Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-12 / 8022. szám
Népszabadság, 1991. április 9. 3 r Üjfehértói öntörvénykezők Perbe fogható-e a felbujtó ? All a bál az ország legnagyobb falujában. A tizennégyezer lakost számláló Űjfehértón az önkéntes földfoglalás nyomán szinte háborús viszonyok alakultak ki. A foglalók egyelőre csak szóban csatáznak a téeszbéli földvédőkkel, de a fenyegetéseik már véresek. A falu apraja-nagyja egymás ellen fordult. A hatóság tehetetlen. Az országgyűlési képviselők pedig sajnálkozó, de cseppet sem reményteljes leveleket küldözgetnek az életüket féltő téesztagságnak. Az újfehértói Lenin Tsz elnöke pedig elkeseredetten futkos fűhöz-fához segítségért, hiszen ha a gazdaságból az „önkéntesek” kiviszik a földet, a tagság egy része munkanélküli lesz. Máris panaszkodnak a dolgozók, hiszen ott Városi Ügyészség Nyíregyháza Tisztelt Ügyész Or! Ismételten feljelentést teszek a Nemzeti Radikális Egység újfehértói szervezete ellen. A nevezett szervezet IMI. március 1-Jén több mint 100 fős csoporttal megkereste a termelőszövetkezetet, illetve demonstrativ módon felvonultak a termelőszövetkezet udvarára. A csoport tagjai felbőszítve, több jelenlévő tagja Ittasan, életveszélyesen fenyegették a szövetkezet dolgozóit. Kommunista bérencnek nevezve mindenkit „a beleteket kitapossuk, a miénkben dőzsöltök”. Ez sokszor elhangzott, bogy a földet kimértük, ki ne merjen senki menni a földre, mert agyonütjük. „A földet az életünk árán is megvédjük” nyomdafestéket nem tűrő hangon káromkodtak, mindenkit izid&Imizuk. A dolgozókat teljes mértékben megfélemlítették. Szerencséden véletlen, hogy munkám miatt Debrecenben voltam. Ezért is kiabálták azt, hogy mindenki bujkál előlük. IMI. március l-Je piacnap volt a faluban, ott tudták megszervezni és felbőszíteni az embereket. Jövetelük célja a petíció átnyújtása volt, melynek kivonatos tartalma az alábbi: „Március elseje van, a mezőgazdasági munka kezdésének az Ideje, az általuk elfoglalt és kimért földet müvein! akarják, úgy menjen oda traktor vagy vezető, azt a helyszínen agyonütik. A földet életük árán is megvédik”, ezt Sónyák Miklós olvasta fel, Jelen volt Bige József, Köteles János, Váradl Gábor, aki feltehetően ittasan a legbangosabb volt. Jelen volt az általuk elnöknek nevezett személy, aki magnóval a kezében ezt a beolvasást felvette. Kérem Ügyész Urat, szíveskedjen már abban is segíteni, hogy személyes biztonságunkat meg tudjuk védeni, lassan a dolgozók félve jönnek a munkahelyükre. CJfehértó, 1991. március 1. Tisztelettel: DR. SZOKOL JÓZSEF tsz-elnök foglaltak parcellát, vagy 350 hektárt a földkimérők, ahol a téeszbeüek földjét nyilvántartják. Megint az jár jól, aki törvénysértő, állítják, a úgy tűnik, igazuk van. Messziről illatozik az újfehértói Sónyák-porta. A 70 éves gumicsizmás gazda 5onyák Miklós ugyanis épp a trágyát rakja a lovaskocsira. _ Odaviszem bizony a saját földemre, ami az enyém volt, de a téesz elvette már 15 éve. (Akkor alakult át, 1975- ben, fölsőbb „kezdeményezésre” termelőszövetkezetté az addigi szakszövetkezet.) Elvették a földet ezért mi a Kisgazda Pártra szavaztunk. Ki is mérte a helyi kisgazda funkcionárius a rokonainak, a tűzhöz közelállóknak a földet. De nem mindenkinek, csak „valakiknek”. Érti? Bosszús voltam, öt gyermekem van, de négynek nincs munkája. Na, mondom, visszaveszem a földet. — magyarázza az önkéntes földfoglalók vezére az indítékot. — Debrecenben .találtam egy embert, Bukó Lászlót, aki megígérte, hogy eljön ide, és szervez egy pártot. Lettünk ötszázan tagok; a Nemzeti Radikális Egység Üjfehértói Szervezete. Aztán kimentünk és kimértem ötszázunknak vagy ezerötszáz holdat — büszkélkedik Sónyák bácsi, aki hajdanában hároméves gazdasági iskolában tanulta „az ölezést”. Az első téeszcsében be is gyakorolta a földmérést, de az új szövetkezetbe már nem lépett be. Inkább a papírgyárat választotta. — Mi azt mértük ki, amit akartunk. De amit a téesz akart adni, a rosszát, azt nem fogadtuk el. Inkább kerestem magunknak jobb földeket. De olyan földön nem mértünk, ami be van vetve, sem a háztájiban, mert nem akarok veszekedni. Azt sem tagadja az agg gazda, hogy késztetésre vágott bele az önkéntes földfoglalásba. — A Torgyán képviselő ur miatt volt — igazit egyet a kucsmáján. — Azért kezdtünk neki, mert 6 tartott a közelben egy beszédet, lelkesített, így megbátorodtunk. De hogy baltával kergetjük el, aki a földre jön? Azt azért nem. De ha a traktoros kimegy a földünkre, 500 emben-el találja szembe magát. Megakadályozzuk, hogy rámenjen. Van, aki a gép elé fekszik majd. Elmúlt március elseje, el kell kezdeni a munkát, nem várhatunk. Ha majd másképp Nemieti Radikális Egység Országos Szervezete Postacím: Debrecen 2. Pf 200. Tisztelt Vörös Hajnal Termelőszövetkezet, Farkas András elnök úrnak és Lenin Termelőszövetkezet Szokol József elnök úrnak, CJfehértó. Mint Igen fontos és halaszthatatlan helyi viszonylatú politikai tényeket az alábbiakban sürgős személyes kézbesítéssel kívánunk T. Címekkel közölni. 