Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-13 / 8002. szám
Romániai Magyar Szó, 1991. 1. 31. *S AZ 1990. MÁRCIUS 19-20-1 MAROSVÁSÁRHELYI ESEMÉNYEK KIVIZSGÁLÁSÁRA ALAKULT PARLAMENTI BIZOTTSÁG JELENTÉSE 8. 4. A stratégia. főbb operativ támpontjai 4.1. A stratégia alkalmazásának első sürgős lépései. a) A vitás problémák felleltározáse. Tekintettel az etnikumközt Jóvátétel! folyamat ellentmondásos, elhúzódó és szakaszos Jellegére, első lépésként „fel kell leltározni“ a fóbb „vitás“ problémákat, amelyek a magyar kisebbség követeléseivel kapcsolatosan merültek fel, s amelyek e kisebbség képviselőinek véleménye szerint Jogos törekvések és elvárások, és semmiben sem károsítják a román nemzet Jogait, sem a Jelenben, sem a Jövőben. b) A szakaszok és a megoldások kidolgozása. A szóban forgó követelések teljesítése szakaszait és megoldásait olyan problémaként kell elképzelni, ami nem csupán a nemzeti kisebbségek érdekeire és szükségleteire vonatkozik, hanem egyidejűleg alapvető kérdése a demokrácia felépítésének és megszilárdításának a román társadalomban. 4.2. Határozott akciók a parlament égisze alatt mindennemű félretájékoztatás ellen (a mass media vagy más társadalmi-politikai keretek útján) az etnikumközi viszonyok bármely vonatkozásával és momentumával kapcsolatosán. a) Senki sem vitatja bármely vezető, szervezet, hivatalos személy vagy tömeg tájékoztatási szakember Jogát a személyes véleménymondáshoz ez etnikumközi viszonyok körébe tartozó bármely vonatkozásról. b) Annak érdekében azonban, hogy meggátoljuk a félretájékoztatást hullám múltbeli és legutóbbi pusztításait súlyos és sokrétű káros társadalmi kihatásaival egyetemben, a vizsgáló bizottság kötelességének tartja sürgős intézkedésként ejánlani az alábbi korrekció határozott eszközlését: a tények minden olyan torzítását vagy a velük kapcsolatos félretájékoztatást., amely feszültség! állapotokat táplál az etnikumközi viszonyokban, szí-, gorúan kJ kell vizsgálni és nyilvánosan meg kell cáfolni. , c) A fenti tevékenység fokozottabb hatékonysága és határozottsága érdekében célszerűnek és szükségesnek tartjuk, hogy a félretájékoztatás elleni parlamenti akciót egészítsék ki az alábbi előirányzattal: amennyiben e valóság torzításával etnikumközi feszültséget szítanak, a vétkesek pedig nem hajlandók nyilvánosan kifejezni sajnálatukat az elkövetett erkölcsi bűncselekmény miatt, kapják a legszigorúbb szankciót. Ilyen értelemben célszerűnek véljük törvénytervezetet kezde■fnényezol, miszerint aaigorú büntetés-sulisa a tudatos félretájékoztatást cselekményeket az etnikumközi1 viszonyok terén. 4.3. Ugyanezen megelőző és nevelő Jellegű parlamenti tevékenység keretében külön tényezőként a két ház közös állandó munkacsoportját kell megalakítani azzal a feladattal, hogy-a fentemlitett Parlamenti stratégiát kidolgozza és következetes alkalmazását figyelemmel kísérjea) Ennek a munkacsoportnak ^ következő funkciókét kell vállalnia: Helsinki Watch-tipusú ^.felügyelet“ (az elszabadulás veszélyével Járó helyi Jellegű kritikus állapotok feltárása); a félretájékoztatás elleni küzdelem; közvetítés, a szükséges ésszerű kompromisszumok megteremtése, hozzájárulva az etnikumközi közlési és együttműködési csatornák megnyitásához és fejlesztéséhez. A szóban forgó tényezők, közvetlenül részt vállalva egy Ilyen stratégiából, honpolgárt tekintélyt szereznek maguknak és „versenyképesekké“ válnak a destabillzációo és szélsőséges tényezők ellent küzdelemben, bármilyen „politikai zászló“ alatt Jelentkezzenek is azok. b) A munJcacsoportnak úgyszintén közvetlenül részt kell vállalnia a nemzeti kisebbségek kérdéskörével kapcsolatos törvénytervezetek és más előírások kidolgozásából, ellenőriznie kell, hogyan biztosítja a végrehajtó hatalom az etnikumközi viszonyok terén a szabályozó rendelkezések betartásé». 