Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-13 / 8002. szám
Romániai Magyar Szó, 1991. 1. 25 8 AZ 1990. MÁRCIUS 19-20-1 MAROSVÄSÄRHELYI ESEMÉNYEK KIVIZSGÁLÁSÁRA ALAKULT PARLAMENTI BIZOTTSÁG JELENTÉSE 4.3. A március. 16-i események. A tények: a) Máricus 16-án ' reggel a Tudor - v ladirmrescu. negyedi 28. számú gyógyszertárban a román nyelvű felirat magyar nyelvű kiegészítésének kísérlete^ spontán, a részvevők számát tekintve szükkörű tiltakozást szül;-ez még aznap délután nagyobb mértékben folytatódik és kiterjed a városban; b) mivel két magyar tanulólány a tömbház lakás erkélyére néhány jelszót tűz ki a kisebbségi jogokat illetően, a lakást feldúlják; c) egy ittas állapotban vezető sofőr (Nagy S.) gépkocsijával belerohan a román tüntetők csoportjába és megsebesít 14 embert; d) gyorsan elterjed a rémhír, hogy a balesetnek halálos "áldozata van, egy román származású fiatal lány, holttestét állítólag beszállították a hullaházba. A magyarellenes kollektív cselekmények és pszichózis ilyen „láncreakciója“, a tömegreagálás méretei, akárcsak a tények torzítása a tömegtájékoztatásban, mindez a konfliktushelyzet már fejlett stádiumát tanúsítja: átmenetet .a politikai válság akut fázisára. 4.4. Az információ-manipulálás destabilizációs összetevője éj egyik döntő j tényezője volt a maros vásárhelyi interetnikai politikai válságnak. A probléma főbb vonatkozásait a március 16-i (fentebb ismertetett) események kínálta esetek alapján ismertetjük. Minthogy az esetek többségében tudatos, az ellenfél oldaláról jövő negatív motivációk és viszonyulások meglétét "hangsúlyozzák vagy sugallják, a bizottság kénytelen volt a legnagyobb objektivitással tisztázni ezen -esetek valós fontosságát, azt, hogy torzítva jelentkeznek-e és mennyiben. a) Körmőczki E. gvógyszeréaznő esete (a 28. számú gyógyszertártól), akinek terhére rótták: 1 — a cégtábla román feliratának magyarul történő helyettesítése ötletét: 2 — a gvógyszertár „szegregációját*, hogy az kizárólag a magyar lakosság, számára szolgáljon. Nem tagadható, hogy vannak „csökönyös“ megnyilvánulások a román nyelv használatát illetően bizonyos közületek magyar személyzetének egy részénél, ami visszatetszést kelt a román lakosság sorában. Csakhogy semmi esetre sem szabad konfliktusforrásokká avatni őket Mi több, csak azután kell őket a közvélemény elé tárni, midőn.,a reális tényeket a legszigorúbban elemezték. b) A Trabánt-baleset, amit a helybeli mass media hasábjain a Vatra Románeascá Szövetség egy Jelhívásában“ tendenciózusan kommentált. Anélkül, hogy bevárták volna az illetékes szervek vizsgálatának eredményeit, a sajtóban azonnal azt híresztelték, hogy a román lakosság ellen Irányuló, „előre megfontolt* cselekményről volt szó.. A bűnügyi vizsgálat azonban más körülményeket állapított meg: a tettes ittas volt; felesége román származású; . a géokocsiban mellette ült román hivatali kollégája. Adott tény regisztrálása. objektív vizsgálat nélküL bár megszokott eljárás, nem indokolhatja azt. Miután uszító hangnemben és torzítva, „a 'ománok ellen irányuló gyűlöletes aktusként“ ismertették a balesetet „meleg felhívást* intéztek a nyugalomra, csendre és a nézeteltérések „párbeszédes* rendezésére. Márpedig köztudomású, hogy a dialógus első feltétele az ellenlábas indítékainak és cselekményeiek korrekt értelmezése. 4.S.. Ennek a fázisnak az utolsó nagyszabású konfliktusos eseménye az a bejelentett tüntetés volt, amit a Diákliga szervezett március 17-én az oktatási intézmények különválasztása ellen, amely később a városban fellelhető magyar nyelvi? plakátok és feliratok tönkretételével, más erőszakos cselekményekkel folytatódott. ■" ' A HARMADIK FÁZIS — ' A MAROS V AS Á RHELYI-POLITIKAI VÁLSÁG............. vTETŐZÉSE * • ■„ . 5. A máreius 19—20- i, a heves kollektív agressziótól- jellemezte események révén az etnikumközi politikai válság maximális íázisba-lép. 5.1. Március 19-én reggel a Maros Megyei Ideiglenes Nemzeti Egységtanács épülete előtt a román lakosság bejelentetlen tüntetése vette kezdetét A tüntetők a tanács egyes tagjai, elsősorban Kincses Előd alelnök lemondását követelték. Kincses úr 13,00 óra körül bejelentette lemondását," a tüntetés erre megszűnt, de a tüntetők egy részének menetoszlopa a marosvásárhelyi rádióállomás székháza felé indult, hogy követelje: tegyék közzé fellépésük eredményeit 5.2. Időközben Kincses úr lemondására reagálva kb. 300—400 magyar nemzetiségű személy gyűlt egybe a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Maros megyei fiókjának székháza előtt (Bolyai