Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-18 / 8026. szám

Népszabadság, 1991.IV. 15

Baloldali alternatíva szükséges

Elméleti folyóiratok tanácskozása Budapesten

Milyen rendszer uralkodott a rendszerváltás előtt a keleteurópai országokban, éa most milyen, van kibontakozóban? Hogyan tagozódnak be a világkapitalizmusba az érintett országok, s milyen helyzetbe kerülnek? Mi a sorsa a baloldalnak ebben a folyamatban, milyen szerep vár rá? — ezekről vitatkozott három kontinens több tucat elméleti szakembere a baloldali társadalomkritikai folyóiratok első világkonferenciáján, melyet a múlt héten tartottak Budapesten.

Az Eszmélet című folyóirat rendezésében lezajlott tanácskozáson különféle értékelések fogalmazódtak meg a közelmúltig „létező szocializmusnak” nevezett rendszerekről. Néhány nyugati teoretikus véleménye szerint e rendszerek bukása kedvező folyamat, amely nem kérdőjelezi meg a demokratikus szocializmus eszméjét, lévén, hogy a szóban forgó országokban nem szocializmus, csupán annak eltorzult változata valósult meg. Némelyek szerint a mostani változás inkább növeli a szocializmus esélyeit, hiszen eltűnt a baloldali, szocialista alternatívák útjában álló korábbi tehertétel, ráadásul a Kelet-Európábán kialakulóban lévő nyers, durva tőkés viszonyok szükségképpen ellenhatást fognak kiváltani.

Mások szerint viszont nem állítható, hogy a megbukott kelet- és közép-európai rendszerek minden tekintetben eltávolodtak volna a szocialista

elképzelésektől, ezért a teória újragondolása sem mellőzhető. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó kérdéseket fogalmazott meg az Eszmélet című folyóirat főszerkesztője, Kapitány Gábor. Szerinte a baloldali gondolkodást föl kell szabadítani olyan problémák megvitatására, hogy lehet-e a munkásosztály alanya a progresszív társadalmi kibontakozásnak; erőszakos úton megvalósítható-e bármilyen kedvező fordulat; szükség van-e általános, távlati szocialista mozgósító célokra; egyáltalán lehetséges-e a kapitalizmus után másfajta termelési mód.

Nemcsak elméleti kérdések, hanem a társadalmi átalakulás gyakorlati problémái is napirendre kerültek. Egyesek szerint a privatizációra, amely a volt szocialista országokban zajlik, és amely egyúttal megfosztja anyagi alapjaitól az ottani baloldalt, nem született még jó modell sehol a világon. A gyakran emlegetett délkeletázsiai országok gazdasága jól működik ugyan, de az ott élők többségének életszínvonala nem tudott felemelkedni a fejlett világ polgárainak szintjére. Egyes vélemények szerint nálunk és a környező országokban illúziókat táplálnak a Nyugattal való együttműködés és a felzárkózás iránt, mert térségünk világgazdasági szerepe elenyésző, továbbá az ideálnak tekintett amerikai gazdaság hanyatló ágba került. Több lábra kell állni, más alternatívákat is keresni kell — hangzott el.

V. Gy.