Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-15 / 8023. szám

• ítegyar Nemzet, 1991. április 10

3>

Vélemények a sajtótörvényről

Gát a szabadosságnak vagy a szabadság garanciája

A Nyilvánosság Klub véleménye s készülő sajtótörvényről: „Elfogadhatatlan, hogy a tervezet elfogadta* esetén aa ügyésznek joga lenne bírói ítélet nélkül felfüggeszteni sajtótermék terjesztését, akár a legkisebb jogsértés gyanúja alapján is, fenntartva ezzel az utólagos cenzúra lehetőségét...

A tervezet elfogadásánál még az Is jobban szolgálná a sajtószabadság ügyét, ha a Parlament egyszerűen hatályon kívül helyezné az 1986-os sajtótörvényt, és meghagyná pusztán a jelenlegi alkotmányos előírást..."

— A sajtótörvény-tervedet a jelenlegi formájában többet árt, mint használ — nyilatkozta a minap Halmai Gábor, az Alkotmánybíróság főtanácsosa, a Nyil-. vánosság KlUb alapítója. Halmai Gábor véleményével nem áll egyedül Sokan a sajtó erőszakos regulázásának es&özét látják a törvényjavaslatban, s úgy vélik, egy valóban liberális demokráciában az írott sajtó nem igényel külön törvényi szabályozást. Mások nagyon is helyeslik a tervezetet, mondván: a polgári és a büntető szabályok mellett szükség van egy külön törvényre is, „amely gátat vet az újságírók szabadosságának”. A jelenleg hatályos 1986-os sajtótörvényhez

1 képest milyen új rendelkezéseket tartalmaz a tervezet, s miért volt szükség a kidolgozására? — kérdeztem Fluekné dr. Papácsy Editet, az Igazságügyminisztérium helyettes államtitkárát

— Az 1986-os törvény az igazgatás oldaláról szabályozza a

I sajtó és az újságírók tevékenységét. A mostani tervezet kenés bé igazgatásszemléletű, inkább azoknak a törvényeknek a sorába illeszthető, amelyek az alapvető emberi szabadságjogokról — például a lelkiismereti éa vallásszabadságról, a gyülekezési vagy az egyesülési jogról — rendelkeznek. Hallottam én is olyan véleményt, hogy nincs szükség külön szabályozásra. E mögött az álláspont mögött két elgondolás húzódik meg. Az egyik szerint nem w kell_ szabályozni az írott sajtó működését, 'már csak' azért sem, mert a sajtó- j szabadság alapvető jog, tehát nem is szabad korlátozni. A másik felfogás szerint szükség van bizonyos jogszabályi rendelke- ] zésekre, amelyek rendezik a sej- j tószabádság gyakorlását, ám ez j

semmiképpen sera igényli a külön törvényi szabályozást, elegendő azokban a jogágakban szabályozni, amelyek eddig is tar- { talmaztak megszorító rendelke- i zéseket a sajtó működésével kapcsolatban. Ilyen például a büntető törvénykönyv vagy a polgári törvénykönyv. Ügy vélem, hogy bizonyos rendelkezéseket I nem lehet más jogszabályba „be- j erőszakolni”, másfelől törvény- | szerkesztési szempontok is indokolják, hogy a sajtóra vonatkozó rendelkezések külön törvényben jelenjenek meg. Így kerülhettek be a tervezetbe a monopóliumellenes rendelkezések, amelyek nem illeszthetők bele a jelenlegi versenytörvénybe, vagy például az a szabály, amely lehetőséget ad arra az újságíróknak, hogy bizonyos esetekben titokban tarthassák az informátorukat.

— Halmai Gábor szerint a ter- j rezet indokolatlan pluszkorlátozásokat tartalmaz. Az ügyésznek ! például joga lenne bármilyen kis súlyú bűncselekmény esetén betűt ün» a lapot.

