Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-13 / 8002. szám
Romániai Magyar Szó, 1991. 1. 23. AZ 1990. MÁRCIUS 19-20-1 MAROSVÁSÁRHELYI ESEMÉNYEID KIVIZSGÁLÁSÁRA ALAKULT PARLAMENTI BIZOTTSÁG JELENTÉSE 4 ; • 2. 5.2. A forradalom nyomán az egész román társadalmat átfogó türelmetlenség és lázas állapot sajátos és akut formákat öltött az erdélyi etnikumközi viszonyokban. Az egyéniség érvényesülési lehetőségeinek repressziv elfojtásától és frusztrációjától jellemzett évtizedek után, • forradalom utáni időszakban mind ez robbanásszerűen. mindennemű korlátozás vagy megszorítás nélkül nyilvánosan nyilatkozott meg. Ez a másik okozati tényezője e hónapokon át egymást követő szélsőséges megnyilvánulások kirobbanásának és kiterjedésének. A szélsőséges megnyilvánulásokat pedig kihasználhatták — és gyakran ki is használták — a különböző szélsőséges hajlamú csoportok és vezéreik, saját társadalomellenes céljaik elérése étdekében. E vezérek közül egyesek túllicitálták a különböző konfliktusforrásokat és -témákat, lezárva ezek enyhítésének útjait és eszközeit. ■ Következésképoen fokozódtak és megsokasodtak a szélsőséges nacionalista tendenciák mindkét részről, komorommitálva a párbeszéd módszerét mint a kölcsönösen elfogadható, komoromisszumos megoldások elérési módját. Ilyen körülmények között volt Iehetség«. hogy a diktatúra összeomlásával egyidejűleg a lakosság túlnyomó többsége demokratikus és nemzeti felszabadulásának természetszerű törekvései mindkét részről a nacionalista uszítás tendenciáival ötvöződjenek. 5.3. E sajátos történelmi-társadalmi őszszefüggések között érthető, hogy az erőszakot. amelynek igénybe vételével (a túlnyomóan magyar lakosságú övezetekben» a diktatórikus rendszer megtorló apparátusának egyes képviselőivel leszámoltak (1989. december 21—22-én) a nacionalista hangulat szitásának tényezőjeként használták fel. A vizsgáló bizottság viszont messzemenő pontossággal megállapította, hogy e megtorlásoknak egyaránt áldozatául estek románok is. magyarok is a Belügyminisztérium káderei sorából a többségi magyar lakosságú megyékben (Hargita és Kovásznál. Egyúttal hasonlóan erőszakos leszámolásra került sor egyes olyan megyék településein is, ahol a lakosság túlnyomórészt román (például a Fehér megyei Kudairban). Ezek az adatok azonban nem zárják ki. hogy egyes esetekben sovén motivációk is közrejátszhattak, de mindig az illető időszak negatív társadalmi-közigazgatási szerepével szoros ~ öszszefüggésben-A tények és a reagálások torzításának, eitulzásának a másik fél részéről tapasztalható tendenciái messzemenően rányomták negatív bélyegüket egyes kiadványokra. rádió- és tévéadásokra, hozzájárulva így az etnikumközi konfliktusok mesterséges súlyosbításához és a történtek hamis beállításához. Ezeket gyakran mutatták és mutatják be uszító jelleggel és e:túlzottan. s így a közönség nem nverhet objektív, reális képet a történtekről. A csekély számú, de az „utca patológiámnak“ jegyeit viselő, említett attrocitások eseteiből kiindulva — és- ezeket utólag kiszakítva az 1989. december 21—22-i napok sajátos feszültségéből is. a dolgok ..magyarellenes hangulat“ kultiválásához veze'ts':. 6. Az etnikumközi viszonyok feszültséget fokozta egyes külső elemek, olyanok uszítása is. akik érdekeltek voltak a jó megértés légköre kiépítési esélyeinek kompromitti lilában. 8.1. A marosvásárhelyi események egybeesése a magyarországi választási kampány végső szakaszával bizonyos magyarországi politikai csoportok számára lehetővé tette románellenes nacionalista húrok pengését, ami kihatott a romániai hangulatra.*) 6.2. A destabilizációs uszítás forrásaiként szolgált továbbá az is, hogy tekintélyes mennyiségű könyvet hoztak be Magyarországról egyesek közöttük tartalmukban románellenesek voltak, továbbá, hogy a magyar állampolgárok népes csoportjai érkeztek román területre március 15-e (az 1848 as magyar forradalom kezdete) megünneplésére, mely alkalommal magyar zászlókat és zászlócskákat tűztek ki különböző emlékművekre. E tények nem maradtak visszhangtalanul az erdélyi lakosság soraiban, beleértve a marosvásárhelyit js. 6.3. Másrészt, egyes romaa\ kiadványok és politikai orientációk megpróbálták a romániai magyar lakosság töboi^érVáthárítani a magyar emigráció egy/részének irredenta propagandaakciói miatti felelősségét (konkrétan sovén-nacionallsta tartalmú könyvek, kiadványok, szórólapok, térképek stb. kiadásáról és terjesztéséről van szó). Az amerikai magyar emigráció 1988. évi Ceausescu-ellenes szórólapjait például a román emigráció bizonyos körei 1990-ben kibocsátott románellenes szórólapokként küldték az országba. A szóban forgó köröktől származó levél idegengyűlölő, uszító jellegével meggyőző ilyen tekintetben. E megtévesztő dokumentumot sajnos egy marosvásárhelyi sajtóorgánum (Cuvintul liber), is közölte, mégpedig március 15-e előestéjén. (. . .1 IL AZ ESEMÉNYEK MENETE Minthogy a két fél — a Yatra Románeascá és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség — valamennyi eseményt különbözőképpen ismertet és értelmez, a bizottság rendszerint ismerteti mindkét fél változatát, dokumentumok alapján, a szükséges korrekciókat eszközölve ott, ahol a felhozott érvek ellentétben állnak a valósággal. Első fázis: az etnikumközi feszültségek kirobbanása előfeltételeinek felgyülemlése és az ideológiai konfrontációk elszabadulása. 