Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-12 / 8022. szám
Magyar Nemzet, 1991. április 9 36 Abortusz L Ne államosítsák a magánéletei A Népeségtudományi Kutatóintézetben elkészült a jelentés. Pongrácz Tiborné és S. Molnár Edit műve. E jeles szerzőkkel együtt én is követtem hosszú évek abortusrvitáit, amelyek a megoldatlanság vagy megoldhatatlanság, új ismeretek és régi tudatlanságok okán minduntalan fellángoltak és soha nem végződtek megnyugtatóan. Konszenzus pora nesz óra sem jött létre. Már csak azért sem, mert nemcsak a vélemények voltak különbözőek — mint egy vitánál szokásos — hapern a téma megközelítése és besorolása is. A hatalom a népesedést a nagypolitika szemüvegén át nézte, legföljebb egyes népgazdasági szempontok érvényesítésével. A vitatkozók hol családpolitikai megfontolásokat hangsúlyoztak, hol a női emancipációról szóllak, hol az emberi jogokról, a népesedési folyamatoktól, de a társadalmi állapotoktól is eltekintve. Utópiák keveredtek nosztalgiákkal. Ily módon a művi abortuszról szóló döntések a hetvenes és nyolcvanas években felemásra sikerültek. Egyöntetű csak az abortusztörténelem két szélsőséges határozata volt: a tilalom az ötvenes évek elején, majd 1956-ban — a forradalmat megelőzően a teljéi liberalizálás. Egyik döntés teljesítésének j sem voltak meg a feltételei. A ti- : lalom fő oka az volt, hogy a no- ( cíaltzmusra nem vet jó fényt, ha j kevés merek születik. E törvény kíméletlenségére é6 eroberlelensé gére vall, hogy akkor vezették be, amikor a nők nagy tömegei mun kába álltak és a gyerekintézmények még ritkaságszámba mentek. Az ötvenhatos liberalizálással az államhatalom az engedékenységét és megértését bizonygatta. De csupán azt hitette el, bogy a terhesség nem előzhető meg, csak megszakítható. Mert fogamzásgátló -eszközök gyártását nem rendelte el, és mit eem tett a lakosság felvilágosítására. A később nyilvánosságra hozott kutatások a művi abortuszok egészségromló hatásáról és a jelzések e műtét káros morális következményeiről — így » szexuális szabadosság és a felelőt lenség terjedéséről, arra indították a politikai vezetést, hogy a korszerű fogamzásgátlókat legyártassa és a terhes6égmegszakitás elvégzését feltételekhez kösse. Az engedélyezési eljárásra azonban nem troli jellemző az elutasítás. A friss jelentés szerzői úgy vé- i lékednek, hogy a kérdés erkölcsi 1 nerruetvédő megfontolásai új keletűek. Talán úgy kellene fogalmazni. hogy nagyobb erővel jelentkeznek. Hiszen már a népesedési viták kezdetén is elhangzottak ezek az aggodalmak (lásd: Fekete .. Gyula), csak akkor nagyobb bátorság kellett a hangoztatásukhoz. Biológiából jeles A kutatás bebizonyította: az •toortusz kérdésnek van közvéleménye. A válaszadók úgy tetszik, már elgondolkodtak rajta. Ami nem jelenti azt, hogy mentesek a félreértésektől. Például: nyilvánosan elhangzó, nyomtatásban megjelenő felületes vélekedésekből •okán arra következtetnek, hogy annyi az abortusz, ahány a szülét, sőt több annál. Holott az 1974-es szigorítás óta száz él vesztésre legalább ötven és legfeljebb hetvenhárom terhességmegszakitás jutott. Ez sem kevés! Ha a statisztikai Ismeretekben nem is Jeleskedtek a kérdezettek, de -biológiai tájékozottságuk kiválónak mondható. Kérdésre válaszolva többségük azt állította, hogy az élet a fogamzással kezdődik. Ezt elsősorban a nők, a fiatalabbak, az iskolázottak, a vezető állásúak, az értelmiségi foglalkozásúak, a -budapesti, s nagyvárosi lakosok Jelentették ki. S nemcsak a vallásos érzületűekre volt jellemző az, hogy