utca 30. szám),, hogy bejelentetlen tiltakozó tüntetést rendezzen. Miközben Sütő András űr, mint az alakulat fiókjának elnöke abban az órában (15.30) körülbelül 100— 150 főnyi magyar .tüntetőhöz szólt felbukkant a román tüntetők menetoszlopa. Ez alkalommal egyesek — mindkét táborból — kölcsönösen- szidalmazták egymást és kemény tárgyakat -vagdostak az ellenlábasok csoportjához. Minthogy a román csoport népesebb volt a magyarok egy része szétoszlott másik része pedig — 74 ember — visszavonult a székház épületébe és eltorlaszolta a bejáratot 5.3. A román tüntetők, akikhez személygépkocsikon és teherautón (a Gőrgény völgyébőL Marosoroszíalubób Görgényhodákból stb.r érkezett férfiak csatlakoztak, 16.00 óra körül a Romániai Magyar Demokrata Szövetség székháza elé érkeztek. Itt agresszióra került sor, amelynek során feldúlták a Magyar Demokrata Szövetség, a Nemzeti Liberális Párt és más pártok fiókjának székházát valamint ugyanabban az épületben a megyei könyvtár egyik osztályát Bár a helyszínre érkezett loan Judea ráedes úr. a Marosvásárhelv Municíoiuml Ideiglenes Nemzeti Egvségtanács elnöke, valamint rendőrkáderek és a fegyveres erők katonát lehetetlen volt elkerülni, hogy sok személy, zömükben magyarok, közöttük Sütő András író, meg ne sérüljenek. 5.4. Hétfőn (március 19) késő este Ion Iliescu elnök a;:rádló- és tévéállomásokon sugárzott rövid." beszédében mély sajnálkozását fejezte ki „as erőszakos megnyilvánulások elszabadulása, e túlzások, szélsőséges cselekmények miatt amelyek természetüknél fogva hangsúlyozzák a nyugtalanság, a feszültség, a gyanakvás állapotát, és semmivel sem szolgálják honpolgáraink érdekeit, sem a románokét sem a magyarokét“, majd felhívta az ország összes lakosait működjenek együtt, hogy leküzdhessék „e nehéz pillanatokat és biztosítani lehessen a normális életünk menetéhez szükséges nyugalmat“. 6. A március 20-i események — a kollektív agressziós konfrontációk tetőzése. BT. Másnap (március 20) reggel a marosvásárhelyi rádió magyar adása bejelentette, hogy általános sztrájk kezdődött a magyar nemzetiségű lakosság követeléseinek kielégítéséért Néhány óra alatt kb. 12 000 magyar gyűlt össze a város központjában, a megvei Ideiglenes Nemzeti Egységtanács épülete előtt, parancsolóan követelve a március 19-i eseményekért felelős személyek megbüntetését („itt és most“, „most vagy soha“). Kincses Előd úr visszahelyezését a megyei Ideiglenes Nemzeti Egységtanács alelnöki tisztségébe. A magyar tüntetők csoportját fogadták a tanács tagiai. Ezután bejelentették a tanács döntését Kincses E’őd úr tisztségébe történt visszahelvezésérőL Dél felé és délután (március 20-án> a magyar nemzetiségű állampolgárok tüntetése mellett spontánul me,,szü,»tett a marosvásárhelvi románok tüntetése, amelyen körülbelül 4000 ember vett részt. Bár a légkör egvr® feszültebbé vált 17..10 óráig a tüntetés békés formákat öltött. Amikor megérkeztek a Görgénv völevi román parasztok csoportjai. elkezdődött a kollektív agressziós összecsapás. 6.2. Mind a magyarok, mind a románok tüntetésén a municípium lakosai mellett részt vettek a megye más városainak és községeinek — Szászrégen, Szováta, Marosszentgyörgy, Nyárádszereda, Görgényhodák, Libánfalva, Detta és mások — lakosai is, akik különböző időszakokban érkeztek, egyes információk szerint rokonaik, ismerőseik és bizonyos politikai vezetők riasztó telefonhívására. A városon kívüli románok 17—18 óra körüL a magyarok 19.00 óra után') érkeztek, a legtöbben, autóbuszokon és tehergépkocsikon, amelyekről egyesek azt állították, hogy az ügykezelő egységek vezetőségének tudta nélkül vették igénybe őket. Vannak azonban olyan vallomások is, miszerint az akciót megszervezték és a művelethez köze volt a megye számos községe polgármesterének és más köztisztviselőknek. Ugyanakkor számos. Marosvásárhely közelében levő településen, különösképpen Nagyemyén, Sáromberkén és Marosszentgvörgyön a magvar nemzetiségű lakosok torlaszokat emeltek, hogy útját állják a Marosvásárhelv felé tartó ionoknak. Nagyszámú gépjárművet állítottak le. s ilven körülmények között szükségképpen heves konfliktu-helyzetek jöttek létre a helvbeiiek közül egyfelől, a román nemzetiségű sofőrök és utasok között másfelől, megrongálódtak szállítóeszközök is. Nagyernvén és Sáromberkén a román sofőrök közül kettő ráhaitott a torlaszok-' ra és halálra gázolt két helybelit (Csipor Antalt és Gémes Istvánt). -*) Megjegyzendő, hogy 21.36—22.00 ó-a között a magyarok támogatására a romák népes csoportja is megérkezett. (Holnapi számunkban folytatják)
