Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-19 / 8006. szám

Romániai Magyar Szó, 1991. 3. 9 *3 CANBERRA UTÁN Óvni, védelmezni a kisebbségben élő egyházakat • i— I “ • • . *. - • • •• » .. > r ■). u". r.y*«-: — IZ Beszélgetés dr. CSIHA KÁLMÁNNÁL, Erdélyi.Református Egyházkerület püspökével Az Egyházak Vllágtanicsának február 7—20. között az ausztrá-' Ital Canberrában megtartott közgyűléséről közreadott tudósítás­ból (Romániai Magyar Szó, febr. 23—24.) sajnálatosan kimaradt Úr. CSIHA RALMÁN neve. Az Erdélyi Református Egyházkerü­let fótlszteletű püspöke egy küldöttség élén maga Is jelen volt a munkálatokon, ml'több, az Egyházak Világtanácsa végrehajtó bi­zottságába Is beválasztották, s ebbéli minőségében ö képviseli a világ különböző tájain élő mintegy 4—5 miUlós református ma­gyarság ügyét. Mulasztásunkért megkövetjük a püspök urat. S — Elöljáróban a vllágtanácsl köz­­j gyűlés munkájával kapcsolatos álU- 1 lánosabb tudnivalókról kérdezném a fótlszteletű urat. — Nos, az Egyházak Világtanácsa hét esztendőnként tartja közgyűléseit. 317 egy­ház tartozik hozzá. A 317., a Kínai Keresz­tény Szövetség, ami szintén több protes­táns egyházat tömörít magába. A hírhedt kínai kultúrforradalom időszakában ez a négymillió tagot számláló szövetség nem vehetett részt e vllágközösségben, úgyhogy most nagy tapssal fogadtuk vissza. Kü­lönben az Egyházak Vlláglanácsa két Irányban fejti ki tevékenységét. Az egyik mondhatni kifelé irányul, pontosabban a tagfsyházak védelmét szorgalmazza, a-saasw&p*. ,re saruinak Mit— Önök <s véd. tetteit ennek érdjk ■ —' A,z erdélyi küldöttség azzal a kérés- ! sei fordult a közgyűléshez, hogy állapit-: sák meg az etnikai feszültségek kiváltó okait. Illetőleg kísérjek ggt! figyelemmel. Fölemlítettük azt Is, hogy egyházunk a maga missziós munkáját nem tudja teljes egészében végezni, "mert iskoláinkat, egy- | házi javainkat a kommunista rendszer el­­tulájdonitot.a. Következésképpen szor­galmaztuk, hassanak ' oda, . hogy tulajdo­nunkat visszakapjuk, ffivatkpzáunk a ta­valyi, újvidéki közös megbeszélés ered­ményeire, amikor is a kisebbségi jogok biztosítása, az egyházak szabad működé­sének szavatolása és az eltulajdonított egyházi javak visszaadása mellett foglaltak állást az ortodox román egyház és egyhá­zunk, illetve a magyarországi protestáns egyházak képviselői. Kértük, hogy az Egy­házak Világtanácsa folytassa ezzel kapcso­latos munkáját. A Vtláglanács dokumen­tumaiban szerepel a romániai etnikai fe­szültségek ténye, valósága. A tavaly már­ciusi nyilatkozata alapján (géret van ar­ra, hogy fölveszi a kapcsolatot a románi­ai. egyházakkal, te figyelemmel kiséri a fejleményeket. A Világtanács főtitkárát. Emilio Castro urat különben meghívtuk Romániába, as evangélikusok is megtet­ték ezt te úgy tudom, hogy az ortodoxok Is Személyesen la beszélgetést folytattam a Református ' Világszövetség főtitkárával, Opocensky úrral, aki’szintén felajánlotta a segítségét, te (gérte még az (dén látó; : gatást Vwz Romániában. Különben, felkérésemre a Református Világsjöyet- j ség európai . túlzottságának e.yy küldöttsé­ge idén januárban fart már hazánkban, n felvette a kapcsolatot Iskoláink ügyébe;* a hatalommal. A helyzet alátámasztására Opocensky úr levelet írt Petre Roman m'­­nlszterelnökrisk, amelyben felhívta a fi­gyelmét arra, hogy a kommunista rezsim igazságtalanul vette el Iskoláinkat, Javain­kat, s reményét fejezte ki. hogy a román kormány igazságot tesz. i . ' r D> Tőkés László püspök úr meg­lehetősen elítélően nyilatkozott az Egy.