Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-16 / 8024. szám
Népszabadság, 1991.IV. 11 M ANTALL JÓZSEF VÁLASZA A NÉPSZABADSÁGNAK A ZWACK-ÜGYRÖL Antall József miniszterelnököt, aki tegnap délben csaknem egyórás beszédben elemezte a sajtó képviselői előtt az MDF és a kormány egy esztendejét, a Népszabadság a Zwack-ügyről, annak hátteréről is megkérdezte. — Kérdésre csak kérdéssel felelhetek. Ismer ön a történelemben olyan példát, hogy a nagykövet lemondásra szólítja fel saját külügyminiszterét, és békésen folytatja működését? Ha igen, akkor mondjon ilyet... Legfeljebb egyet fűzA visszahívás nem rontja a magyar-amerikai viszony nék hozzá: minden olyan híresztelés, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal való kapcsolatunkat a visszahívásra vonatkozó döntés károsan befolyásolta, a legkisebb mértékben sem felel meg a valóságnak. Az Egyesült Államok kormányával ez a kérdés semmiféle problémát nem okoz, és aki ennek ellenkezőjét állítja, téved. Tegnap vettem át a nekem dedikált közös fényképünket Bush elnöktől, aki biztosított szívélyes barátságáról. A Zwack-ügy ugyanúgy nem okozott semmiféle problémát a magyar—amerikai viszonyban, mint ahogy korábban Palmer nagykövet úr esetében sem. Ezek a világ legtermészetesebb dolgai közé tartoznak. És azt sem hiszem, hogy az ügy az emigráció és Magyarország kapcsolatában problémát okozna. Az emigráció természetrajzához tartozik, hogy ezek az emberek különböző időszakokban hagyták el Magyarországot, és különböző nézeteket vallanak. Egy olya országba, ahol jelentős ma gyár emigráció van, olyai magyar nagykövetet soha ner. lehetett kiküldeni, aki minden kinek megfelelt. Az emigráció egyik része lelkesedni fog érte, a másik része pedig nem. A legkevésbé sem várhatunk mást az emigrációtól e vonatkozásban, mint saját magunktól itthon. A kormány egyébként a Zwack-ügyben csütörtökön nyilatkozni fog. Bartha Szabó József KODOLÁNYI GYULA WASHINGTONI TÁRGYALÁSAI Antall—Brady találkozó lesz Londonban Április 15-én, a londoni Európai Cjjáépítési és Beruházási Bank megnyitóünnepsége alkalmából Antajl József miniszterelnök tanácskozik Nicholas Brady amerikai pénzügyminiszterrel is. A keletközép-európai országok gazdasági átalakítását szolgáló új pénzintézet megnyitásán a magyar kormányfőnek többek között Francois Mitterrand francia államfővel, John Major brit és Valentyin Pavlov szovjet kormányfővel nyílik majd alkalma eszmecserére. Erről tájékoztatta az MTI-t Kodolányi Gyula címzetes államtitkár, aki nem hivatalos megbeszéléseket folytatott az amerikai fővárosban. A magyar kormányfő külpolitikai tanácsadóját fogadta Robert Kimmitt, a külügyminiszter politikai helyettese, Robert Zoellick, a külügyminiszter vezető tanácsadója, Ed Hewitt, a Fehér Ház nemzetbiztonsági apparátusa szovjet— kelet-európai főosztályának új vezetője és mások. Kodolányi tapasztalatai szerint az amerikai külpolitikai vezetés illetékesei változatlan figyelemmel követik térségünk fejleményeit, függetlenül attól, hogy a nyilvánosság fő figyelme az öböl-térségre irányul. Érdeklődéssel kértek és kaptak tájékoztatást a magyar belpolitikai helyzetről, az európai integrációba való bekapcsolódásunk kérdéseiről, a szovjetmagyar tárgyalások helyzetéről, a magyar—lengyel—csehszlovák együttműködés kérdéseiről. Aggodalommal figyelik a jugoszláviai fejleményeket. Változatlanul tapasztalható volt az Egyesült Államok politikai szándéka