Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-16 / 8024. szám
Magyar Nemzet 1991. Április 12 ..»hogyne legyen rendörállam Képviselő és szakértő a nemzetbiztonsági törvényről ...„a telefonom Időnként furcsán visszhangzik, mintha egy kráterból hívott volna az ismerősöm. Kattog, s azonnal beger- Jed, ha a húszéves Sokol-rádiómat a kagyló mellé teszem...'" ...„felbontják a postámat...** ...„követnek...** Panaszjog Előfordulhat-e ma, 1991 tavaszán, a demokratikus választások után egy évvel, hogy valakit is alkotmánysértő módon figyelnek a titkosszolgálati szervek? — kérdeztem dr. Kövér Lászlótól, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnökétől, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal feli ügyeletével megbízott tárca nélküli miniszter hírszerzési szaktanácsadójától. a nemzetbiztonsági törvényjavaslat egyik szerkesztőjétől, aki arra is vállalkozott, hogy ismerteti a készülő törvény legfontosabb rendelkezéseit, bár munkájára tekintettel kérte nevének elhagyását — Én is hallottam olvan állampolgári panaszokról — mondja Kot ér László —. hogy követnek embereket, felbontják a leveleiket, lehallgatják a telefonbeszélgetéseiket Nem tartom valószínűnek. hogv bárkit is törvénytelerül zaklatnának a nemzetbiztonsági szervek, s kizártnak tartom a törvénytelen lehallgatásokat is Elméletileg elképzelhető ugyan, hogy az alkotmányos és kormányzati ellenőrzést kijátszva ezek a szervek a saját szakállukra dolgoznak. de szinte értelmetlen figyelniük a polgárokat. Legfeljebb a politikusokkal szemben van értelme a titkosszolgálati eszközök alkalmazásának. Véleményem szerint a Duna-gate kapcsán nyilvánosságra került dokumentumok. Információk mozgatták meg a lakosság fantáziáját, még azokét Is. akik nem voltak szenvedő alanyai a Kádár-rezsim belső elhárításának. Nem tartanám célszerűnek, ha most hisztériát keltenénk... — Jelenleg az 1990. évi X. törvény alapján működnek a nemzetbiztonsági szervek — mondja a hírszerzési szaktanácsadó. — A törvény a Duna-gate botrány kirobbanása után a sürgősség igényével készült, ezért meplehető- M rossz. Nem biztosítja a nemzetbiztonsági szervek hatékonyműködését, s nem nyújt teljes körű védelmet arra. hogy e szervek a megszabott kereteken belül működjenek. Másfelől nem rendezi megnyugtató módon az állampolgári jogok védelmét sem. A szándék persze megvolt a törvényalkotókban. csak a kapkodás hevében sikerült olyanra, amilyen lett. Nem egy jövőorientált törvény, igaz, maga a jogszabály is átmenetinek nevezi önmagát. Szigorúan titkos tisztek — A készülő törvényt jó vitanapnak tartom — folytatja Kövér László —. bár néhány kérdésben bizonyára nem értenek $najd egyel 8 képviselóek a parlamentben. Nevetségesnek tartom <azt a megállapítást, hogy ez mrendőrállami törvény lenne”. A szigorúan titkos tisztek intézményét fenn kell tartani, anélkül /iem működhet a titkosszolgálat, •a belső elhárítás. A törvénytervezet garantálja, hogy a szigorúan titkos tiszteket ne lehessen politikai célokra felhasználni. Pártokba. önkormányzatokba, egyházakba. bíróságokra nem szabad őket beszervezni, s más intézményekbe és szervezetekbe is csak az érintett szervek vezetőinek az engedélyével ... Dgy vélem, hogy mindenképpen pontosabban meg kell határozni azokat a garanciékat. amelyek az állampolgári és emberi jogokat védik a biztonsá| gi szolgálatokkal szemben. — Az egész törvénytervezetet I két elv következetes érvényesítése i hatja át — így a hírszerzési szaktanácsadó — Az egyik - az állampolgári jogok maximális védelme, a másik: a nemzetbiztonsági szemek hatásos működésének a • biztosítása, valamint az a követel•mény. hogy ezek a szervek ne léptlessék túl a törvényben megsza- Ibott működési kereteket Tudom, 'egyfajta misztikum övezi a nemlaelbiztonsáRi szervek tevékenvsé- Igét. s ennek az az oka. hogv keveset árulhatnak el magukról A készülő törvényt már önmagában is garanciának tartom az állampolgári jogok szempontjából, mivel nyílt jogszabályról van szó. azaz nem titkos, bárki elolvashatja, s megtudhatja: a törvény, mely területeken igyekszik meszszemenően biztosítani, hogy az alapvető személyiségi jogok ne szenvedjenek csorbát. Kimondja: az állampolgári jogok csak akkor korlátozhatok, amikor az a nemzetbiztonság érdekében szükségszerű és indokolt — A javaslat egyik legalapvetőbb garanciális intézménye — folytatja — a panaszjog. A kifeje! zetten nemzetbiztonsági célzatú panaszjog számos önmagát demokratikusnak nevező országban I nem létezik. Az állampolgár — ha 1 a parlament elfogadja a tervezeí let — olyan általános jogosultságot kap. amely szerint, ha a nemzetbiztonsági szervek tevékenysége a . jogát vagy jogos érdekét sérti, akkor panasszal fordulhat e titkosszolgálati szervet felügyelő miniszterhez, azaz Gálszécsy miniszter úrhoz. Ha például.egy -katonatiszt úgy érzi, hogy őt jogtalanul figyeli e Katonai Elhárító Hivatal. akkor Für Lajoshoz fordulhat S ezzel még nincs vége a Jogorvoslati lehetőségnek. A miniszter döntése a Fővárosi Bíróság előtt megtámadható. Az állampolgári jogok védelme szempontjából még számos más. nagyon lényeges új szabály van. amely hiányzik a most hatályos törvényből. Az „úgynevezett kényes titkosszolgálati eszközök" (a lehallgatás. a telefonlehallgatás, vagya levélfeibontás) alkalmazását például egy külső szerv — a Fővárosi Bíróság — engedélyéhez köti. — A jelenleg hatályos törvény szerint — mondja Kövér László — az igazságügyminiszter ad engedélyt a lehallgatásokra és egyéb titkosszolgálati eszközök alkalmazására Ezt a megoldás: két okból sem tartom elfogadhatónak. Egyrészt az igazságügymlniszUr mégiscsak a kormányzat tagja, s ilyen értelemben az engedélyezés a Duna-gate botrányt kővetően is a kormányzat kezében maradt efelett nincs direkt kontroll, csupán a parlament nemzetbiztonsági bizottságának van ellenőrzési joga. Az ellenőrzés eszköze — Nem vagyok illetékes, sem jogosult nyilatkozni arról, hogy vajon ma törvénytelen úton figyelik-e az állampolgárokat — mondja a szaktanácsadó Biztos vagyok abban, hogv nem hallgat-