Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-20 / 8007. szám
Népszava, 1991. 3. 15 A A'em lehet egymás ellen élni, politizálni Beszélgetés Katona Tamással térségünkről, 48 tanulságairól Kelet-Köxép-Európa mozgalmas, válságokkal terhes időszakot él át. Hogyan látja szomszédságunkat, hazánkat Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár mint politikus és mint történész? — Térségünkben szétestek a régi intézményi keretek: a KGST gyakorlatilag romhalmaz, a Variói Szerződés katonai szervezete pedig április 1-jétöl megszűnik. Meg kellene találnunk az új együttműködési formákat. Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia között adódik egyfajta természetes kooperáció, hiszen közösek a problémáink, törekvéseink, sok hasonló vonás van helyzetünkben. Nagyon kell azonban arra ügyelni, hogy ne hozzunk létre a Varsói Paktum helyett egy új „visegrádi tömböt", vagyis együttműködésünk nem irányulhat sem Németország, sem a Szovjetunió ellen, hiszen két legfontosabb gazdasági partnerünkről van szó. Magyarország elsőnek indult el a demokratizálódás útján, ez 1956 logikus következménye. Hiszen a forradalom leverése és a terror évei után egy puha diktatúra időszaka jött el, amely megadta egy hosszan tartó, békés átmenet lehetőségét. Most viszont Kelet-Közép- Európa elég válságos képet mutat. Belgrádban tüntetnek, Pozsonyban 30 ezren követelik az önálló Szlovákiát, a Szovjetunióban is feszült a belpolitikai helyzet. Nem áll fenn a veszélye annak, hogy ezek a folyamatok átterjednek hazánkra is? — Nem. Nálunk is lesz 30 ezer ember az utcán, de március 15-e tiszteletére. Hazánk a nyugalom szigete e viharos óceánban. Hiszen a parlament meghozta azokat a törvényeket, amelyek a politikai demokráciát és a gazdaság új rendszerének a hátterét biztosítják. — Magyarországot sztálini berendezkedésű szövetségi köztársaságok veszik körül. A jelenlegi válság éppen ebből ered, hiszen ezeknek a rendszereknek a változása fájdalmas körülmények között megy végbe, és sajnos, környezetünk stabilitását is kockáztatja. Más részről pedig. elemi erővel törnek fel a régi rendszerekben elfojtott indulatok, többek közt az elfojtott nemzeti érzés. Mi ezt megértjük, bár több országban olyan formában jelentkezik ez, aminek nem örülünk. Nagy szükségünk lenne nyugalomra és biztonságra, hogy a megkezdett folyamatokat végig tudjuk vinné. A tőke nem szereti a nyugtalan helyzetet. Bizonytalan állapotok közé nem jön. Nem tart attól, államtitkár úr, hogy Jugoszláviából és Csehszlovákiából is megindul a magyar kisebbség menekültáradata? — Nem. Hiszen mindkét országban más helyzet van, mint Romániában. Pillanatnyilag nincsenek olyan szo. ciális feszültségek, amelyek lökést adnának egy menekülthullámhoz. Ugyanis, leginkább a szociális biztonság hiánya szokta megfutamodásra kényszeríteni az embereket. A Szovjetunióból érkező menekülthullám veszélyének viszont van reális aJapja. hiszen kialakulhat egy polgárháborús helyzet. Fel kell készülnünk minden eshetőségre. Tárgyaltunk a hozzánk hasonló helyzetben lévő államokkal, és imádkozunk, hogy ne legyen földrengés Oroszországban, hiszen ez egyáltalán nem áll érdekünkben. Szerencsénk, hogy Ukrajna a közvetlen szomszédunk, mivel itt jobb a helyzet, mint a Szovjetunió . egyéb részein. Ezenkívül pe- 1 dig nagyon jó kapcsolataink ; vannak mind a kormányon I lévő erőkkel, mind az ellen-! zékkel. Ha bekövetkezne egyl megrázkódtatás, remélhető, j leg ebből sokat felfogna Uk- j