Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-19 / 8006. szám

Magyarország, 1991. 3. 15

3.

Autonómiát kívánnak Kárpátalján

Háromnapos konferencia — Egyház és oktatás

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség március elején A kárpát-medencei moyyarság a XX. század pépén címmel háromnapos konferenciára hivU össze a világ magyarságának képviselőit Ungvárra. A tanácskozáson a szervezők (a KMKSZ, a budapesti Magyarságkutató Intézet, a Kárpátaljai Kör, a Régió címó szemle) elképzelé seit meghaladó számban, mintegy ötszázan vettek részt, köztük -olyan Jeles személyiségek, mint Tőkéi László püspök. Az ökumenikus istentisztelettel zárult tanácskozáson előadások hangzottak el a kisebbségi magyarság két legfontosabb intézményét, az egyházat és az oktatást érintő kérdésekről.

Födő Sándor, a mintegy 30 ezer tagot számláló KMSZ elnöke megnyitó beszédében örömmel számolt be arról, bogy jelenleg Kárpátalján ez a szövetség a legszervezettebb politikai erő, akaratát nem lehet mellőzni a térség sorsának alakításában. Javult a kárpátaljai magyarság kapcsolata az anyaországgal és a vele együtt élő többi nemzetiséggel is. Az ukránok és a ruszinok vlszo nyában mutatkozik ugyan .némi feszültség, de a KMKSZ nem kíván beleszólni vitájukba, bár kitart azon alapelve mellett, hogy mindenki olyan nemeztiségű, amilyennek vallja magát, és ez a jog a ruszinokat is megilleti.

— Mit jelentett ez e találkozó a kárpátaljai magyarság életében? — kérdeztük Fodó Sándortól a konferencia befejeztével.

— Ez a találkozó, akárcsak Tőkés püspök úr ez alkalommal Kárpátalján megtartott több istentisztelete, hitet, erőt adott az itteni magyarságnak a további küzdelmekhez jogaink megszerzéséért. Azt hiszem, nem túlzás azt mondanom, hogy ennek a találkozónak az egész magyarságra kiható jelentősége van. A magyarságnak ez a kisebb fajta .világtalálkozója előzmény nélküli esemény, amelyet ma Kelet-Európábán, sajnos, igazán csak itt lehetett megrendezni. Magyarországon más lett volna az akusztikája Ez alkalommal Ungváron találkozhattak egymással a brassóiak, a pozsonyiak, a kassaiak, a szabadkaiak. Reméljük, találkozásunk ösztönözheti a további kapcsolatkeresést, és Jövőre talán már Kolozsvárt, Kassán vagy Szabadkán kerül sor.* következő hasonló találkozóra.

— Ezt a tanácskozóit a KMKSZ mepaiakulátának mátodik évfordulóján rendezték meg, nyilván nem véletlenül. Hogyan látja az elmúlt két esztendőt, addigi tevékenységüket?

— Valóban, nem véletlenül, ezzel Is az évforduló jelentőségét kívántuk hangsúlyozni. A nehézségek ellenére eredményesnek tekinthetem az eltelt két esztendőt. Ez idő alatt a kárpátaljai magyarság meghatározó politikai tényezővé vált. Ma már sokkal jobb kárpátaljai' magyarnak lenni, mint korábban volt. Oj, magyar tannyelvű Iskolákat nyitottunk - meg, megkezdtük a magyar óvó. dalhálózat kiépítését, szobrot avattunk, és további szcbrokat kívánunk felállítani, például egy Petó/i-szobrot Beregszászon. Emlékezetes esemény volt az ungvári Petőfiszobor felavatása, amelyen jelen volt a magyar és az ukrán államfő.

— ts ezzel a KMKSZ hozzájárult egy nagy jelentőségű egyezmény megszületéséhez.

— Göncz Árpád ungvári éátogatását a fnagyar Külügyminisztérium bölcsen úgy szervezte meg, hogy az elnök előbb Kijevben járt, és ez ukrán vezetővel akkor sikerült megegyeznie egy nemzetiségi chartában, amelyet várhatóan a következő hetekben ír

majd alá a magyar és az ukrán külügyminiszter. Nagyjából ismerem a charta tartalmát-, bizton állíthatom, hogy precedens nélküli, de remélhetően precedenssé váló megállapodásról van szó.

— Ez is azt a benyomást erősíti, hogy Kárpátalján lényegében kedvezően alakul a kisebbségi magyarság sorsa. Talán nem kell elhallgatnunk, hogy az üléstermet a tanácskozás alatt a magyar nemzeti színek diszitették, elhangzott a magyar himnusz, és úgy látszik, mindez nem ingerelt senkit sem.

, — Valóban nem, a többi nemzetiséggel jó a viszonyunk. Ez nem véletlen, a KMKSZ tudatosan a Jó viszony ápolására törekszik. Ennek is köszönhető, hogy eddigi munkánk eredményes volt.-— \Jgy fest, az auionőmia kérdésében ts van egyfajta konszenzus.

—’ Az Itt őslakos ruszinok szeretnék egész Kárpátalját autonóm övezetté átalakítani Mi ezl a törekvést támogatjuk. Ezenkívül azonban megvannak a saját igényeink is. Mivel az itteni magyarság nem egységes tömbben él, felelősséggel tartozunk a diaszpórában élőkért is. Ezért egyrészt területi autonómiát szeretnénk a kompakt magyar vidéken, Beregszászon, másrészt személyelvű, kulturális autonómiát kívánunk egész Kárpátalja minden magyarja számára. Sót, hozzátehetem, az egész Szovjetunió' területén élő magyar szórványokért is felelősséget érzünk, ezért döntöttünk úgy most Ungváron, ezen a konferencián: összefogunk a kijevi, lembergi, kazahsztáni magyarok szövetségeivel, hogy együtt képviseljük a Szovjetunióban éló magyarok érdekelt.

BEKE MIHÁLY ANDRÁS