­­házak Világtanácsa közgyűléséről. ; — £n ezt nem kommentálom. ' —'Milyen más tevékenységet 'fejteti ki a fótlszteletű úr e közel 1 kéthetes ausztrállal útján? > .......................... — Személyes találkozóim voltak oda­származott magyarokkal. Megragadtak, ugyanakkor megdöbbentettek a'különböző élethelyzetek, a vllágszórványban élő ma­gyarság sorsa. A< egyik ember, akivel el­beszélgettem, vasesztergályos volt Ideha-MIKLÓS LÁSZLÓ fFolytatása « 7. oldalon) . ., (Folytatás oz l. oldalról) za, mielőtt kiszökött volna. Ott banglade­si nőt vett el feleségül, az ottani konzul lányát, akit emiatt a szülei kitagadtak. A lány ugyanis mohamedán volt. Megkér­deztem. milyen vallású lesz a gyermekük? Református? Mohamedán? Azt válaszol­ták, hogy valószínűleg ateista. A fiatalem­ber különben egyetemre jár, 1400 dollárt kap havonta, hogy tanuljon. Hogy hívják, a gyermeket, kérdeztem. János, mondta. De Yanosch-nak Írják a nevét, hogy Já­nosként ejtsék ki az ausztrálok. — Hány magyar A Canberrában? — Ott elég kevesen, mintegy -négyszá­zan élnek csupán. Építettek egy szép ma­gyar klubot ahová persze, más nemzeti­ségűek is e!-eljárnak Templomot viszont nem építettek Canberrában, s havonta csak egyszer tartanak istentiszteletet. Eléggé nagy az ottani reformátusok megoszlása. Kb. 40 ezer magfar él Ausztráliában, de általában már a harmadik nemzedék nem tud magyarul — Canberrán kívül járt-e mára ti is a főtiszteletű úr? — Sajnos nem, bár alkalom lett volna iá. — Az ausztráliai magyarok, de nem­csak ők. mit tadnak a romániai válto­zásokról? — Általában tájékozottak a romániai eseményekről, és tudnak Tőkés Lászlóról, ez hozzájuk elérkezett. Szóval azt tudják, hogy volt egy forradalom, de a speciális helyzetünket nem ismerik. Viszont él ben­nük a vágj', hogy segítsenek bennünket. Nagyon érdekes és egyben örvendetes volt tapasztalnom, hogy például a Canberrá­ban élő magyarok te románok kapcsolat­ban állnak egymással, látogatják egymás összejöveteleit — Néhány hónap múlva, ha Jól tu­dom, júniusban lesz a Magyar Refor­mátusok Világszövetségének második kongresszusa. A Világtanács közgyű­lésén tapasztaltak fényiben erre bo- i gyan készülnek? — A világ 41 országiban él magyar reformátussá*. A Magyarországon tartan­dó kongresszus, amelyhez különben egy­házunk anyagilag is hozzájárul a szét­szórtságban élő református egyházak spe­ciális helyzetét vitatja majd meg. a té­mával kapcsolatosan engem is előadás megtartására kértek fel. A Canberrái vi­lágtalálkozó ehhez sok mindenben, lelki­ekben, szervezésben egyaránt a segítsé­gemre lesz. A tét te a cél: közel kerülni egymáshoz lélekben, te óvni. védelmezni a kisebbségben élő egyházakat, harcolni jogainkért. — Fő tiszteletű úr, kltohnttm vitassa] t.

Next

/
Thumbnails
Contents