Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-13 / 8002. szám
Romániai Magyar Szó, 1991. 1. 30. li _ AZ . 1990, MÁRCIUS . 19-20-1 MAROSVÄSÄRHELYI ESEMÉNYEK V * *• I . ■f, »»»■■■>¥■ ■ ..*y ■ ■ ■'»+;■ >P ■ ■■ -Pr ■—" ■■■ ■ ■■ ■ ■■ 1 ■" ■■ ' KIVIZSGÁLÁSÁRA alakult parlamenti bizottság JELENTÉSE 7. Ai előző következtetések összegezése alapján egy számbajöhetó parlamenti stratégia tényezölt Javasoljuk az etnikumközi viszonyok ügyében. • 1. Az etnikumközi válságok központi helyet foglalnak el a poaztrevoludonárts Jóvátétel!“ folyamatokban. (A Jelentés eme alfejesete pontokba foglalja a sokat a körülményeket, amelyek törvénysaerűvá tették az etnikumközi konfliktusuk robbanásos helyzetét a forradalom utáni „társadalmi lábadozás* korszakában, a szélsőségek Jelentkezése révén.) 1 Dón tó fontosságú következtetések az etnikumközi viszonyok dinamikája szempontjából realista stratégia kidolgozásában. • a) A maroavásárhelyi etnikumközi po• lltlkal válság fd oka nem kizárólag a románok és a magyaiok közötti kapcsolatok alakulásában és annak sajátosságaiban keresendő, hanem a decemberf forradalom után Jelentkezett Összes társadalmi folyamatuk gyökeresen új Jellegében 1st b) A válság meghatározó okát tehát nem csupán a fájdalmasan elhúzódó etnikai konfliktusban felgyülemlett feszültségek, hanem elsődlegesen a forradalom utánl társadalmunkban kifejlődött új tényezők és új típusú folyamatok alkotják! Természetesen, mint láttuk, sajátos etnikai elemek is helyet kaptak az „okozati láncolatban*, de a posztrevoluclonárts korszakban megkezdődött és kibontakozó jóvátétel! folyamatok struktúrájában Jelentkeztek és terebélyesedlek ki. c) A merő* vásárhelyi politikai válság tehát a forradalmunk; által elindított „Jóvá tételt* folyamatoknak csupán egyik legintenzívebb színterét képezte. És nyomatékosan felhívjuk a figyelmet erre a „kórismére", mert az ok meghatározásától függően kell alkalmazni a „kezelést“, „a gyógyító stratégiát“. d) Az etnikumközi „Jóvátételt* folyamatok politikai kontextusában mindennemű negativ társadalmi jelenség azonnal etnikumközi politikai konfrontáció formáiban Igyekszik jelentkezni- A különböző szakmai munkák unfit irt us ok ne (előléptetés, alkalmazás, elbocsátás stb.) vonatkozóan a bizottsághoz étkezett és elemzett 250 panasz többsége • hasonló gyakorisággal /ejlelható sí prilág bármely övezetében Vagy Szociális, kulturális, termelési szektorában és szokványos emberi konfliktusokul tükröz. Márpedig a marosvrisárhelyl válság következményeinek összefüggésében az áldozatok többsége a nemzeti üldöztetést, govén indítékokat helyezi flőtérbe. . .• •• ■ . ■;. * } ■■ a) Ránt szakíthatunk ' csupán szóban a közösséget a kommunista Ideológiára jellemző türelmetlenséggel, gyanakvással, riasztó éberséggel, nem irányíthatjuk át n „tü’érséíi tüzet“ az „osztálvellenség“ hadállásairól a „nemzeti ellenség“ pozi- I dóira. 3. Optimális stratégiai célkitűzések, és funkciók az lnleretinkai viszonyok kgfskjT sében. r •• • >2 r y-Vf •'>*.!!! •; •! ., ls. .._w j . - ■ 3.1. A „nyilatkozatok politika táréi“ elengedhetetlenül ra kell térni az ttmkumközi viszonyrendszer sajáton’operatív ktra-1 téglájának kidolgozására és alkalmazására. . Sem az új hatalom, sem a pártok és az etnikai szervezetek, döntéshozatal! tényezőinek — azon túlmenően, ho*y elvi nyilatkozatokat tesznek vagy feiWvásrvkat bocsátanak ki határhelyzetekben, nem. ivóit és nincs OPERATÍV STRATÉGIA- . JUK az etnikai megbékélés foijrwMCára. *) Rendszerint a konjanktúva függvényében cselekednek. Bár ez elkerülhetetlen jellemzője a taglalt ,,Jóvátétel:“ folyamatnak, mint Ilyent kell megresreznl éppen azért, hogy a „társadalmi terápia * valóban épftö folyamatait kezdeményezhessük e téren. Természetesen számos kontaktusra, tanácskozásra került »or az érdekelt tényezők között, köeponti sznvVWf a megyeiig, információk gyűltek a probléma különböző vonatkozásaival kapcsolatban, ám a spontán forradalmat követő .90 nap után az. emlflett tényezőik pufinkul ..magalarUi-banklában* rtotrrt vnttuk meg a sajátos „képesítés“ előfeltételei a politikai válságok megelőzése vagv feloldása stratégiái kidolgozásához mazásához. 