1. Módosító kezdemények az oktatás területén és főbb társadalmi-politikai kihatásaik. a) Bár az első nézeteltérések a vezető szervekben való képviselettel és a kétnyelvű feliratokkal (utcák, különböző egységek és települések elnevezése) használatával kapcsolatosan, december végéről származnak, az interetnikai viszonyok légköre január második felétől kezdve, az oktatási egységek különválására vonatkozó viták kirobbanásával egyidejűleg romlott meg. A Tanügyi Minisztérium sietsége és tévedései, amelyekkel a magyar lakosság egyes vezetőinek és szervezeteinek e területen kifejtett ténykedései egyoldalúsága is tórsu't (erről az előző fejezetben szóltunk), ellenérzést váltottak ki a román lakosság soraiban (abból is adódóan, hogy egyes szemé*) Tájékoztató jelleggel hangsúlyozzuk azonban, hogy eme Irredenta politikai alakulatok közül (például Magyar Nemzeti Un.ó ét Magyar Radikálii Párt) egy sem jutott mandátumhoz a magyar parlamentben. Ugyanakkor viszont, a magyarorszagi választási kampány és a msrosvásarhelyí válság során a szomszédos ország egyes politikai alakulatai felemelték szavukat az Ilyen Irredenta hangokkal izemben. lyek nem értették meg, illetve fenntartásokkal éltek az akciókkal kapcsolatosan). b) Magyar tannyelvű felsőoktatási intézmények megalakításának kérdése. A magyar kisebbség ama követelése .^klapjan. hogy állítsák vissza a kolozsvári > Bolyai Tudományegyetemet, a legélesebb'konfliktus a marosvásárhelyi Orvosi ét.'“ Gyógyszerészeti Intézetben jött létre,’ahol i a magyar nemzetiségű diákok éS" tanerők még sztrájkoltak is (március 7—1? között), hogy az oktatást két külön tagozatra vá-, lasszák szét, paritásos alapon. A magyar fél érvei e követelés mellett arra épülnek, hogy az utóbbi 40 év során rohamosan csökkent a magyar diákok százalékaránya az említett intézetben, nevezetesen: az 1950. évi 72 százalékról az 1990. évi körülbelül 30 százalékra. A román tanerők és diákok egyes képviselői nem érteitek egyet e követeléssel, érvként azt hozták Tel. hogy a leendő orvosok szakmai tevékenységüket olyan településeken fejtik ki. a hot mindkét nemzetiséghez tartozó betegeket kezelniük kell. ami megkívánja a román nyelv és a román orvosi terminológia megfelelő ismeretét. Ezzel kapcsolatosan a. Romániai Magyar Demokrata Szövetség mái álláspontot vall. „Z, • c) Meg kell jegyeznünk, hogy á magyar kisebbséget a- megyei és municípiumi szervekben képviselő vezető káderek egy része tévesen úgy vélte, hogy kihasználva a forradalom Ritául első hónapok törvény közigazgatását és sajátos konjunktúráját, „jóvátétel:“ változtatásokat lehet és kell eszközölni az anyanyelvű líceumi oktatás terén (ilyen összefüggésben jelszavakig megjelentek, mint például „Itt és most vamelyek kiváltották a román közvélemény ellenállását). Természetesen, nem ítélhető el bizonyos követelések szabad hangoztatása egy olyan kérdésben, melyben a ceausiszta diktatúra annyi igazságtalanságot követett el a magyar kisebbség nemzeti önazonosságának megőrzése / fejlesztése tekintetében De ha figyelembe vesszük a fentebb említett társadalmi-történelmi tényezőket, bírálnunk kell a célszerűtlen „taktikákat“, az indokolatlan sietséget. d) Nagyszámú román nemzetiségű tanerő távozása Kovászna és Hargita megyéből. <t nyugtalanság másik tényezője volt Ez a helyzet egyfelől a diktatórikus rertilS/é! ama megkülönböztető politikájának voűr:tulajdonítható, mely megnehezítette a magyar nemzetiségű főiskolai végzettek kihelyezését, az említett megyékbe. Így 1985-től kezdve az egyetemi központok szerinti-Kinevezés rendszere folytán e megyékbe csaknem kizárólag román nemzetiségű abszolvenseket helyeztek ki. akiket így kiszakítottak családi és formatív környezetűkböL Másfelöl a távozás abból is fakadt, hogy a Tanügyi Minisztérium elsietett ha tár o- zatával tulajdonképpen ha tál ytalairf tóttá az abszolvensek kötelezettségéi hogy tr Károm éves gyakornoki időszakot abban- az egységben töltsék, le, ahova kihelyezték-őket Kihasználva e minisztériumi határozatot — akárcsak azt a körülményt, hogy tr- tanév közeién a didaktikai normák csökkentése folytán állások létesültek az ország legtóbo településén — a román nemzetiségű- tanerők egy része, különösképpen £ nemrég végzettek sorából szülőhelyére kívánt viszszatémi. Nagy többségük különböző tantárgyakat oktatott a különböző iskolák magyar tagozatán, a magyar nyelv nem- •tsmereie pedig a nehézségek egyik forrás» volt számukra didaktikai tevékenységükben, Vitathatatlan azonban: egyes tanerők és más román származású személyek távozásiban szerepet játszott az is, hogy egyes, túlnyomóan magyar lakosságú településeken erkölcsi és lélektani nyomás nehezedett rá luk.
