Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-17 / 8025. szám

Pesti Hírlap 1991. Április XI.

lo

hangoztatott ilyen és hasonló demagóg jelszavak mögött: „6 milliárd az évi költségvetési kiesés amiatt, hogy nem kezdődhet meg az áramtermelés, naponta pedig 150 millió korona". Röhej, hogy a technokrata hivatalnokok úgy dobálóznak a légből kapott számokkal — ami természetesen mindig rédupláz a másikra —, mint a fogadók az árverésen. Ön szerint meg lehet-e magyarázni például azt, hogy a szlovák parlament alelnöke, Ivan Csarnngurshy egy személyben a kivitelező, a Hydrostav vezérigazgatója is! Eddig már több lakossági tiltakozásra is sor került a forradalom után. Februárban 50 ezer emberből — osztrákokból, csehekból, szlovákokból és magyarokból — álló élő lánc alakult ki tiltakozásképp. Jelenleg a csallóközi régió — a dunaszerdahelyi és komáromi járás (192 ezer ember) — településeinek polgármesterei közül már 81 aláírta azt a levelet, amelyben elutasítják az erőművet. A levelet ; elküldték a köztársasági el! nőknek, Havelnek, a miniszj terelnököknek, Calfanak és ; Meciarnak, valamint mind a | szövetségi, mind a szlovák parlament elnökének, Dubceknek és Mikloskonak. A tiltakozási akcióknak természetesen nincs vége: ezen a hétvégén a magyar és szlovák természetvédők — Duna-kör,

Eurolánc, Szlovák Természetvédők Köre, Reflex és mások — több előadással össze- J kötött, kétnapos túrán vesznek részt, amikor is végigjárjuk a Szigetközt és a Csallóközt. 15-én 150 tagú csoport érkezik az USA-ból és Kelet- Európából az általunk szervezett ökológiai szemináriumra, természetesen bemutatjuk nekik a szörnyszülöttet is. 22-én pedig, amikor Budapesten megkezdődnek a szlovák—magyar tárgyalások, „lefoglaljuk" Bőst. Erről először önnek beszélek, bár kicsit félve, mert már többször ért minket olyan támadás, hogy Magyarországról verbuválunk tüntetőket.

KELL E IGYA VILLANY?

— Bős problémája, úgy f tinik, igencsak összeugraszlja a nemzetiségeket is.

— Nemzetiségi kérdést akarnak ráhúzni — folytatta fölháborodottén Benkovich Klára — az egész erőmű elleni tiltakozásra. A kormánybiztos — nem hivatalos tárgyalásunkkor — azt állította, hogy minket a magyarországiak butítanak, s nem érti, miért nem kell nekünk Bős és az energia. Erről különben megkérdezhetné Pozsony főpolgármesterét is, aki szintén ellenzi az erőmüvet. A szlovákiai magyarok tényleg tiltakoznak — ellentétben a szlovákokkal —. hiszen az építkezés főleg magyarlakta területeket érint. Ám a látszat csal: természetesen a környezetés emberrombolás ellen lépünk föl, amit nem nézhetünk tétlenül. Meciar, aki a szövetségi kormány álláspontját is képviseli, Bőst valamiféle dzsókerként emlegeti, amelynek elindítása után leáll mf\jd a környezetet jelentősen romboló barnaszén- és bauxitbányászat Szlovákiában. Észak-Csehországban is csak nz efféle demngógiát ismerik az emberek, mert a szlovákiai magyar sajtón kívül nem nyújt objektív felvilágosítást szinte egyik sajtóorgánum sem. Arról például, hogy a Duna elterelése miatt a határokat is meg akarják változtatni, senki sem beszél. Csak azt pufogtalják, hogy „kell a villany"! Megjegyzem, amíg a példaként emlegetett bohunicei erőmű 1700, addig a bősi csupán 180 megawattot teljesít majd. Ez nem energetikai program. Ez valami teljesen más.

— Milyen alternatívák léteznek önök szerint a megoldásra?

— Hét megoldási változat van, ezeket abécés sorrendbe tették Az „A” szerint minden marad a tervek szerint, és megindul az energiatermelés. A „G" megoldásban nz eredeti állapot visszaállítása szerepel. Hivatalos körökben a szlovák kormány által kidolgozott köztes „C” változatot tartják lehetségesnek. Eszerint szlovák területre terelnék azt a Duna-mederből kiágazó vízcsatornát, amely meghajtaná a turbinákat. Számunkra és minden józan gondolkodású ember számára természetesen csakis a „G" fogadható el mint egyedüli lehetséges megoldás.

TOTÓK TOnOCZKAV CSABA