3.2. A „marosvásárhelyi válság“ elemzésének „sarkköve* és az etnikumhoz: viszonyok kérdéskörében alkalmazandó stratégiák kidolgozásának két változata. a) A taglalt etnikumhoz) politikai válság ismeretében (akárcsak az azt krkvetó váUá'lok Ismeretében, számolva a belőlük fakadó kritikus helyzetek és káros társadalmi kihatások egész skálájával), a vizsgáló bizottság előtt, akárcsak a mérető»ban Marosvásárhelyen történtekhez hasonló események objektív elemzéséwL foglalkozó bármely (náa nemzeti vagy nemzetközi fórum előtt a vizsgálódás befejező szakaszában óhatatlanul felmerült a „kulcskérdés": ml a Jelentősége e válságnak a román társadalom puszitól«!iláriui fejlődésére nézve? A válasz az alábbi három változatot foglalja magban; 1< a demokratikus politikai rendszer fele tartó kínzó, de biztos út egyik „tünetéről* van szó, vagy pedig eUepkeaőéeg: ■ i 2. egy Ilyen szükséges folyamat segltnel^ésének lünetéröá;-*» 3 «Vágy, ml több; végj ' toUli térte* taódsasvek és téiilútőisések. tegplAbb vészltgrs vissaaóUjiiáea. tendeiaaiaiinnk állaadó' (vagy vlsszueaúúl tüaatéröl. . ■. -» -i • • v •• •• • | • V' . . bV fL T Kuiroen »aámfruupjptiá lé* p>íj «sp W "**z' e-zéaz eiemzes és az . credme‘liy*k' üfái'likÖvenejtK *1 fta. égés* épület ÜiféUni \',sacULo.vi'rurte“ jeCeatéaéiat abban .ne.’hk-, kéL fiáskcióc lóit 11 egy, Adót J$>g*lji; 4 .. teárp*visárhyltni fJ«obnWat válság: vizsgálazáaoik tezsoísscmaadióbb és regszintetikuaatü» véges: edtauáawit. 3) más, f*!ü viza életi és politikai- megoldást kínál u^evaziv stóüéíák kiik^) zásához az. étnlkumköió »iszonyuk - ■> el A vizsgáló UzoUsi* *r^.kötelessé'! éne)» bautu a feladatául kájjött vtsgá■ Lóddá legátfogóbb kxwetkeztetevéi. közölni. amely a két variáns, kóeücti' .opcióra vonatkozik. Nevezetesem, az ocsfág tör- Véa.ytfoaó szerve, a parlament számára lóként a százáéit Doíitóikaó válságtól: fémjellett' oe»jirev<siM<no8iári\ tapasztalat 12 hónapja után nyilvánvaló, bogy ma első, változol (az átmeneti íotvamat eLmgedhetetlen. uíóeózal az egyetlen elvan áttérhsllvw, aaoete meglelei a» tgaTOfgnak. a kizárólag demokratikus utakon és formákban a demokráciáért folytatott további hars követelményeinek. ' 3.3. Az első vuriána stnutéglal funkciói a) Leszögeztük a marosvásánhelyi vál,.sác! értelmezése első variánsának főbb as-* pcklusalt és el\r| kmpbkáclölt, amelyek függvényében kell a hatalmi tényezők és a nolitikai szervezetek operatív atraté- - gjáit kidolgozni a tobfnégí Eaten»«ág és a magyar kisebbség' közötti viszonyok szférájában, E stratégiák akciókat tételeznek fel egy sajátos „operatív* rendszer keretein belül, kettős célkitűzéssel: — az elaikumkuzi koaíliktuaok megelőzése-rendezése; — az etnikumkat rs#.orjá sanrtáhv-: kulturális-politikai szférájának átalakítá-^ sa a piaztrevc!ocionáils ÉorBánla demoA- . rátikus fejlesztése döntő tényezőjévé, ilt-; letw a tázsadsklom általános demokrativálódior foka kritériuanáváb) Az első cétiótaaésbB. tűabdik azon tényezők seartegesfiése, amefyefr az etni(aamkóoi Tisacncfok száérijdbaa ksrobbzatofláfc, táplálták és még. szülhetnek Tilsagátat. A második célkitűzés orra vonat- 1 teozi.k. hogy e tá rtadal mi - pnl i >i,kai MÓk köteiezzék tdi alagutat au erdéLyj rotnaa ’ . és magyar lakosság különböző izerwastei keretében feDelhető józan és építő cívit erők közötti iszinUt, mély és álla add btzalcMn. egyúUműkódés tejkor* rue^Uaen»lésének gtMroagy»« útja. mellett. (. . J «I l ■ *) ta még a klnpMInftii dinijén ii tileptmondáeo» mamatmMk Jcterstheztek. A Helsinki Walch példáid megjegyzi, hogy érzékelhető különbségek matotkoeiak — Ion Iliescu úr, • Nemzeti Egység Ideig' lenes Tanácsának elnöke március IS-t esti és a kormány másnapi nyilatkozata között. •) így még inkább érthető, hogy a marosvásárhelyt c-tnikumküzl válságnak mlért-voft- akkora visszhangja és nyilvános nemzeti, illetve nemzetközt megvitatás:« végső tekna síiért Uxog e báeoaa varlá«» késül!
