Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-25 / 8010. szám
Népszabadság, 1991. 3. 20 h l-BESZÉLGETÉS A VALUTAALAPRÓL . „Új Marshall-terv? Mi az?” (Washingtoni tudósítónktól.) — Üj Marshall-terv? Ezt a kifejezést ebben az épületben hivatalos formában még nem hallottam — hangzott a Népszabadság kérdésére a válasz a Nemzetközi Valutaalap (nevének angol rövidítésével: az IMF) washingtoni központjában. Válaszához Szombati Bea, a nemzetközi pénzügyi szervezetnél dolgozó magyar tanácsadó hozzáfűzte, hogy e kérdésben, ha egyáltalán felvetődne, kormányszinteken kellene politikai döntést hozni, s az egyeztetésnek a fejlett országokat tömörítő Hetek és a Huszonnégvek csoportja lehetne az esetben a megfelelő fóruma. A Valutaalap ugyanis akkor játszhatna bármilyen szerepet egy ilyen — feltételezett — programban, ha a vezető gazdasági hatalmak adnák hozzá az anyagi forrásokat. Az IMF igazgatótanácsa — mint a magyar tanácsadó elmondta — éppen a múlt héten tekintette át, szakértői előterjesztés alapján, de kötetlen eszmecsere keretében a kelet-közép-európai régió helyzetét. Ez alkalommal volt aki megjegyezte: a vártnál lényegesen hosszabb lejáratú•nak ét költségesebbnek ígérkezik a piacgazdaságra való átállás folyamata. Ennek kapcsán elhangzott az is: a Valutaalap lehetőségeit nyilvánvalóan behatárolja, hogy eredetileg nem strukturális átalakításokhoz nyújtandó támogatásokra szól a mandátuma. Az inkább a Világbank és az új Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank „asztala”. Az igazgatótanács egyébként a kelet-közép-európai térséget vizsgálva, elsősorban Magyarország, Lengyelország és Jugoszlávia stabilizációs programjának menetével foglalkozott flévén, hogy ilyen programok a Valutaalap-tagországok közül itt vannak már értékelhető idő óta folyamatban). Ami Magyarországot illeti, ismeretes, hogy a Nemzetközi Valutaalap néhány hete hagyta jóvá azt a hároméves „csomagot”, amely a kormány gazdasági átalakítási programjának támogatásához — a különfeltételekhez kötött póthitelekkel együtt — összesen 2,5 milliárd dollárnyi kölcsön felvételét teszi lehetővé. Ennek első részletét időközben kiutalták. Az IMF — szokás sze- j rint — figyelemmel kíséri, j hogy a kölcsön felvevője hol j tart gazdasági programjának (Folytatás a 10. oldalon.) í (Folytatás az 1. oldalról.) végrehajtóéiban. Az első, úgynevezett szakértői felülvizsgálat, azaz a fő gazdasági mutatók helyszíni szemügyre vétele azonban általában, így Magyarország esetében is, csak •fél év elteltével, tehát majd csak a nyár folyamán esedékes. E pillanatban — mint Szombati Bea megjegyezte — egészében kedvező Magyarország megítélése a Nemzetközi Valutaalapnál, ugyanakkor .számba veszik azokat a kül»6 bizonytalansági tényezőket is — köztük a szovjet gazdasági együttműködési viszonylatrendszer összeomlását —, amelyek negatív hatással lehetnek a magyar teljesít'ményrer,...,' Arra a kérdésre, mi a vélemény a Nemzetközi Valutaalapnál a -szovjet csatlakozás lehetőségéről, a Népszabadság az idézett tanácsadótól azt a választ kapta, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetben meghatározó súlyú Egyesült Államok egyelőre legjobb esetben is csak különleges társult viszonyt tart elképzelhetőnek a Szovjetunió számára. Ennek részint az az oka, hogy a szovjet gazdasági rendszer még maga is a — lassú — változás, alakulás állapotában van, s jelen formájukban — akárcsak az ottani mutatók — a statisztikai nyilvántartások is teljesen eltérnek a hagyományos piacgazdaságokban, .így 6'Valutaalapnál elfogadott szisztémától. Másfelől, a teljes jogú szovjet tagság felvetné a -nemzetközi pénzügyi szervezet kialakult belső rendszerének és erőviszonyainak alapvető átalakítását is. A különleges társult, viszony lehetővé tenné, hogy Moszkva szakértői-technikai jellegű segítséget kapjon reformjaihoz a Nemzetközi Valutaalaptól, anélkül, hogy ez maga után vonná az említett bonyodalmakat. Ugyanakkor azonban a Szovjetunió nem kapna lehetőséget arra, hogy — mint a teljes jogú tagok — kvótabefizetéseinek meghatározott arányában kölcsönt vegyen fel. (". ,7 7.".'; Serény Péter