— Ez a nagyvonalú megfogalmazás erősen félreértelmezhető. \ A tervezet ugyanis ilyen reodélkezést nem tartalmaz. A javaslat nem ad senkinek semmiféle lehetőséget időszaki lap betiltására. Csupán arról van szó, hogy az ügyész felfüggesztheti egy adott lapszám terjesztését, ha tartalmát alkotmánysértőinek ta- j Iái ja. De ebben az esetben Is j azonnal bírósághoz kell fordul- j nia, s a bíróság három napon belül dönt arról, hogy megalapozott volt-e az ügyészi indítvány, vagy sem.

— Más országokban is rendelkezik hasonló jogkörrel az ügyészség?

• — Tudok olyan országokról,

ahol igen.

— A törvénytervezet mellett most kerülne a parlament elé az alkotmány módosítása is; a sajtószabadságra vonatkozó cikkelyeket kívánják kiegészíteni.

A módosításban azonban nem szerepel a terjesztés szabadsága. Tapasztalatból tudom; egy j lap sikere függ a terjesztéstől is, » s az elmúlt egy-másfél évben J több lap is a terjesztés fogyató- * kosságai miatt bukott meg.

— A terjesztés szabadságát ! valóban nem írja elő kifejezet- i ten az alkotmánymódosítás. Ám, f éppen a sajtótörvény-tervezet el- í só paragrafusa rendelkezik ar- j ról, hogy a törvény keretei kö- ' zőtt szabadon lehet lapot alapítani és terjeszteni. Igaz ugyan,

hogy tételesen felsorolja azokat az eseteket is, amikor a lap nem terjeszthető. Ilyen például az a lapszám, amelynek az elkobzását a bíróság elrendelte.

— Én az induló lapok terjesztési nehézségeire gondoltam, s arra a tavaly novemberben elfogadott kormányrendeletre, amely a postán kívüli lapterjesztést bürokratikus módon hatósági engedélyhez köti. Ily módon minden lap a monopolhelyzetet élvező Postának van kiszolgáltatva.

— Ha e parlament elfogadja a törvényjavaslatot, az említett kormányrendelet — mint törvénybe ütköző alacsonyabb szintű jogszabály —, hatályát veszti,

s a lapterjesztés ilyen jellegű korlátokba nem ütközhet.

— A tervezet előírja a szerkesztőség vezetőjének a kinevezését is. A lapalapitó szuverén joga a vezető kinevezése, ezt törvényi úton előírni nemcsak felesleget, de sérti az alapitó jogait is.

— Igen, ez Halmai Gábor szerint is „hajmeresztő kitétel”. Csakhogy a hangsúly itt is rossz helyre került A javaslatban az áll, hogy a tulajdonos a szerkesztőség véleményének a meghallgatása után kinevezi az időszaki lap szerkesztőségének a vezetőjét E rendelkezés kifejezetten az újságírók kérésére került a tervezetbe, hogy a szerkesztőség vezetőjének a kiválasztása előtt az ő véleményüket ia kikérjék.

— A Jövendő törvény 1 millió forintos kárpótlásra ad lehetőséget. Miért volt szükség erre • szigorú szabályra, hiszen a polgári törvénykönyv a személyiségi jog sérelme, esetén lehetővé teszi a nem vagyoni kárpótlást:

— A nem vagyoni kár megítélésére általában akkor kerül sor, ha a sérelmet szenvedett fél bizonyítani tudja, hogy a károkozás a társadalmi életben való részvételét vagy egyébként életét tartósan, vagy súlyosan megnehezíti. Ezt általában akkor szokták bizonyítani, ha valakinek az egészsége, vagy testi épsége szenved kárt, például baleset következtében elveszt] az egyik lábát. A Jó hírnév sérelme esetén majdhogynem lehetetlen bizonyítani, hogy valaki egy egész életre kiható hátrányt szenvedett. A Ptk. mai szabályai nem alkalmasak arra, hogy a sajtóban elkövetett személytoégi jogok sérelme esetén biztosítsa a nem vagyoni kár lehetőségét A tervezet szerint ha a bíróság helyt ad a helyreigazítás! kérelemnek, azaz megállapítja, hogy az Illető személyiségi jogait megsértették, ez érintettet nem vagyoni kárpótlás illeti meg.

les eke)