Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-25 / 8010. szám
Népszabadság, 1991. 3. 20 3 MAGYAR ADÓSSÁG . , A kormány egységes, fizetni kell A Pénzügyminisztérium, illetve a Magyar Nemzeti Bank is cáfolta Horn Gyulának, a Financial Times hétfői számában megjelent azon állítását, hogy a magyar kormány megosztott lenne az adósságelengedés ügyében. Kovács Almos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára érdeklődésünkre elmondta, hogy a kormány korábban is kinyilvánította azt a határozott szándékát, hogy külföldi adáságait rendben törleszti. A különböző tárcák egyetértenek abban, hogy nem szabad adósságelengedést kérni a hitelezőktől. A kormány tehát nem, legfeljebb a hazai közvélemény megosztott az ügyben, kérjen-e az ország adósságelengedést hitelezőitől. Erre többek között azért sem lenne lehetősége, mert a hitelek többségét magánbankoktól, s nem kormányoktól vette tel. A Horn Gyula által felvetett javaslatról, nevezetesen arról, hogy a külföl- i dl kereskedelmi bankóiktól fölvett hiteleket a kormányok vehetnék át, Kovács Álmos elmondta: nem tud arról, hogy bármelyik külföldi kormánynak ilyen szándékai lennének. S ezek után még természetesen az is kérdés, mennyit lennének hajlandók fizetni a magyar adósságokért. Hasonlóan vélekedett Czirják Sándor, az MNB elnökhelyettese is. Szerinte az ország jelenleg fizetőképes, s ezért semmi nem indokolja, hogy adósságkönnyítést kérjen hitelezőitől. Az év eddigi gazdasági eredményei is kedvezőbbek a vártnál. Czirják Sándor kijelentette, amennyiben. a kormány edósságelengedést kéme, úgy a külföldi tőke könnyen hátat fordítana a magyar gazdaságnak. Cs. K. K. * A Financial Times hétfői számában megjelent cikkel kapcsolatban a kormányszóvivő az alábbiak közlésére kiérte az MTI-4. Hóm Gyula, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az ellenzéki Magyar Szocialista Párt elnöke Bécsben egy nemzetközi szakértői értekezleten, a Financial Times című angol lap jelentése szerint, annak a véleményének adott hangot, hogy külföldi adósságszolgálatunk kérdésében a magyar kormány megosztott. Nem tudni, honnan merítette értesüléseit a mai kormány felfogását illetően az ellenzéki politikus. Gazdaságpolitikai kérdésekben előfordulhatnak szakmai véleménykülönbségek a miniszterek között, az adósságtörlesztés dolgában viszont a magyar kormány teljes egységben és határozottan kitart ama megalapozott álláspontja mellett, hogy a külföldi adósságállomány unk részleges vagy teljes elengedését, adósságszolgálatunk felfüggesztését nem kéri hitelezőitől. A kormány meggyőződése, hogy egy ilyen kísérlet szétzilálná a magyar gazdaságot, és drasztikusan csökkentené az életszínvonalat. A Magyar Köztársaság továbbra ts pontosan teljesíti törlesztési kötelezettségeit, és megbízható partner marad a nemzetközi gazdasági és pénzügyi életben. Az elmúlt napokban ezt az eltökéltséget hangoztatta Kupa Mihály pénzügy - miniszter a Magyar Gazdasági Kamara előtt mondott beszédében és Tarafás Imre, az MNB első elnökhelyettese az MTI-nek adott nyálatkoczatr.ban. A kormány sajnálatosnak és nemzetgazdasági érdekeinkre nézve ártalmasnak tartja, ha egyes ellenzéki politikusok a nyilvánosság fórumain kételyt próbálnak támasztani a magyar kormány adósságtörlesztés: eltökéltségével kapcsolatban. (MTI) 7- 7 7 ’V r . Washington segítse a magyar adósságcsökkentést (Washingtoni tudósítónktól.) Bár Magyarország nem kéri, célszerű lenne, ha más kormányok közbenjárnának adósságterhének csökkentése érdekében, • ebbe az irányba kellene befolyásolni az Egyesült Államok kormányzatát — jelentette ki a Népszabadság kérdésére Alexander Tomlinson, a Magyar—Amerikai Vállalkozói Alap elnöke. Az alapot Bush elnök kezdeményezésére az amerikai törvényhozás létesítette. * Tomlinson -emlékeztetett rá, *hogv Magyarország — szemben Lengyelországgal — háromnegyed részt magánbankok és nem kormányok adósa, az amerikai kormánynak például egyáltalán nem tartozik. Magyarország kínosan ügyel rá, hogy pontosan fizesse törlesztéseit. Ha egy ország jó fizető, akkor inkább érdemes adósságterheinek csökkentésére, mint az, amelyik — mint Lengyelország — nem fizet. A Magyar—Amerikai Vállalkozói Alap elnöke, aki a vállalkozás első évi jelentését ismertette washingtoni sajtóértekezletén, kiemelte: Magyarország igen vonzó a külföldi befektetők számára. Az amerikai cégek az összes beruházási értéknek mintegy a felével e pillanatban a legnagyobb befektetők hazánkban. Tomlinson azonban bírálóan jegyezte meg: az Állami Vagyonügynökség nem kezeli súlyának megfelelően az ország tényleges külföldi befektetésigényét és késlekedik a legnagyobb vállalatok privatizálásával. Ami a Magyar—Amerikai Vállalkozási Alap tevékenységét illeti, Tomlinson emlékeztetett ré, hogy a törvényhozás három évre összesen 60 millió dollárt szavazott meg, s ebből eddig 19 millió dollárt használtak fel. Az összeget éppen viszonylag szerény volta miatt nem kívánják különböző szakértői programokra elaprózni, hanem kis- és középvállalkozások hiteltámogatására igyekeznek fordítani félmilliótól— kétmillió dollárig terjedő őszszegek erejéig. Az eddig támogatást kapottak között van a Fotex, a Quint, az SZKI, a Petőfi Nyomda is, és folyik számos további jelentkezés elbírálása. Serény Péter
