Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-15 / 8023. szám
Népszabadság, 1991. április 10 ZJ Erőműből is megárt a sok Mekkorák az ország energiagondjai Közvélemény-kutatói negyei! 48 Kéulékbtn Magyar Gallup Intézet. IMI Kell-e nekünk atomerőmű? A kérdés nemrégiben került ismét a közérdeklődés előterébe, amikor is kiderült: Importfüggőségünk veszélyezteti a biztonságos ellátást, s az energetikai szakemberek úgy vélték: elkerülhetetlen a közeljövőben egy alaperőmű megépítése. Az a vita persze, hogy mikor és milyen erőművet kell építeni, nem mai keletű. Csakhogy két-bárom éve még úgy tűnt: van idő dönteni. A villamosenergia-fogyasztás korábban évi 5—6 százalékos növekedése ugyanis először 3 százalékra lassult, s tavaly már csökkent Is az áramfogyasztás: 2,8 százalék, kai kevesebb fogyott. ((Folytatás az 5. oldalon.) (Folytatás, az 1. oldalról.) Ügy tűnt tehát, hogy ilyen lassú ütem mellett a 'valamivel több, mint hétezer megawattnyi hazai erőművi kapacitás és az akkor még 1850 megawattos import — ami 1930- ig megbízhatóan érkezett a Szovjetunióból — fedezi az igényeket. Tehát nem volt sürgős a döntés. A múlt év azonban megrengette a korábbi biztonságot, s bár érzékelhető áramkimaradás, korlátozás nem volt, a több alkalommal is akadozó — s az idén már 1100 megawattrá csökkenő — import alaposan próbára tette, végső tartalékainak kihasználására kényszerítette a magyar energiarendszert. Tavaly a gyakorlatban is bebizonyosodott, amit a szakemberek egy része már korábban is mondott: a túlzott és egyoldalú importfüggőség túlságosan sebezhetővé teszi a gazdaságot. Üj energiaforrásokra van szükség tehát — de hogy mifélékre, erről ma erőteljesen megoszlanak a .vélemények. Abban mindenki egyetért, hogy szorosabbra szükséges fűzni a szálakat a Nyugat-üurópábáS levő energiarendszerekkel. Ez valóban fonios, hiszen ez esetben kisegíthetnek bennünket egy átmeneti üzemzavarba Arra azonban nem számíthat tunk, hogy Nyugat-Európából nagyobb mennyiségű áramot importálhatunk, hiszen egyetlen ország sem épít csak e célra erőművet. Már csak azért sem, mert a környezetvédelem előtérbe kerülése mindenféle erőmüvei szemben megnövel-: te a lakosság ellenállását. De kell-e nekünk egyáltalán erőmű? Vagy elég a takarékosság? A vita a környezetvédők és az energetikai szakemberek között „örökzöld”. A következőkérdés: milyen erőműre lenne szükség? Erre egyelőre nincs válasz. A Magyar Villamos Művek Trösztnél most a vizsgálatok folynak; a különféle ajánlatok alapján azt elemzik, milyen energiahordozó felhasználásával, melyik ajánlattevő javaslatával lehet a kielégítő megoldást megtalálni. Ami az energiahordozókat illeti, há-. romféle megoldás áll még: a lignitre alapozott bükkábrányi erőmű, egy importszénre alapozott erőmű és az atomerőmű. Mindhárom fajta több változatban is megvalósítható — a ligniterőműre két, a kőszén-, illetve az atomerőműre három-három külföldi ajánlat közül választhatunk. Valamennyi javaslat juttat szerepet a magyar iparnak. De olyan magyar cég, amelyik a teljes erőmű ' megépítésére ajánlatot tett volna, nincs. A Magyar Villamos Művek Tröszt szakértői még a nyárig ki akarják választani, hogy az egyes erőműtípusok közül a műszaki-gazdasági szempontok szerint melyik a legjobb. De hogy végül melyik erőmű fog majd megépülni, aríól nem az ügyben érdekelt vállalat, hanem a kormány dönt. Nem mindegy viszont, hogy mikor, egy erőmű megépítése ugyanis legkevesebb hét-nyolc évig tart. Kozma Judit * (A Gallup Intézet közvélemény-kutatása e témában készült,. s lapunk 8. oldalán olvasható.) .
