Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-12 / 8022. szám

Népszabadság, 1991. április 9

Si-Az emberi élet sérthetetlen

Paskai László római nyilatkozata lapunknak.

Április 4. éa 7. között a Vatikán „szenátusa”, a bíborosok ko tirisztort um» rendkívüli tanácskozáson tekintette át az emberi élet fenyegetettségét napjainkban, valamint a szekták, vallási közösségek részérd] tapasztalható kihívást A Jelen levő, a viláf minden táját képviselő 112 bíboros a pápát „az emberi élet sérthetetlenségéről” szőlő enclklika kiadására kérte fel, a kormányokat pedig ezen elvek betartására szólította feL A Népszabadság római tudósítója Paskai László bíborostól kért interjút a vatikáni ülésről.

— Az egyház életében ml • szerepe a blborosl- kondnsOrlnmaak?

— A bíborosi kollégium, hagyományosan a pápaválasztásnál tölt be feladatot II. János Pál vezette be, hogy egyes kérdések megbeszélésére is összehívja a világ valamennyi bíborosát. A mostanit megelőzően három ízben jött össze a konzisztórium, elsősorban adminisztratív ügyekben. Most történt első alkalommal, hogy a lelkipásztorkodásban is szerepet játszó témák álltak az előtérben.

— Ez azt jelzi, bogy az érintett kérdések zz egyház szempontjából kOlOnóeen fontosuk minősülnek?

— Igen, egyfelől ezt jelzi, s azt is tanúsítja, hogy a pápa kikéri a bíborosok véleményét

— a modem világban az emberi étet fenyegetettség erői eimü hővezetőt ksxtmier bíboros tartotta.

A mal Überaus állomokat tone felelőssé ax élet ellesi támadásért, ! ax abortusz tórvenyeeitéeevei. fámét fellángol a vita ax egy hat és az summ sasán? Miért tartja anynyíre időszerűnek a Vatikán es a témát?

— Valóban az abortusz kérdése állt az előtérben. Hogy miért most? - Nos, mert száz éve még nem aajlott futósza- t lagon. Tavaly, ha jól emlékszem, Magyarországon száz elve születésre 73-74 abortusz jutott. S ez Javulást” jel«, hiszen nem is olyan régen előfordult ennek e forditottja is. Igen, a technika elórenaiadt, s ebben a törvény engedélyezd* jellegének erőteljes szerepe van. Elsődlegesen nem is vallási kérdésként kerüit terítékre ez a téma, hanem a társadalom lenyeges problémájaként. Rengeteget beszélünk az emberi jogokról, ám nincs meghatározva, hogy az emberi jogok közül az elet védelme mikortól és meddig érvényes. Márpedig egyértelmű, bogy a megtermékenyítéskor megtör-*

♦ámk a minőségi változás, em-i

I bér fejlődik; a magzat védelme tehát az emberi jogok közé sorolandó. A bíborosi kollégium abban is egyetértett, .hogy tisztelni kell az életet,, Imég ha fizikailag avagy pszichikailag sérült is. Vonatkozik ez a magzati állapotra és a későbbiekre egyaránt. így jutunk el az eutanázia problémaköréhez. Ez csak azért nem kapott most nagyobb hangsúlyt, mert hivatalosan sehol sem engedélyezik, még ha gyakorolják is.

El tudom képzelni, bogy a közvélemény gondolkodásában mindez eimosódottabban jelentkezik. Az egészséges ember netán főként azt mérlegeli, bogy mi a racionális a társadalom szempontjából. Am képzelje csak bele magát a sérült, a gyenge helyzetébe. Vajon nem ragaszkodna-e ő is az élethez? Emlékezzünk csak a hitlerizmus „fajnemesítési” ideológiájára. Ennyit e jogi, az emberi jogi oldalról, amely párosul erkölcsi megfontolással S ezt a törvényhozásnak minden területen figyelembe kellene vennie. Erkölcsi szempontból tiltakozni kell ebben a kérdésben bármiféle „gazdaságossági”,

„hasznossági” nézet ' ellen. Mert ha nem ismerjük el a magzat állapotában az élethez való jogot, akKor az ilyen gondolkodás az emberi élet egész folyamatára hatással lesz.

Mindez az egyház megközelítésében: a keresztényi felfogás szerint az élet Isten ajándéka. Felelősek vagyunk isten előtt cselekedeteinkért, az életért pedig különösen.

— Siegle, Ratzittger témmfelvetése, Illetve a végső doltiuaemu.n közúti min ti is árnyalati kúlóub•óg lenne. A biborostestület Jóval szelesebben értelmessé . aa emberi életet fenyegető jelenségeket.

’ — Az élet védelmébe minden beletartozik, így a háború, a kábítószer avagy a fegyverkereskedelem is. Mi most mégis elsősorban az abortusz problémájával foglalkoztunk, mert óriási méreteket ölt, s mert a közvélemény egy része — egyébként becsületes emberek — kezdi természetesnek venni, elfogadni, haszon államilag legalizált. Ezért fogalmazódhatott meg világosan: nem or abortusz a családtervezés formája.

— Ax oUsz egészségügyi mlnixxtér helyettes mérté megjegyezi« — Ratzing er bfhoro« beszéde alapién —, hogy nincs érdemi kQlönbaégtétel az abortusz éa é fogamsésgétlés főnnél kkto.

