Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-13 / 8002. szám
Romániai Magyar Szó, 1991. 1. 29 12-AZ 1990. MÁRCIUS 19-20-1 MAROSVÁSÁRHELYI ESEMÉNYEK KIVIZSGÁLÁSÁRA ALAKULT PARLAMENTI BIZOTTSÁG JELENTÉSE e. 11. Zárókérdések és válaszok a marosvásárhelyi válságesemények vizsgálatához. 11.1. A kollektív agresszlós cselekményeket megszervezték-e? Ha igen, ki és hogyan? Ez az egyik legégetőbb és legáltalánosabb kérdéskör, amely természetszerűen elsődlegesen és állandó jelleggel foglalkoztatta a vizsgáló bizottságot íme, röviden a fontosabb következtetések: a) Az etnikumközt „ideológiai konfrontáció elszabadulásának“ fázisában (február hava—március közepe) a nacionalista örökség számos psziohológiai-tdeológiai motivációja a többpártrendszer és az e’'rónai demokrácia áttetsződébe átvételéből fakadó új problémákkal és perspektívákkal ötvöződött b) Az érdekelt csoportok honpolgári- Ideológiai érdekeltsége .alakulási“ időszakának talán legfontosabb, eredménye a közvélemény helyi vezetőinek kitermelése volt. azoké, alak képesek „átértelmezni“ és alkalmazni az illető politikai szervezetek központi vezetőségétől kapott üzeneteket * konkrét hely és Idő kontextusában. így alakult ki a helyi vezetők és sejtek „hálózata“, amelyek képesek voltak alkalmazkodni a különböző társadalmikulturális rétegek és csoportok honpolgárt „közreműködési" igénye gyors növekedéséhez. És a „hálózatnak“ fokozatosan sikerült e szükségletet a honpolgári kezdemény és a nyomás óriási erejévé avatnia, amely a márciusi csoportagressziós helyzetekben bebizonyította hatékonyságát. E hálózat somiból alakulnak ki a szélsőségek vezérei és sejtjei. c) Amint a Helsinki Watch jelentéséből Is kitűnik, szigorúan ellenőrzött adatok alapján nem állftható (a nagy «tarral és könnyelműen nyilvánosság elé tárt feltételezések ellenére sem), hogy az etnikumközi viszonyok vonalán reprezentatív két szövetség (hivatalos) ideológiai vezetői és a helyi közvélemény és cselekvés hangadóinak hálózata között rendszeresen szervezett kapcsolat lenne. d) A március 19-20-1 események*) telles menetével kapcsolatos vizsgálat adataiból bizonyos, hogv létezett és hatékony vn't a ha"'*’d6k és .«eltek nweszszlv jellegű, szélsőséges következménye•) Gondolunk Itt • következőkre: 1) a városon kívüli lakosság mozgósítása: 2) a nagygyűlések és tüntetések szervezése és jelszavai; 3) a kollektív-pszichológiai nyomás tormáinak- manipulálása; 4) agresszió» akciók indítása stb. kig (fizikai bántalmazás és felszámolás) ■*) menő hálózata. 11.2. A szóban forgó hálózatok, „sejtek“ és egyéb társadalmi-politikai tényezők kapcsolatainak számba jöhető változatai, adott bizonytalansági fok rrlfellett: 1) nincs kizárva a „szélsőséges agresszióé “ helyi hálózatok övezeten!elüli és ö-_ vezetközi szervezése; 2) lehetséges a kapcsolattartás az agresszív sejtek e hálózatainak „csúcsai“ es a hivatalos etnikai szervezetek egyes vezetői (magánszemélyként) között több-kevesebb rendszerességgel, de nem kialakult formában; 3) a kollektív agressziós akciókba nyilvánvalóan bekapcsolódtak deklasszálódott. alvilági elemek, ami lényegesen emelte az agresszív uszítás, majd a durvaság fokát a heves összetűzésekben. 5? megnyilatkozásokban említettek beviszik életvitelük egyik tipikus aspektusát; közintézményi helyiségek és ellátmányok kifosztását és feldúlásáL Kevésbé számít itt ez. hogy a dekiasszálódott elemek közreműködése spontán volt-e. vagy ,szervezett“, bizonyos viszont, hogy megtűrték és nem utasították vissza már eleve és határozottan! 