Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-13 / 8002. szám
Romániai Magyar Szó, 1991. 1. 26-27 S AZ 1990. MÁRCIUS 19-20-1 MAROSVÁSÁRHELY! ESEMÉNYEK KIVIZSGÁLÁSÁRA ALAKULT PARLAMENTI BIZOTTSÁG JELENTÉSES. 6.3. Március 20-án estefele Marosvásár- j hely főterén Igazi csatára került sor, fúr- | kósbotok, vas rudak, kések, parittyából kilőtt acélgolyók, gyújtópalackok és egyebek masszív használatával . mindkét részről. Ezek közül sokat előre előkészítettek, ami azt bizonyítja, hogy e kollektív agressziós cselekményeket megszervezték. A heves incidencek éjfélig tartottak. Így 23.00 óra körül a Bolgár-téren magyar fiatalok csoportja felgyújtotta azt az autóbuszt, melyben Libánfalva községi lakosok ültek, mikor pedig az utóbbiak menekülni próbáltak a lángoló gépjárműből, különböző ke-, ménv tárgyakkal ütlegelték őket, súlyos sebesüléseket okozva (..-.) Két haláleset történt a municípium központjában, ahol Préda Marin sofőrt, aki billenő tehergépkocsiját vezette, amellyel Szászrégenből érkezett, magyar tüntetők kövekkel dobálták meg, mire elvesztette uralmát járműve felett. A vezető nélkül maradt tehergépkocsi kidöntötte a villanyhálózat egy tartóoszlopát, keresztülgázolt a Hősök terén. az Ifjúsági utcán levő parkon, és a Grand Hotel előtti templom betonlépcsőinél kötött ki. 7. A március 19—20-i agressziós cselekmények nyomán ember áldozat történt és anyagi károk keletkeztek. a) Halottak és sebesültek. Március 19-én este és 20-án délután a legtöbb sebesült a magyar lakosság soraiból került ki. hogy aztán március 20-án 19.00 óra után a sebesültek zömét románok tegyék ki. öszszességében azonban a két nap viszonylatában az áldozatok helyzete a következőképpen alakul: 278 sebesült (190 román és 88 magyar), 6 halott (3 magyar és 3 román). b) Anyagi károk. Felgyújtottak vagy megrongáltak 46 gépjárművet, ebből 26 állami tulajdonú volt (982 854 lej kár), és 20 személyi tulajdonú személygépkocsi; betörésekre és lopásokra került sor két kereskedelmi egységben (a Grand komplexumban 604 599 lej kárral, a Fumica komplexumban 7 000 lej kárral); feldúlták egyes pártok és politikai alakulatok székházát (a Romániai Magyar Demokrata Szövetségét — 299 167 lej kár; a Vatra Románeascá Szövetségét — 284 087 lej kár; a Nemzeti Liberális Pártét — 8 000 lej kár; a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártét — 4 022 lej kár), és felgyújtották a csíkfalvi ortodox templomot, 190 000 lej kárt okozva. 8. A marosvásárhelyi események különlegesen súlyos következményekkel jártak belpolitikai vonatkozásban, elmélyítették a románok és a magyarok közötti feszültségeket, megnehezítve megbékélésük folyamatát. Úgyszintén súlyos következményekhez vezettek Románia külföldi megítélését illetően. Az utóbbi hónapok egyéb, zaklatott eseményeivel együtt a marosvásárhelyi interetmkai összetűzések ahhoz vezettek, hogy Romániát kedvezőtlenül Ítélték meg külföldön, számos nemkívánatos kihatással nemzetközi kapcsolataiban elfoglalt helyére. A külföldi mass médiának ismételten /lkaIma nyílt a romániai állapotok torzított és tendenciózus bemutatásara. Egyetlen igen sokatmondó példa: Miháilá Cofariu 11 bánfalvi román lakos súlyos bántalmazását, amelyet egy ír riporter videokazettára rögzített, a különböző külföldi tévéállomások a románok „bestiális“ magyarellenes cselekedeteként kommentáltak. Úgyszintén súlyos következményekhez vezettek Románia külföldi megítélését illetően. Az utóbbi hónapok egyéb, zaklatott eseményeivel együtt a marosvásárhelyi inleremikai összetűzések ahhoz vezettek, hogy Romániát kedvezőtlenül Ítélték meg külföldön, számos nemkívánatos kihatással nemzetközi kapcsolataiban elfoglalt helyére. A külföldi mass médiának ismételten alkalma nyílt a romániai állapotok torzí. tott és tendenciózus bemutatására. Egyetlen igen sokatmondó példa: Miháilá Coíariu libánfalvi román lakos súlyos bán-! talmazását, amelyet egy ír riporter videokazettára rögzített, a különböző külföldi tévéállomások a románok „bestiális“ magyarellenes cselekedeteként kommentáltak. NEGYEDIK FÁZIS: A NEMZETI EGYSEG ' IDEIGLENES TANÁCSA VIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGÁNAK KÖZBELÉPÉSE 9. A válság feloldása és átmenet az etnikumközi egyensúly és megbékélés fázisa felé (március 21—31). 