— Félreértésről .lehet szó. Nem ismerem az öo által említett olasz nyilatkozatot. Amikor Ratzinger bíboros kifogásolta, hogy az államok nagy összegeket fordítanak a genetikai beavatkozás tökéletesítésére, nyilvánvalóan az RU 486-os abortáló gyógyszerbe utalt. Ám hatalmas a különcség: a fogamzásgátlás esetében ugyanis nem jön létre új élet, az abortusz viszont azt feltételezi, hogy már létrejött. Ilyen vonatkozásban nyilvánvaló, hogy a fogamzásgátlás a szexuáletikának a kérdése.

— Ml indokolt* s szekták tárnájának napirendre füzetet? Netán a katolikus egyház fél az dj vallási közösségek elszívó hatásától?

— Nem az attól való félelem vezérelt bennünket, hogy kilépnének az emberek az egyházból. Igaz, én magam is hallottam ilyen feltételezést. Ez félreértelmezés. Nem erről van szó, hanem az egyház alapvető küldetésének teljesítéséről. A tanácskozáson a kérdés úgy merült fel: a Szentírás, a ke-! reszténység tanítása a vallási közösségek értelmezésében különféle értelmezéseket nyer.! Egyes esetekben kimondottan hamis, eltorzított formát. Az a veszély, hogy ily módon a Szentírás alapvető mondanivalója, a lényeg elhomályosul. :

— Nem újdonaág, bor? Dál- Amerikáhas, az Egyezőit Államokban ét Afrikában a vallási szekták sok hívót kötnek masuk* hoz. Am az utóbbi Időben számuk nö Európában la, becslések szerlat i az új mozgalmak, elsősorban Németorszáfban és Dániában már kétmillió kóvetőre találták. Itáliában a Jehova tanül például ISO ezer tagot számlálnék.

— Szeretném előrebocsátani, hogy a szekta szót sem én, sem bíborostársaim nem használjuk eleve elítélő értelemben.! A köznyelvben e szónak ugyanis elhatárolódó jellege van. Én már csak ezért is különböző vallási közösségek megjelenéseként fogalmaznék inkább.

— Ván olyan felételezés U, hoyy az újonnan Jelentkező vallási kóxSuégek esy részének hátterében észak-ám etikai pénz húzódik me«.

— En ezúttal is másképpen . fogalmaznék. Sokan vannak, akik belső lelkesedésből mindent megtesznek, így anyagi j áldozatot is hoznak, hogy saját meggyőződésüket másoknak^ át tudják adni. lamert , például, bogy a szállodák in- ] gyen kapják és kiteszik a szobákba a Bibliát, vagy esetleg

a mormonok tanítását. Filmeket készítenek, hogy ezzel isi terjesszék saját értelmezésüket. Ám. a2d hiszem, hiba lenne. emögött olyan körök szándékára következtetni, akik úgymond, a katolikus egyház rovására kívánnak híveket „elcsábítani”. Egyszerűen saját meggyőződésüket terjesztik.

_ vi^wvK«n mennyire érzékelhető a külóobózó vállár 1 közösségek Jelenléte, s ez mennyiben foglalkoztatja a katolikus egyhazat?'

— Miután a vallásszabadság tőrvénye megszületett, összesen V ilyen közösség jegyez- tette be magát a tavaly ősz.

’ adatok szerint. Vannak olya■ nők Is, amelyek elvi okok

■ miatt nem kérték hivatalos elismerésüket, s olyanok is.

> amelyek létszáma nem éri e!

a törvényesen megkövetelt mi; nimum száz főt. Becslések sze; rint összesen 80—90 ezer tag- i juk van.

Katolikus szempontból mindez természetesen problémát jelenthet. A Szentirás értelmezése, mint említettem, mindenképpen szívügyünk. S fájó, ha valaki azt lényeges pontokban másképpen értelmezi. Így például a Jehova tanúi tagadják a Szentháromság tanítását. Van egy-két olyan csoport is, amelyeknél a belső önátadási kényszer egyfajta agresszivitáshoz vezet. Ám a meggyőződése miatt senkit nem akarunk sérteni.

— A vatikáni tanácskozáson alakult-e ki valamilyen egységes vélemény a „szektákkal" kapcsolatosan?

, — Ez a kérdés más súllyal j

I jelentkezik Észak- vagy Dél- i Amerikában, Afrikában avagy Európában. Sőt szinte országonként is eltérő a helyzet. Ami viszont mégis közös vélemény: célunk a dialógus, a szótértés a többi vallási közösséggel, ba azoknak igazi . teológiai rendszerük van. Hi- • szén ezen az alapon lehet pár-1 beszédet folytatni. Ám ha ' ilyen teológiai rendszer nincs, akkor mind a vallásosság, mind az emberiség szempontjából, hiányosság mutatkozik.

— Végezetül arra lennék kiváncsi, hogy várhátó-e az említett két témakörben pápai állásfoglalás?

— Ami az emberi élet fenyegetettségét illeti, a bíborosok körében az általános javaslat az volt, hogy szülessen egy pápai dokumentum. Elsősorban az enciklikát em* lítették. A vallási közösségek esetében viszont az volt a vélemény, hogy nem szükséges pápai állásfoglalás. Hiszen a közelmúltban jelent meg pápai enciklika a missziós küldetésről, t a mondanivaló abban benne foglaltatik. A lelkipásztori feladatokat minden egyes ország püspöki konferenciájának kell megtalálnia, a maga sajátos körülményei között.

Ortutay Lovas Gyula