4.4. Az etnikumközi viszonyok optlmizálási stratégiájának megvalósításában Jelentős szerep hárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre is, amelynek politikai orientációja, miként programdokumentumaiból kitűnik, az alábbi elvárásokra épül: a) a csausíszta rendszer éveiben alkalmazott és a magyar kisebbség nemzeti önazonossága ellen Irányuló összes megkülönböztetési formák kiküszöbölésének b) az összes románok, a magyarok és a többi nemzeti kisebbség összefogásának követelménye a régi rendszerből maradi sebek felszámolása és az ÚJ. demokratikus struktúrák kiépítése folyamatában; c) annak a tudatosítása, hogy csakis a románok társadalmi-politikai felszabadulása és a demokratikus Románia felépítése melletti határozott elkötelezettsége szavatolhatja a magyar kisebbség törekvéseinek' teljesülését, ezek valóra válása pedig. külön és jelentős összetevője lesz az új demokrácia fokozatos kiépítésének; d) a magyar kisebbség összes törekvései kizárólog Romániának mint szuverén államnak a területi épsége keretei között valósulhatnak meg fokozatosan; e) a magyar kisebbség nemzeti kulturális önazonosságának fejlesztése legyen fontos tényező a Románia és Magyarország közötti jószomszédi és együttműködési viszonyok elmélyítésében. 4-5. A Vatra Románeascá Szövetség programjával és tevékenységével, amint a március 21-31 közötti napok is bizonyították, döntő tényezővé válhat egy Ilyen stratégia kidolgozásában és megvalósításában. Minden attól függ, hogy az építő, Józan, ésszerű és valóban európai - orien.áry^fsüjB*k -cfájlfe befolyásos és bízónvos belső szélsőséges presszióknuk ellenállni képes „vektorként“. Ma. de különösképpen a BG-es években várható európai‘Változások perspektívájában ez az egvellen módja a román nemzet honpolgári-szellemi önazonossága megőrzésének és főként fejlesztésének! 4.6. Jelen dokumentum tárgyát képező etnikumközi válság elemzésének fényében kitűnik: a románok és a magyarok közötti megbékélés átfogó politikáját kell kidolgozni és valóra váltani, ami vezessen el a kölcsönös bizalomra, tiszteletre és együttműködésre alapozott kapcsolatok kiépítéséhez. Csakis egy ilyen' jövőorientált politika hozhatja el. hogy a két közösség mentalitásában túlsúlyba kerüljön a közös érdekek, az együttműködés és a megértés jegyében fogant együttélés szükségének tudata. Mint ahogy csakis ilyen politika semlegesítheti a mindkét közösségben fellelhető, a megbékélést ellenző szélsőséges elemeket, akik ellen e két közösségnek határozott harcot kell folytatnia még belső köreiben is. a) A fenti követelmények fényében a magyar kisebbség jogainak biztosítását — ezek Jogossága a többségi román lakossággal és a többi erdélyi nemzeti kisebbséggel való évszázados együttélés hagyományaiból fakad — fokozatosan kell megvalósítanunk, úgy, hogy ezeket a jogokat « román nemzetiségű honpolgárok ne érzékeljék „kiváltságként“, sem pedig merényletként a román nemzet státusa ellen. E célból kívánatos, hogy a diktatúra által a magyar kisebbség ellen elkövetett bizonyos igazságtalanságok és megkülönböztetések felszámolását hangolják egybe megfeleld pszichológiai előkészítéssel, s ígv elkerülhessék a román lakosság elutasító reagálásait. b) A kölcsönös tisztelet és tolerancia jegyébe., fogant légkört kell kialakítani, hogy az etnikumközi viták — néha elkerülhetetlen polémiák — elsietett általánosítások nélkül menjenek végbe, elkerülve azt, hogy a legkisebb nézeteltéréseket Is a két etnikai közösség közötti konfllktusproblémákká torzítsák. c) Ösztönözni és biztosítani kell a többségi lakosság száméra a kisebbségi kulturális értékek megismertetését és előmozdítását a kisebbségi törekvéseik Jobb megértése érdekében. 4.7. Őszinte román—magyar dialógust kell' kialakítani a két szomszédos állam — ■ Románia és Magyarország — között, és gyümölcsöző együttműködést az államhajalom és az államigazgatás minden láncszemében, valamennyi szinten, beleértve az összes társadalmi-gazdasági és kulturális-nevelési struktúrákat is, kiküszöbölendő bizonyos külső tényezőket, amelyek román—magyar etnikai konfliktusok kirobbanását segíthetnék elő. Igen hasznos lenne, ha a két fél kötelezné magát, hogy hivatalos állásfoglalások és más adekvát lépések útján a nemzet hatáskörébe tartozó mass médiában megelőz. Illetve ellensúlyoz a másik féllel szemben ellenséges mindennemű megnyilatkozást. ★ Jelen dokumentum utolsó következtetését a legtömörebben és a legpregnánsabban így fogaimaztiatjuk meg: Románia parlamentje és az országos, közvélemény (mindkettő a legmélyebb és autentikus perspektívájában Románia valóban demokratikus újjáépítésének göröngyös útját járja, vagy pedig anakronisztikus társadalmi-nemzeti recldlvákat éltet, ame- Ivek ebben az évszázadban néhányszor oly tragikusan felfedték nemzeti szempontból káros, sőt, katasztrofális voltukat. Ilyen alternatívák előtt állunk; reméljük, hogy ama variáns megválasztásának a magaslatán leszünk, amely meghozza a demokratikus élet alapjainak fejlődését, a jó diadalát Romániában. (A függelékek közlésével folytatjuk)