9.1. A marosvásárhelyi események kivizsgálására alakult bizottság az első „szakosított“ állami intézményként egy politikai válság feloldására jött létre. Egyfelől arra volt bizonyság , hogy súlyosbodott a mindennemű forradalom utáni szakaszra jellemző konfrontáció és instabilitás állapota, másfelől az egyik első jele volt annak, hogy az ideiglenes hatalom képes POLITIKUSÁN reagálni egy válsághelyzetre. Hangsúlyozzuk e vonatkozást, mert a marosvásár helyi eseményekkel kezdve különböző bel. és külpolitikai kös rökben igyekeztek (i mindmáig igyekeznek) hitelessé tenni a hatalmi tényezők „távolmaradását“ vagy „közönyét“ a forradalom utáni társadalmi-politikai válságok. valamint azok haladéktalan és demokratikus rendezése ügyében. A vizsgáló bizottság tevékenységében három szakaszt különböztethetünk meg. Az elsőben (március 21—24) megszervezte a dialógust a román lakosság (Vatra Ro- i máneascá) és a magyar lakosság (Romá•niai Magyar Demokrata Szövetség) elismert képviselői között a nyugalom helyreállítása érdekében. így paritásos alapon román—magyar állandó vegyesbizottság létesült, amely a vizsgálóbizottsággal együtt Gelu Voican-Voiculescu úr vezetésével fejtette ki tevékenységét, aki akkoriban a kormány alelnóke volt. A vizsgáló bizottság az említett vegyesbizottságg.il együtt beavatkozott a felek közötti konfliktusba — a feleket abban az időpontban a hadsereg egységei választották el egymástól —, és elérte, hogy nyilvánosan beismerjék a konfliktusos megnyilvánulások mellőzésének, a kölcsönös gyaíázás és az uszítás más forrásai megszüntetésének, a jogszabályok szigorú tiszteletben tartásának szükségét a municípium és a megve egész területén. A vegyesbizottság munkálatain megfigyelőkként részt vettek a konfliktusban álló két fél képviselői is. akiket közvetlenül az utcai akciók részvevőinek sorából jelöltek ki. A két fél közötti tárgyalások alapján átrendezték.a hatalmi szervek összetételét megyei és municipiumi szinten (ideiglenes nemzeti egységtanácsok ama egyezségnek megfelelően, hogy a román lakosság képviselőit a magyarok, a magyar lakosságét a románok jelöljék ki. Az incidensek megelőzése és az erőszakos cselekedetek meggátolása céljából a hadsereg, a rendőrség és a helyi lakosság (románok és magyarok) képviselőiből közös őrjáratokat alakítottak, amelyek jobbára éjszaka tevékenykedtek. A második szakaszban (március 25—27) a vizsgáló bizottság elsősorban a Marosvásárhely municipiumban és a megye más településein (Szászrégen, Görgényhodák, Libánfalva. Görgényüvegcsűr stb.) lezajlott események és azok okai vizsgálatára összpontosította tevékenységét. Elbeszélgetett a március 19—20-i események egyes részvevőivel, valamint különböző társadalmi-szakmai rétegek (líceumi és általános iskolai tanárok, marosvásárhelyi felsőoktatási intézmények tanerői, szakszervezeti vezetők, megyei és municipiumi köztisztviselők stb.) különböző képviselőivel. A harmadik szakaszban, amikor a vizsgáló bizottság tevékenységének vezetese’ Ion MTnzatu egyetemi tanár, a NEXT aielnöke vette át. az erőfeszítéseket az ideiglenes képviseleti szervek tekintélyének megszilárdítására és a március 19—20-i erőszakos esemenvek előzményeinek tisztázására összpontosították. 9.2. A hadsereg fellépése összhangban állt a NEIT 1990. február 23-án kelt 83 számú törvényrendeletével. Így * hadsereg közbelépésére, az egymással ütköző . 'csoportok szétválasztására vonatkozó : párám csőt Victor Stánculescu miniszter úr személyesen adta ki és továbbította 1990 március 20-án délután Merosvásáráéi'—e Cojocaru tábornoknak. A hadsereg közbelépése számottevő pozitív szerepet kapott a konfliktusfolyamat leállításában, amely március 20-án sok ezer emberre terjedt ki a városban és az övezet íalvain. A hadsereg fellépését szervesen e^'behangolták a városban tapasztalható robbanásszerű állapot feloldását célzó politika: tevéker.vséggel, amelyet a vizsgáló bizottság kezdeményezett. 9.3. A marosvásárhelyi etnikumközi kollektív agressziós válság kritikus szakasza megszüntetésének irányai és módszerei. a) A vizsgáló bizottság szorgalmazta a bűnügyi vizsgálat gyors, átfogó és a lehető legobjektívebb lebonyolítását. (...) A vizs. gáló bizottság kötelességének tartja felhívni a figyelmet a március 19—20-i eseményekkel kapcsolatosan a romák ellen folytatott bűnügyi eljárás bizonyos hiányosságaira, amelyeket nemzetközi viszonylatban kifogásoltak. •) b) A konfliktusos állapotokról a normálisra való átmenet ellentmondásosságát és nehézségét a gazdasági és társadalmi-kulturális életben néhány sokatmondó ténynyel érzékeltetjük a különböző gazdasági, társacaimi és művelődési szektorokból. . b—1) Az első a Malom- és Sütőipari Vállalatban március 20—22 között előállt helyzet alakulása. Itt a magyar munkások kezdetben nem voltak hajlandók dolgozni, s, a munka újrafelvételét a megye és a municípium vezetőivel való (Scrieciu tábornok úr és Judea ezredes úr) közvetlen megbeszélésektől tették függővé. A válság csúcspontját (március 20—21) követően a munka folytatódott és a légkör javult.