rajna. Ugyanilyen jók a kapcsolatok a szovjet szövetségi vezetéssel Is? — A magyar—izovjet jó kapcsolatok ápolása hazánk érdekében áll. Éppen ezért ahogy a KGST és a Varsói Szerződés kötöttségei feloldódtak, rögtön előterjesztettük az új szovjet—magyar alapszerződés tervezetét. Ez a dokumentum minden kétoldalú kérdést szabályoz, tartalmazza mindkét ország szempontjából az összes negatív biztonsági garanciát. Ha elkészül, példaként szolgálhat a térségben a kétől-; dalú kapcsolatok rendezésé-, re. Egyenjogúságon, egyenlőségen alapuló kapcsolatod kát akarunk létrehozni. Mert nekünk nem szabad olyan kellemetlen meglepe-j lést okozni térségünkben, mint amilyen az elmúlt időszakban a horvátországi fegyvereladások ügye volt. Csehszlovákiával sem tűnnek felhőtlennek kapcsolataink. — Problémát jelem a térség országaival fenntartott kétoldalú kapcsolatokban az is, hogy sok esetben nincs alkotmányosan eldöntve, ki, mire van felhatalmazva. Ha én Pozsonyba megyek, mindig zavarban vagyak, mert tudom, hogy megsértek valakit. Ha bizonyos kérdéseket a szlovák kormánynak teszek fel, akkor a cseh és szlovák szövetségi .kormány neheztel, j és fordítva. Jó lenne látni | végre egy érvényes cseh- I szlovák alkotmányt, hiszen rengeteg közös elintézniva; lónk van. Rendkívül fontos lenne végre, hogy oldódjon a Magyarországgal szembeni gyanakvás. A környező országok hetven esztendő alatt sem tudták megemészteni, hogy’ az első világháborúból területileg meggyarapodva kerültek ki. Azóta egyfajta gyanakvással — nem hiszem, hogy félelemmel — figyelnek bennüket. Jó lenn, már ezen túllépni. Hiszen Magyarország nagykorú ország, amely szembe tud nézni a kellemetlen tényekkel Is. Továbbra is rendezetlennek tűnnek a magyar—román kapcsolatok. — Rossz emlékeink vannak a Ceausescu—Kádár és a Ceausescu—Grósz találkozóról. Nem akarjuk ezek számát szaporítani. Semmi értelmét nem látjuk annak, hogy pusztán a kézfogás kedvéért sok száz kilométert utazzunk. Várjuk &z érdemi román készség első jeleit. Ehelyett azonban csak bírálatokat kapunk. Amikor Nastase úr meghívta Jeszenszky Gézát Bukarestbe, már kiadták Petre Roman miniszterelnök március 15-e megünneplését tiltó rendeletét. S emelett olyan, aggodalomra okot adó megjegyzések is elhangzottak, mint hogy ,.gárdát akarnak szervezni”. Mi emlékszünk egy gárdára, és nem szeretnénk hasonlót látni. Úgy érzem, sok veszéllyel van szegélyezve a két ország útja. Mi a helyzet Albánia és Bulgária esetében? — Támogatjuk szándékukat, hogy szeretnének Európához csatlakozni, és sok szerencsét kívánunk nekik tervük végigvitéléhez. Nagyon kemény követelményrendszernek kell eleget tenni ehhez. 1848 milyen tanulságokkal szolgálhat a mai Kelet-Közép-Európának? — Valamennyiünknek erre a 48-as szellemre van szüksége. Ezek a pesti fiatalok alkották az utolsó tisztességes forradalmár nemzedéket a világon. Nélkülük, segítségük nélkül Kossuth, Batthyány, Deák és a többiek nem jártak volna szerencsével. Nem pozíciókat gyűjtöttek magúknak, vágj’ osztogattak, közkatonák maradtak. 48 tanulsága, hogy térségünk országai céljaikat nem tudják egymás ellenére megvalósítani, mert, ha ezzel próbálkoznak, akkor csak tragédiák születnek. Remélem, hogy a józan ész szabályai fognak érvényesülni. Valamennyi ország előbbutóbb belátja, hogy félre kell tenni előítéleteinket, sértődéseinket. Meg kell próbálnunk ezek nélkül együttműködni. Magyarországban ehhez minden ország készséges partnert talál. Décsi Katalin i
