Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-12 / 8022. szám
Szól a rádió külföldre? A Magyar Rádió elnöke, a cég súlyos anyagi helyzetére hivatkozva, február közepén bejelentette, hogy Júliustól drasztikusan csökkentik a külföldi adásokat, és megszüntetnek hét Idegen nyelvű adást. Felszámolják a szomszéd országokba sugárzott orosz, román, szlovák és szerbéi orvát nyelvű adásokat, amelyek csak 1090 elején Indultak be. A környező országok magyarságának továbbra Is sugároznák a Kossuth rádió műsorát rövidhullámon, a távolabb élűknek pedig a Szülőföldünk adását, és megmaradna az angol meg a német nyelvű adás. Az elnöki döntést követően a Külföldi Adások Főszerkesztőségének 74 munkatársa az Országgyűlésnek és a kormánynak segélykérő levelet Irt, amelyben sérelmezik, hogy az elnök megszünteti a szomszéd országokba Irányuló adásokat. Szerintük az lenne a legjobb megoldás, ha a KAF a Jövőben külön költoégvetédből az Országgyűlés ellenőrzése alatt működnék. A KAF sorsáról folyó tárgyalásokba a Külügyminisztérium Is bekapcsolódott, és külpolitikai szempontok alapján Javaslatot tett a külföldi műsorstruktúra átalakítására. A Javaslatok liberális körökben riadalmat keltettek, sokan úgy vélik, hogy a Külügyminisztérium ki akarja sajátítani a Magyar Rádió egy részét és kormányadót kíván alakltanU M4 az Igazság mindebből — kérdeztük dr. Gulyái Andrást, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetőjét. — A Külügyminisztérium megítélése szerint a külföldre Irányuló, Idegen nyelvű rádiózás nemzeti érdek, és fontosnak tartjuk, hogy a külföldi hallgatóknak legalább egy része magyar forrásból Ismerje meg a magyar álláspontot. Minisztériumunk a KAF működtetésével kapcsolatos pénzügyi gondok megismerése óta arra törekedett, hogy az Intézmény sorsáról a magyar külpolitikai érdekek figyelembevételével szülessen döntés. Állásfoglalásainkat írásban Is eljuttattuk a Magyar Rádió .vezetőségéhez, az Országgyűlés külügyi. valamint kulturális bizottságaihoz és más érdekeltekhez. és kifejtettük a rádió elnökének a KAF Jövőjéről összehívott értekezleten. — Külpolitikai szempontból hogyan ítélik meg a szomszédos országok nyelvén sugárzott műsorok megszüntetését ? — Igen fájlaljuk, külpolitikai szempontból veszteségnek tekintjük, de reméljük, a lépéskényszerben hozott döntés csak átmeneti lesz. — Mi a minisztérium Javaslata a KAF jövőjét illetően7 — A külföldre sugárzott adások sajátos feladatából kiindulva helyesnek tartanánk leválasztásukat a Magyar Rádióról. Külön szervezet létrehozása lenne célszerű, amely folyamatos fejlesztés eredményeként a Magyarországról szóló tájékoztatás széles spektrumát fogná össze. Fő feladatának hazánk és a régió történéseinek autentikus és gyors feldolgozását tekintené, előtérbe helyezve azokat a kérdéseket, amelyekben nemzeti konszenzus van. Az új keretek természetesen a Magyar Rádióval, a KAF munkatársaival együttműködve, szakértelmükre és munkájukra támaszkodva alakítandók ki. — Ki fog végül dönteni a KAF Jövőjéről7 — Fontosnak tartjuk, hogy a külföldi adások Jövőjének kérdésében a döntést az Országgyűlés hozza meg, a politikai pártok álláspontjának és szakmai szempontoknak a figyelembevételével. Tekintettel tárcánk felelősségére külpolitikai érdekeink képviseletében és a Magyarország-kép alakításában, a Külügyminisztérium kész nagyobb részt vállalni e tevékenységben, és — megfelelő parlamenti döntés esetén — nem zárkóznék el a BBC World Service Irányításához, az angol vagy az amerikai gyakorlathoz hasonló működtetés felelősségének átvállalásától. — Nem Jelenti mindez a Magyar Rádió egy részének a kisajátítását? — Szándékunk semmiképpen sem ez. El tudunk képzelni egy grémiumot, amelyben rádiósok. tájékoztatási szakemberek, nz Országgyűlés külügyi és kulturális bizottságának, valamint a Külügyminisztériumnak a képviselői kapnának helyet. Mint megtudtuk, a Külügyminisztérium táv-, latllag célszerűnek tartana egy, az egész Kárpát-medencében fogható angol nyelvű keretműsort, amelyben rendszeres Időközökben német. szlovák, szeibhorvát. román, ukrán, orosz és magyar nyelvű hirblokkok Is helyet kapnának. Továbbra Is szükségesnek tartja a Szülőföldünk adásainak sugárzását, de nem látja célszerűnek, hogy a környező országok magyarsága számára külön adón külön műsor készüljön, fontosabb lenne a Kossuth adó teljes műsorának irányított és fölerősitett sugárzása. A Külügyminisztérium Javaslata szerint a KAF-ot állami költségvetésből meg pótlólagos anyagi források Igénybevételével kellene finanszírozni, de szigorúan azon elv alapján, hogy közszolgálati műsorok kizárólag költségvetési forrásból készíthetők. A Javaslat szerint az új adó közszolgálati műsorai a Politikai Adások- Főszerkesztőségével együttműködve készülnének. A Külügyminisztérium a rádió elnökének februári döntését fenti javaslatainak fenntartásával tudomásul vette, egyben további Javaslatot tett egy külpolitikai szempontból még elfogadható 1901-es — átmeneti — mlnlmumprogramra. A sajtófőosztály tájékoztatása szerint a minisztérium a szomszédos országok nyelvén sugárzott napi kétszer 15 perces adásuk megszüntetésével csakis mint olyan kompromisszummal számol, amelyért az ÚJ, kezdetben hatórás angol adás 1902-es beindulása kárpótolhat, feltételezve, hogy ebben a hat órában már Indulástól' helyet kapnak legalább a német, orosz, szlovák, román és szerbhorvát nyelvű hirblokkok. A lavasolt mlnlmumprogram szerint még az átmeneti Időszakban Is biztosítani kell a Szülőföldünk adásainak és a Kossuth adó rövidhullámon sugárzott műsorainak Jó vételét a Kárpát-medencében. BEKE MIHÁLY ANDRÁS i c*> Magyarország, 1991. április 5.