a magzatot emberi lénynek tekintették. Az ellentétes póluson tömörülök csak a megszületett gyereket vélik élőlénynek. Ezúttal azonban nemcsak a vélekedés ellentétes, hanem azok társadalmi helyzete la, akik vallják. A 'kevés osztályt Járt, viszonylag idősebb fizikai dolgozók, a falun, kisvárosban élők. Jobbára hímneműek. Megemlítendő „a középutas” nézet Is, amely a magzat megmozdulását véli az első élet jelnek. A nagy kérdés: ha a többség a megtermékenyített petét élőlénynek vallja, akkor mi a viszonya a terhességmegszakítások engedélyezéséhez. TiltP”á, netán liberalizálná, vagy elfogadja a beavatkozás elvégzésének mai feltételeit? S egy újabb meglepetés , a teljes tilalom mellett a válaszadók kevesebb, mint hét százaléka voksolt, kétharmada bizonyos kikötésekkel, egynegyede pedig minden esetben engedélyezné a beavatkozást. E választást már inkább motiválta a vallás. Elsősorban a nem hívők álltak ki c teljes liberalizálás mellett és a tilalommal egyetértők többsége volt txillásos. A liberalizál ók műveltsége, társadalmi pozíciója pedig Jóval nagyobbnak bizonyult az abortusztllalmat pártolókénál. Európai nézetek Megkérdezték .,8 közvéleményt”, hogy milyen feltételek esteién engedélyeznék az abortuszt. Mér aki engedélyezné. Egyetértés mu- | tatkozott meg abban, hogy ha az anya éleiét veszélyezteti a terhesség, illetőleg, ha károsodott gyerek születésére számítanak, nem - lehet akadálya a -beavatkozásnak. A válaszadók -többsége helyesli a f kiskorú és a szülőképesség határához közeledő nők terhességének a megszakítását. Ezzel szemben háromnegyedük tiltakozik az ellen, hogy úgy mint eddig a beavatkozásra jogot adhat, ha a térését nő nem ét házasságban Egyébként nálunk nem szokásos házasságon kívül gyereket világra hozni. Érdekes, hogy a válaszok több mint fele elvetette az önálló la- j kás hiányát, mint a művi abortusz indokát, holott ez eleddig I győztes javallat volt. Talán arra ' gondoltak, hogy ha az otlhonala- , pítás egyelőre reménytelennek is ; tetszik, a családépítésről nem szabad lemondani. Felülbírálták az 1989 óta érvényes jogszabályt atekintetben is. hogy nem két, hanem három élő gyerek esetén engedélyeznék a beavatkozást. A kutatók megállapítják, hogy a válaszadók többsége az európai országokban érvényes szabályozással ért egyet. Az abortuszvitákra — mint említettem — nem a logika volt Jellemző. Megtörtént például, hogy az egészségi és szociális indokokat — bármely eúlyos állapotokból is fakadlak — erkölcsi megfontolással cáfolták. A kutatók megnézték, hogy a különböző fogantatású érvelések milyen visszhangra találtak, illetőleg miként csengenek össze egy-egy társadalmi csoport vélekedésével Tizenhét, sokat hallott kijelentésről kértek -igenlő vagy tagadó véleményt. A -legnagyobb egyetértéssel az a megállapítás találkozott, hogy a szigorítás helyett meg kell tanítani a fiatalokat a védekezés helyes módszereire. Teljesen liberalizálni pedig csak akkor lehet, amikor az emberek már tudatában vannak a beavatkozás kockázatainak. Sokan — nagyobb hangsúllyal, mint eddig — védték a privát szféTát az állami beavatkozástól Kivált nem tartanák ildomosnak azt a mai gazdasági körülmények között. Belátják, hogy az országnak az lenne az ér - deke, ha több gyerek jönne a világra. de a döntés mégis a szülök joga. Elvégre aem az országnak, sem a családnak nem használnak a nem kívánt gyerekek Idézek a jelentésből „A közgondolkodásra általában jellemző az abortusz probléma emberközpontú, toleráns... és nagyon is realista kezelési módja". Kovács Judit