arra, hogy a maga eszközeivel segítse Magyarország európai integrálódását csakúgy, mint gazdasági-pénzügyi támogatását, immár az új, londoni nemzetközi bank révén is. Washington megértéssel fogadta az elgondolást, hogy a bank segítsen áthidalni a szovjet—magyar kereskedelemből származó súlyos gondjainkat — a kérdés feltehetően napirenden lesz Antall József és Nicholas Brady találkozóján. A kérdésre, nem okozott-e Zwack Péter visszahívásának ügye gondot a kétoldalú kapcsolatokban, Kodolányi Gyula kijelentette: amerikai részről a kérdést magyar belügynek tekintik, s azt nem hozták szóba. (MTI) Külügyi bizottság: KAF és Moszkva (Munkatársainktól.) Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén külön napirendi pont volt a Magyar Rádió külföldi adásainak sorsa, illetve a bizottság delegációjának moszkvai útja. Az ülés kezdetekor kialakult ügyrendi vita során Tamás Gáspár Miklós felvetette: a külügyi bizottság ne foglalkozzon a küszöbön álló moszkvai látogatás programjával és tematikájával, hiszen a Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és az NKGM illetékes tisztviselői kellőképpen informálták a képviselőket a délelőtt folyamán. Csáti György bizottsági alelnök hangsúlyozta, hogy mindenképpen szükségesnek tartja a tájékoztatást, már csak a látogatás súlyánál fogva is. A külügyi bizottság hatpárti küldöttségét (Horn Gyula MSZP, Csóti György MDF, Hegedús István -Fidesz, Vásárhelyi Miklós SZDSZ, Kocsenda Antal FKgP, Karcsay Sándor KDNP) fogadja többek között Kvicinszkij külügyminiszterhelyettes is. A külügyi bizottság szerint a KAF-nak nem szabad megszűnnie, fennmaradása politikai szempontból is indokolt. Mint köztudott, a Magyar Rádió elnöke június 30-ával megszünteti a KAF adásait. A Külügyminisztérium ideiglenesen befogadná a szerkesztőséget és a többi érdekelttel együtt felügyelné annak munkáját — jelentette ki Katona Tamás. A külügyi államtitkár többször is nyomatékkai hangsúlyozta: minisztériuma nem rádió, és a KAF tulajdonképpen csak púp lenne a hátán, de ez a megoldás mégiscsak a KAF továbbélését biztosítaná. (Washingtont tudósitónktól.) A The New York Times egyébként szerdán röviden tudósított a Zwack-ügyről, megjegyezve, hogy a nagykövet és Jeszenszky külügyminiszter között főleg az első beosztott, Bollobás Enikő kinevezését illetően volt nézeteltérés. „Miként Zwack, Bollobás is diplomáciai gyakorlat híján kapta a kinevezést” — emlékeztet a lap. A The New York Times szerint a nagykövet „felpezsdítette Washingtont nagykövetségi vacsoráival, és azzal, hogy erőteljesen támogatta Magyarkülpolitikai szócsövévé válna. A bizottság végül olyan határozatot hozott, hogy a Külügyminisztérium a rádió vezetőségével közösen egy hónapon belül terjessze be elképzeléseit a KAF független pártállására vonatkozóan. D. A—E. T. országnak a kapitalizmus felé való átmenetét”. A sikeres üzletemberből lett nagykövet „aligha fog csendben távozni” — írja a The New York Times, és hozzáfűzi: Zwack azt mondta, Magyarországra való visszatérése után a politikai küzdőtérre lép. „Miután egész életemben Nyugaton éltem — idézi Zwackot az amerikai lap —, szeretnék hozzájárulni a demokrácia magyarországi építéséhez az amerikai modell alapján.” Serény Péter A The New York Times kommentárja Tamás Gáspár Miklós és Vásárhelyi Miklós képviselők annak a véleménynek adtak hangot, hogy ha a külügy felügyeli a jövőben a KAF-ot, félő, az a mindenkori kormány
