Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-02 / 8014. szám
Magyar Hírlap, 1991. március 26. S3 Érvénytelen a választás Oroszlányban A választásra jogosultaknak csak 14,3 százaléka járult az urnákhoz vasárnap Komárom—Esztergom megye 3. számú választókerületében (Bábolna—Kisbér—Oroszlány) az időközi parlamenti választások első fordulójában. A tragikusan elhunyt Deák Sándor (SZDSZ) helyének betöltésére kiírt választáson a szavazati joggal rendelkező 44 864 állampolgárból csupán 6385-en éltek választójogukká), az érvényes voksok száma pedig 6240 volt. Bábolnán például csupán 100 polgár, a jogosultak 4,2 százaléka szavazott. A leadott érvényes szavazatokból a 10 jelölt közül hat még a jelöltállításhoz szükséges 750 ajánlócédulának megfelelő voksszámot sem érte el. Az első fordulóban leadott szavazatok alapján a képviselőjelöltek sorrendje: Lázár Mózes (Fidesz) 20,22; Kutics Ernő (FKgP) 15,81; Laky Zoltán (független) 15,46; Vas József (SZDSZ) 13,46; Donka Sándor (MSZP) 8,65; Király Ferenc (KDNP) 8,43; Csáti József (független) 6,37; Tóth István (független) 5,38; Balogh György (független) 2,83; Ásványi Lajos (független) 1,07 százalék. MH-kommentár Nagyfokú passzivitás jellemezte a polgárokat a vasárnap megrendezett időközi parlamenti képviselői választásokon, a főváros VII. kerületében — mint arról tegnapi számunkban már beszámoltunk — a szavazásra jogosultaknak 22,15 százaléka adta le voksát, Oroszlány környékén még nagyobb volt az érdektelenség. Mindkét helyen tehát újabb fordulót kell tartani, s a „pótvizsgán” valamennyi jelölt indulhat. A részvételi arányok ismeretében azonban rendkívül kérdéses, hogy a második forduló egyáltalán eredményes lesz, különösen annak a tendenciának a fényében, hogy az első fordulóhoz viszonyítva a másodikban általában mindenütt néhány százalékkal csökken a részvevők aránya. A hatályos választójogi törvény értelmében pedig ahhoz, hogy a második forduló eredményes legyen, a szavazásra jogosultak több mint egynegyedének az urnákhoz kell járulnia, s képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A vasárnap történteket figyelembe véve alapos mozgósításra lenne szükség, különösen Oroszlány és környékén, hogy a 25 százalék plusz egy szavazó mindkét helyen kinyilvánítsa akaratát az április közepén tartandó második fordulóban. A hétvégi időközi választások — s ehhez hozzátehetjük a főváros III. kerületében rendezett önkormányzati képviselői választást is — legnagyobb tanulsága az, hogy tovább csökkent a polgárok választási hajlandósága. Ez pedig mindenképp elgondolkodásra, önvizsgálatra kell késztesse a pártokat. Az eredménytelenség ugyanis áttételesen jelzi azt is, hogy mérséklődött a polgároknak a parlamentbe vetett bizalma. Márpedig minden efféle bizalomcsökkenés intő jel egy formálódó demokráciában, hiszen a politikától való elfordulás minden megnyilvánulása muníciót adhat a hatalomba oldalvizén beevezni kívánó szélsőségeseknek, s táptalajt a demagógiának. Az elmúlt hetek történései pedig egyáltalán nem zárják ki, hogy ezek az erők nem léteznek, s helytelen lenne azt állítani, hogy oktalanul kiált farkast az, aki e „mozgalmak” kapcsán veszélyérzetének ad hangot. A szavazópolgárok nagy többsége tehát közönyös maradt a választások első fordulójában, s ebből adódóan csalódottak a jelöltek és a pártok. Ezt érezni ki a nyilatkozatok többségéből. Nem lehet azonban egyetlen kézlegyintéssel elintézni a vasárnapi forduló eredményeit. Még akkor sem, ha a szavazók nagy többsége otthon maradt. A leadott voksokat — legalábbis közvélemény-kutatási adatként — minden jelöltnek és pártnak érdemes megszívlelnie. • Farkas Attila