11.3- A bizottság véleménye szerint a jéghegy láthatatlan részeként még más tényezők is közrejátszottak a szélsőséges hangadók és .aejtek“ e hálózatának támogatásában és irányításában. Feltüntetjük őket az alábbiakban, de csak azzal a fenntartással, hogy a bizottság birtokában levő és rájuk vonatkozó adatok nem elegendők a jogrendi érvek megalapozására; a) a politikai és megtorló ellenőrző apparátus volt vezetőségi elemei, akik egyfelől rendelkeznek az említett akcióhoz elegendő an vagi eszközökkel és személyes kacsolatokkal is. másfelől reáÜ3 érdekeik fűződnek ahhoz, hogy hozzájáruljanak mindennemű destablllzácíós folyamathoz s így előidézzék és táplálják a közvéleménynek a volt csausiszta totalitárius rendszer pozitív „átértékelését“ szorgalmazó irányzatait; b) mindkét nemzetiség emigrációjának szélsőséges etnikai szervezetei által különleges megbízatással az országba menesztett küldöttek, egyesek közülük együttműködésben olyan külföld! szolgálatok kai Is, melyek destabtlizációs stratégiák *) Következtetéseink az alábbiakra vonatkoznak: 1) információk a magyar csoportok szervezéséről és részvételéről a március 20-i kollektív konfrontációban: 2) a március 20-j kollektív agressziós akcióban basználatba vett tárgyak előállítása : 3) nagygyűlések és sztrájkok szervezése; 4) uszítás és erőszakos akciók alkalmazására szakosodtak- Országos viszonylatban mindkét tényező jelen ' volt ez 1990-es esztendő más politikai válságaiban is. Egy pillanatra se feledkezzünk meg arról, hogy a szóban forgó időszakban a vizsgálóbizottság nem vehette jgénybe a bármely modern államban működő „belső hírszerző szolgálat“ egyetlen formájának szakavatott segítségét sem. Márpedig, az említett eseteket (11.2. és 11.3. pont) ilyen közreműködés hiányában módszeresen még meg sem lehetett közelíteni. 11.4. A félretájékoztatás presszlója és a Minaatu-jelentés közzétételének visszhangjai. Az említett jelentés közzététele — a szerző hozzájárulásával avagy anélkül —, azzal a megjegyzéssel, hogy állítólag a hivatalos átadás Időpontjáig a bizottság birtokába került információk alaDián és tagjainak közreműködésével készült, a zavar és a bizonytalanság állapotát idézte elő a marosvásárhelvi etnikumközi konfliktusokkal kapcsolatban. A vizsgálóbizottság tevékenysége során — az első ilyen természetű vállalkozás volt a poszttotialítárius Romániában — természetesen számos objektív és szubjektív nehézségbe ütközött, s emiatt nem kristályosíthatta ki rövidebb idő alatt következtetéseit. ahogyan az kívánatos lett volna. Egyébként, Minzatu űr maga is elégtelennek tartotta az általa szerkesztett jelentés Információs tartalmát, amihez szerintünk még hozzá kell számítani az okozati tényezők elemzésének hiányát, s ennélfogva célszerűtlennek minősült nyilvánosságra hozatala az adott formában. *) A bizottság tevékenységét viszont a vele szükségképpen együttjáró hiányosságokkal egyetemben annak bizonyítékául tüntetni fel, miként Minzatu professzor állította egyes ősei állásfoglalásaiban, hogy a törvényhozó vagv a végrehajtó hatalom tényezői közömbösen viszonyulnak a szóban forgó politikai válsághoz, sőt, mi több, hogy az a kitérés, az igazság elkendőzése egyik formája, a következőt jelenti: vo«v mellőzzük a parlamenti típusú vizsgálóbizottság által (méghozzá egy etnikumközi politikai válság témájáról) kidolgozott Jelentés speciális követelményeit és funkcióját, vagy pedig szűkkörű és átmeneti érdekektől vezettetve, illetve, végül, megjátszani a mass media útján ,a közvádló“ sArepét a mindennemű torzításnak és félretájékoztatásnak kedvező politikai légkörben és körülmények között. (Holnapi szántónkban folytatjuk) •) Hangsúlyozzuk, hogy Ion Minzatu űr saját átiratában (38/1990. 06. 11. az.) megjegyzi: A jelentést beterjeszti az Ideiglenes Nemzeti Egységtanacs Végrehajtó Bárójához, hogy azt .kiegészítsék a Legfőbb Ügyészség és a Belügyminisztérium által rendelkezésre bocsátandó adatokkal az új parlament elé terjesztés érdekében“.