1. Az újfehértói parasztság zna megbeszélésüket tartották a Művelődési Házban az annak idején a terror uralom alatt erőszakkal, puskatussal és egy kínzásokon keresztül elrabolt és a saját tulajdonterületük visszaszerzése érdekében. 2. Ezt követően együttesen tömegben megjelentek mindkét T. Cím hivatalos helyiségében azzal, hogy a tsz elnökeivel személyesen megbeszéljék a tavaszi kezdésre vonatkozó körülményeket úgy a már birtokba vett, és a folyamatban levő birtokba vételi földjeikre vonatkozóan. Szomorú, de egyik helyen sem voltak hajlandók fogadni — mondván nincsen házon belül vezető. 3. Mostan az újfehértói parasztság együttes álláspontja az, hogy a saját tulajdonterületüket ha kell, az életük árán Is megvédik. 4. így ezennel felszólítjuk mindkét T. Cím vezetőit arra, hogy a saját tulajdonosok által birtokba vett területeket, melyek nem képezik a tsz tulajdonát — mert rabolt területek — egyszer s mindenkor tartsák tiszteletben és ne merészeljenek egyetlen esetben! birtokháborításokra uszítani az embereiket Jogtalanul. 5. A tulajdonosok vállalják azt, hogy próbáljanak az önök kommunista elveik alapján bárhová eljárásokat kezdeményezni ellenük. £s kijelentik, hogy meg fogják védeni önmagukat. a) Idevonatkozóan átadtunk mindkét helyen már egy nyugat-európai Jogokat, mely Ide Is érvényes tájékoztatót is tanulmányozzák át. b) Kijelentjük, hogy feljelentéseket teszünk a hágai nemzetközi bíróságra T. Címek ellen ... Fentieket követeljük betartani, a maradunk tisztelettel. CJfehértó, IMI. évi március hó 1-Jén. Pecsét, aláírások döntene a törvény, megfizetjük a bérletet is, de értse meg, élni kell. Mi nem akarunk szociális segélyt. Azt sem fogadja el Sónyák gazda, hogy jogtalan volt a földfoglalás. — Az is jogtalan, hogy egy éve a kisgazdapárti helyi vezető kimérte néhányuknak a földet, földreform nélkül. Mi is ezt tettük. De nem randalíroztunk a téeszben, mint mondják. Csak egy részeg ember volt, azt én csitítottám: ne csúfítson minket. A hatóság is bizonytalan, mit tegyen a kaotikus földfoglalásügyben. A polgármesteri hivatal jegyzője Varga László úgy érzi, két tűz közé szorultak. Egyfelől a téesz kér védelmet, másrészt a földfoglalók földet „követelőznek ’. — Amit elkövettek, az még nem birtokháborítás — mondja. — Nem merítik ki a teljes törvényi tényállást. Ezt a téesz jogos önvédelemmel elháríthatja: kivehetik a karókat. A szándék még nem törvénysértő. Ha azonban tényleg művelni fogják a földet, beforgatják a trágyát, akkor joggal kéri ismét a téesz a birtoka védelmét. Az első kérelmet ugyanis elutasítottam. Ha bekövetkezik, s valóban művelni kezdik a területet a földfoglalók, akkor el <kell tiltanunk őket a használattól. AkáT tízezer forintig terjedő bírságot is ki lehet — kell — róni, még ha ez nem is old meg semmit — sor-ólja a tennivalókat a hivatal embere. Én ugyan megértem őket — .teszi hozzá. — De a törvény nem ad lehetőséget arra, hogy melléjük álljak. Már csaknem 600 ember van munka nélkül a faluban, és sokan a földből szeretnének megélni. Kétséges az is, mit érdemel a felbujtó. -— Nem lehet Torgyán Józsefet perbe fogni — vélekedik Varga László —, bár van olyan jogelv, miszerint aki törvénytelenségre, bűncselekményre, szabálysértés elkövetésére felbujt, az is felelős. Pedig a felbujtás megtörtént Nekem is mondták az emberek, buzdítva érzik maguka: Torgyán képviselő úr, frakció, vezető felhívása után. Miszerint „cövekelni” kell, hogy a parlamentet, a kormányt késztessék. De amit a képviselő úr elmondott, az csupán egy vélemény volt, amit vagy megfogadnak vagy sem. A Lenin Tsz kanosszajárása tehát még nem fejeződött be. Hiába fordultak a miniszterelnökhöz, parlamenti képviselőkhöz, törvény nélkül egyedül maradtak. . Szirmai S. Péter
