Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-12 / 8001. szám

Magyar Hírlap, 1991. 3. 8. Ismét az ügynöklistákról Kőszeg Ferenc: a múlt számonkérhető MH-információ Még e hónap végéig elkészülhet az a jelentés, amelyben a parlament nemzetbiztonsági bizottsága két tag­ja, Szokolay Zoltán és Kőszeg Fe­renc összesíti azt a több hónapos munkát, amelynek során volt és je­lenlegi belügyminisztériumi dolgo­zókat hallgattak meg az egykori ügynökökre vonatkozóan. Erről Kő­szeg Ferenc nyilatkozott lapunknak. Elmondta, a meghallgatások va­lóban befejeződtek, így már el­mondható, a napvilágra került ada­tok meglehetősen ellentmondóak, így azután elképzelhető, hogy a bi­zottság álláspontja nem lesz egysé­ges, bizonyos kérdésekben már most is megoszlanak a képviselők. Éppen ezért helytelenek azok a nyi­latkozatok — Kőszeg itt Gálszécsy András tárcanélküli miniszter szer­dai, Népszabadságnak adott interjú­ját említette —, amelyek azt sugall­ják, hogy nem állapítható meg az egykori ügynökök személyi azonos­sága, amennyiben a beszervezési nyilatkozatok nem állnak rendelke­zésre. Azok ugyanis nem egyedüli dokumentumok. Az azonban biztos, hogy a teljes kör nem azonosítható. Erre azonban nincs is szükség és le­hetőség, hiszen minimum 20 ezer esetről kell beszélni. Ezt a képviselő tudtával egy felelős tényező sem szorgalmazta és ilyen értelmű tör­vényjavaslat sem került a parlament elé. A Hack—Demszky-javaslat egy pontosan körülhatárolható körre vonatkozik, amelybe magas beosz­tású emberek tartoznak: országgyű­lési képviselők, polgármesterek, bí­rák, ügyészek. Amennyiben ilyen állású személynél kellő alappal fel­tételezhető ügynök voltuk, abban az esetben a köztársasági elnök figyel­mezteti az illetőt, milyen adatok áll­nak rendelkezésre. Az ügynek eb­ben a szakaszában természetesen szigorúan bizalmasan — ecsetelte Kőszeg. Ez lehetőséget ad minden érintettnek a csendes visszavonulás­ra. Ha ezt nem kívánja igénybe ven­ni, úgy vállalnia kell az információk nyilvánosságra kerülését. Kőszeg szerint ugyanis felelős politikai be­osztást betöltők esetén a múlt is bi­zonyos mértékig számon kérhető. Természetesen minden érintettnek lehetősége vem bírósági síkra terelni a dolgot, akár a köztársasági elnököt is beperelve. Ez az állam korlátozá­sának is eszköze egyben — hangsú­lyozta a képviselő. Kérdésünkre, nem fenyeget-e az a veszély, hogy olyanok is betekintést nyernek a kartotékokba, akik azzal visszaélhet­nek, Kőszeg azt válaszolta, a tör­vénynek rendelkeznie kell arról, hogy csak a legszűkebb körben le­gyenek azok hozzáférhetőek. Vagyis az illetékes hivatalok, a Belügymi­­nisztériumés a Nemzetbiztonsági Hivatal, valamint még a miniszter és a parlament elnöke legyen arra hiva­tott. Ók állítanák össze azt a listát, amelyet azután a köztársasági elnök rendelkezésére bocsátanak. Kőszeg Ferenc szerint a törvényjavaslat nem indítana el boszorkányüldözést, mint ahogyan attól lapunk tegnapi számában óvott, bár ahogy más esetben is, úgy itt is fennáll bizo­nyos esélye a tévedésnek. Hogy mikor zárulhat le ez a hosszú ideje sok-sok találgatásra al­kalmat adó ügy? Erre a képviselő csupán annyit tudott válaszolni: minthogy a képviselők annak idején elvetették a sürgősségi indítványt, nem a közeljövőben. • Újhegyi Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents