fokozatosság elvére. A szocialista piacgazdaság csíráihoz vezetett volna? Összehasonlítva a mai programmal. kiderült: a stabilizációt akkor válságmenedzseléssel akarták megoldani, ebben szerepelt a fizetési mérleg javítása, af infláció fékezése, a munkanélküliség kezelése és a szociális háló kiépítése. Ez utóbbinál észlelhető az első különbség. Az igen karakterisztikus különbség a második nagy pontot, a tulajdonviszonyokat jellemzi: amíg az akkori program alapelve a depolitizálás volt, addig a mai program alapja a politizálás — állította Békési László. Ilyen például a kártérítés vagy a tulajdon visszaadása. Békési László ezt életveszélyesnek tartja. A tulajdonviszonyoknak a gazdasági hatékonyság alapján kell rendezódmük.A második nagy különbség a külgazdasági orientációnál található. Hogy a pontra hívta fel a figyelmet, amelyekre nincs válasz a programban. A magyar-szovjet kapcsolatokat ez a kormány,.elképesztően bűnös külpolitikával rontotta el”, aminek következtében hatalmasra duzzad a munkanélküliség. „Nem látok esélyt a megoldásra" — mondta. A második érzékeny rész az önkormányzatok gazdasági ellehetetlenülése: fél év múlva a legtöbb településnél elfogy a pénz. és elementáris nyomás nehezedik a költségvetésre. Békési László elképesztőnek tartja, hogy a koalíció azt hiszi: ellenzéki többségű önkormányzatokat kiszolgáltatottságuknál fogva úgy lehet tönkretenni, hogy abból békésen kerüljön ki. A harmadik súlyos kérdés az infláció, amely igen nagy csapást mér a tömegekre. és nincs megoldva a szociális kezelése. Vajon mi a véleményük a jelenlevőknek a megváltozott intézményrendszerről? Medgyessy Péter szerencsésnek tartja, hogy a pénzügyminiszter kezébe került a gazdaságpolitika. Békési László szintén jó irányúnak tartja a változásokat. Ugyanakkor szerinte két és fél karakterisztikus centrum alakult ki, eltérő gazdasági filozófiával: a fináncoligarchia — a PM- mel és az MNB-kal, a másik az etatista, a lann-amerikai szemléletű Kádár Bélával. ..Nagy baj lenne, ha felülkerekedne." — így Békési László. A maradék fél a többi mitiszter. Bőd Péter Ákossal. Rabár :erenc kissé ironikusan jegyezte neg, utolsó jó cselekedete az volt, togy Matolcsy Györgyöt, Dugotics Tituszként magával rántotta. Egy hozzászóló szerint a progam kincstárt optimizmusa emelkelik a gazdaságpolitika rangjára. Ritka pillanat: a három legutolsó pénzügyminiszter — Medgyessv Péter, Békési László és Rabár Ferenc — ült egy asztalhoz a hét végén, hogy elmondják véleményüket a jelenlegi pénzügyminiszter gazdasági programjáról. És hogy a támadásokat valaki kivédje, Király Péter, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára képviselte a programkészítőket a Széchenyi István Szakkolégium által rendezett vitaesten a Közgazdasági Egyetemen. KGST nem lehet a jövő útja. ez már köztudott volt. Am korábban lidérces álmokban sem jelent meg, hogy ilyen drasztikusan leépítsük a kapcsolatokat, mint ahogy azt a mai kormány tette. A harmadik nagy eltérés a konvertibilitásnál jelentkezik: nem céljában, hanem deklarációjában. A gazdaság természetes fejlődésének egyik fokaként képzelték el, nem pedig előre meghirdetett módon. Az utolsó eltérés Békési László szerint, hogy a Kupa-program nem vesz tudomást a mai valóságról és semmi nem jelzi. hogy 1992-ben minden egyszerre varázsszóra megváltozzon és átcsapjon pozitívumba. Persze, egy programnak mindig húzóerőt és optimizmust kell sugároznia. Medgyessy Péter kijelentette, világéletében utálta a programokat, mert csupán ama alkalmasak, hogy eltereljék a figyelmet a gondokról. Mindenki csodákat vár tőle és fantasztikus eseményekre épít. .Jár alaposan nem ismerem a programot. de amennyire tudom, zavaros ■politikai 'koncepción nyugszik: szerencsétlen keveréke a privatizációs és a reprivatizációs elképzeléseknek." — mondta Medgyessy Péter. Emelett a Kupa-program megkerüli a kérdést, képes-e haté- j konyán működni egy szigorúan ' monetáris politika a jelenlegi vállalati sorb an állás mellett. Király Péter válaszában elmondta: nem lehet gyorsítani a program végrehajtását. Ugyanakkor elismerne, valóban nincs eldöntve, hogy privatizáció vagy reprivatizáció legyen. Ezután a hallgatók kérdeztek. Mit csinálna másként Békési László 1991-ben? A volt .pénzügyminiszter három kritikus .••••»w www ii v jjviivii aviuvaiv, ut inflációra kellene koncentrálnia és mindent ennek alárendelni. Medgyessy Péter szerint ezt csak egy normális gazdaságban lehet megtenni. Békési László is alátámaszta ezt: három olyan feladatot kell Magyarországon egyszerre megollani. amire a világon még nem /olt péíCa: teljes társadalmi átalaculást, méghozzá visszafelé, kezelti kell a gazdasági válságot és megteremteni az eszközöket a gazlasági fellendüléshez. Ezek közül igyetlen is rendkívül nehéz felalat. hármat együtt csinálni már magyar virtus. Rabár Ferenc igazat j idolt a hozzászólónak: már csak azért is prioritást kellett volna adni az inflációnak, men a tervezett liberalizálás igen erős inflációs nyomást jelent. Végül valaki a privatizálásról kérdezte a jelenlévők véleményét. Békési László szerint a vagyonügynökség túlcentralizált, csupán ama jó. hogy a koalíció beavatkozzon az újraosztozkodásba azon a címen, hogy rajta keresztül védi az állami vagyont. Király Péter is úgy vélte, szét kellene választani a tulajdonosi és a vagyonkezelői funkciót. Medgyessy Péter pedig azt állította, hogy túlértékeljük a magyar vagyont tapasztalatlanságból és politikai okokból. Emellett rendkívül lassú a privatizáció, nem lehet 70 emberrel ezt a súlyos feladatot elvégezni. Rabár Ferenc szerint inkább arról van szó, hogy tem tudjuk, mennyit ér a vagyon, tz értékelés gyenge lábakon áll. A jrivatizációt lassítani kellene, de a egsajnálatosabb, hogy nincs még concepció erre a területre. ' Rajna Görgyl
