Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-19 / 8006. szám
Népszava, 1991. 3. 13 /Adatok a Fidesz titkos közvélemény-kutatásából A Halai demokraták a legnépszerűbbek A Fidesz tegnapi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor részleteket hozott nyilvánosságra abból a közvéleménykutatásból, amit a párt eddi« titkosan kezelt. A Sonda Ypsoj közvélemény-kutató adatai szerint 31 stávaUkkai ma a fiatal demokraták a legnépszerűbbek az országban az SZDSZ előtt, akik csak 22 százalékot tudhatnak magukénak. Az MDF mesaae lemaradva 14 százalékkal következik a Fidesz és az SZDSZ után, de még mindig megelőzi a kisgazdapártot (10 százalék), a KDNP-t és az MSZP-t, amelyek csupán 6-6 százalékkal szerepelnek a listán. A kárpótlással külön foglalkozott a felmérés. Adataik szerint a megkérdezetteknek mindössze 27 szá- 1 zaléka tartotta elfogfadhatónak a reprivatizálást, míg 67 százalék úgy vélekedett, hogy az ország mai helyzetében nincs mód és lehetőség a kártalanításra. Glattfelder Béla, á parlamenti frakció tagja a kárpát, lási törvény parlamenti vitájával kapcsolatban elmondta, hogy a Fidesz nem tartotta szükségesnek a törvény plenáris vitáját, miután a bizottságokban már előzetesen elhangzott a számtalan, egymásnak ellentmondó módosítás. A törvény mégis az ülés egésze elé került, ami kizárólag a kisgazdák érdekeit szolgálja. A Fidesz véleménye szerint elsősorban az lenne szükséges, hogy a vita során több fontos alkotmányjogi kérdést tisztázzanak a tulajdonlás lehetőségeiről, álletve a föld kezeléséről, mert ha enélkül születik meg a kárpótlási törvény, az könnyen anarchiához vezethet. A Fidesz-delegáoió március elejei párizsi útjával kapcsolatban elhangzott, hogy a látogatás szervesen illeszkedik a fiatal demokraták külpolitikai koncepciójába, melynek lényege, hogy a Fidesz megismertesse magát a világgal, és az ország számára lehetséges üzleti partnereket szerezzen. Mint Rockenbauer Zoltán mondta, a magas szintű tárgyalásokon a Fidesz oélja nem az volt, hogy külföldön rossz színben tüntesse fel a kormányt és a hazai helyzetet, hanem éppen ellenkezőleg, hogy stabil partnernek tekintsék az országot, ahol rendezett állapotok uralkodnak. D. D. Ilkei: Nem az ideológia tömörített minket Az előzetes tervek szerint ma a televízió Napzárta című műsorában Csurka István ét Elek István vitájának lehetünk tanúi. Az MDF két képviselője legutóbb a sajtóban fejtette ki álláspontját a demokrata fórum ét a liberalizmus kapcsolatáról. Mi most Ilkei Csabát kérdezzük : ! — Van-e helye az MDF• ben a liberalizmusnak? — Nincs olyan képviselő a i „piszkos ötvenkettő" között, * aki „az SZDSZ föld alatti > metángáztartályaiból táplál* ; közik", mint ahogy Csurka István állítja a Magyar Fórum legfrissebb számában — válaszolva a képviselő. — Nem az ideológia tömörített minket, hanem a választópolgárok valós érdekeinek felelősségteljes felismerése. Elég már a szócséplésből, itt és most pontot kell tenni, mert ha nem tudjuk befolyásolni a kormányt néhány sürgős lépés megtételében, akkor végleg elveszítjük a lakosság bizalmát Az igényes elemzés, a kritika és önkritika, az időbeni változtatás olyan erény, amely ellenszere lehet a tekintélyelvű sodródásnak, az önelégültségnek, a ráérhetnökségnek. A kapkodó, tűzoltó jellegű irányítást, a hiánylyukak betömését megérzik az emberek, s a bizonytalanság csak bizonytalanságot szülhet, akárcsak a megtévesztő magabiztosság, a látszategység. — Azt irja Csurka István a legújabb Magyar Fórumban: „A legnagyobb őrültség az MDF-ben liberális vonalakat kiépíteni, liberális arcot vágni. Még akkor is, ha ezt a liberalizmust nemzetinek nevezik." Mit szól hozzá? — Nagy kár volna, ha lemondanánk róla. Nem is kell kiépítenünk, megvannak az alapok, van kihez fordulnunk. A magyar értelmiségben mélyen gyökereznek a nemesi, a nemzeti liberalizmus gondolatai. Széchenyi, Kossuth, Deák, Wesselényi, Eötvös József tanításainak java a mai napig érvényes, Annyi megszívlelendő tapasztalat közül csak arra emlékeztetek például, hogy nem elég csupán deklarálni az emberi szabadságjogokat, mert gazdasági és szellemi függetlenség nélkül nem jöhet létre az a polgári osztály, mely kezdeményezéseivel és vállalkozásaival mindenkor alapja volt és marad az önálló nemzetté (és nemzetgazdasággá) válásnak. Fájdalom, de a Csurka által említett keresztény középosztály némely rétege a polgári feladatok elől néha a hivatalokba menekült, s a verseny helyett a védett és kiváltságos állami pozíciókat kereste. Kossuth irta: „Azok a nemzetek a legboldogabbak, melyek legkevésbé kormányoztatnak." Szabadelvű egyéniségek sohasem viselték el, ha konzervatív rendpártok megpróbálták megreguláznl ókét A középszerűségtől, az engedékenységtől, a szervilizmustól mindig óvták a minőségi értékeket. . ”8'7
