Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-17 / 8025. szám
Pesti Hírlap 1991. Április 12. BRAZÍLIA UTÁNA LEGNAGYOBB ERDŐIRTÁS AZ ÉVEZRED VÍZICIRKUSZA BŐSÖN „A MŰTÁRGY" BEFEJEZÉSHEZ KÖZELEDIK A gát új horizontot nyújt Somoiján lakóinak. Ameddig a szem ellát (egyébként Pozsonytól Bősig), húzódik a víztározó karéja. A „kráter” város felöli oldala aszfalt és beton, hogy ne keveredhessen a nehézfémeket és más szennyeződéseket tartalmazó Duna vize majd a talajvízzel. Az alja pedig olyan, mintha valami helyi háború dúlt volna: hatalmas lánctalpasok, óriási kerekek nyomai mindenütt. Elárasztás esetén a vízszint itt hét méterrel áll majd magasabban az egy—másfél kilométerrel arrébb elterülő városnál, s ez a gát tetejéről szemlélődve közvetlenül is összemérhető: a katasztrófahumoros nősnél a víz szintje 18 méterrel emelkedik a település fölé. D. HORVÁTH GÁBOR A víztározó hatalmas területén a munka nem állt meg: a teknőt keresztül-kasul járják a távolból bogaraknak tűnő robosztus teherautók — lehetnek vagy harmincannngvveivn is - -,s az utolsó simításokat végzik az elárasztás előtt. — Az erdő- és vízgazdálkodási miniszter, Oberhäuser nemrég azt nyilatkozta — mondta kísérőim közül Benkovich Klóra közgazdász, a Csallóközben létrejött polgári kezdeményezés, az Euroláric munkatársa —, hogy csak minimális árvízvédelmi munkát végeznek a kivitelezők. Es tessék, az építkezést a teljes befejezésig folytatják, hogy minden készen álljon a vízicirkuszhoz. Naponta legalább ezerszer fordulnak a teherantók. — 5800 hektár erdőt vágtak ki erről az erdős, mocsaras vidékről — folytatta Sárkány András, az Eurolánc másik környezetvédője. — ! Nemrég járt nálunk az UFA- I hói Lipták Béla, s látván, mit I tettek itt, kijelentette, hogy ! Csehszlovákia Brazília után a I legnagyobb erdőirtó. Talán mondanom sem kell, hogy az elkövetett intézményesített környezeti terrorizmus beláthatatlan következményekkel jár Az ország legjobb termőt«»riil«•térül hordták és hordják el a földet. Megkezdődött a szikesedés, s a talajvíz itt eddig két méterrel csökkent. A Csallóköz 2000-ig 3 millió embernek biztosítana ivóvizet, ám ez is veszélybe került. Kiszámoltuk: ha tönkreteszik a vízkincset, 24 milliárd koronába kerül majd a kormánynak a helyettesítő víztisztítási költség. A városra mór most is porfelhők ömlenek, emiatt egyre csak növekszik a felső légúti megbetegedések száma. ) A KOMP MINDIG A TÚLOLDALON Autóval haladtunk tovább a gát tetején kiépített aszfaltútón, a kocsi nagyokat döccent a csatornafedeleken. Jó pár kilométert megtettünk, amíg eljutottunk az egyik kis település. Vajha felé vezető úthoz. A községet közrefogja a tározó és a Duna. s most már csak a gáton és a víztározón keresztül lehet átmenni, egyelőre autóval, később azonban, ha elárasztják víz- ] zel, csak komppal. E sors vár még két községre, Dnborgazra és Nagybndakra is. — Igencsak megnehezül a munkába járás innét, ha víz lesz a tározóban — mondta Vajka község polgármestere. Nagy I-ősein -. a község megmaradt 530 lakosának 90 i százaléka dolgozik Pozsony- | ban, Dunaszerdahelyen és Somorjánban. Ha nem komppal, akkor BŐ6ön keresztül lehet csak efjutni a munkahelyekre, ami oda-vissza 50 kilométerrel hosszabbítja meg az utazást. Biztosan tapasztalta már: amikor jön a mentőautó, a komp a túloldalon van. Nem csoda, hogy 1970- j tői számítva a lakosság fele— j főként fiatalok — itt hagyott bennünket. Tíz éve nem ad- ! hatunk ki építési engedélyt. : Az állam a kisajátításkor hi- ! vatalos áron 12 családtól „vá- | sárolta megútban lévő” háza- i ikat, négyzetméteréért 4 koronát fizettek. Ezek az embe- i rek most másokkal együtt megpróbálják újraértékeltet- I ni volt ingatlanaikat. Emellett a földet is potom pénzért sajátították ki: a kültelkeken például 40 fillért adtak egy négyszögölért, sőt, Somorjánban 20 fillér sem volt ritka. A jövőnkről szólva: eddig sem voltunk valami központi településbe így teljesen elzárnak minket a környező világtól. Visszaindultunk a gátra, útközben megállítottunk egy lelornknM teherautót, tulajdonképpen mit is csinálnak. — Simítjuk a területet — válaszolta szűkszavúan a sofőr. Később a kivitejezó — Hydrostav — egyik hivatalos emberének is föltettük ezt a kérdést, aki szintén nem árvízvédelemről beszélt, hanem a tározó végső munkálatainak folyamatairól. LÉGBŐL VETT ADATOK — Ezeknek teljesen mindegy, hogy rombolnak vagy építenek — mondta Sárkány András—, az egyetlen céljuk: szeretnék megelőzni a várható munkanélküliséget. Ha elkészül a víztározó, s beindul az áramtermelés, a tározó és az erőmű legalább húsz évre elegendő munkát ad a kivitelezőknek, karbantartóknak. Ez az érdek húzódik meg a vízügyi lobby és a már 10 éve
