Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-19 / 8006. szám

Pesti Hírlap, 1991. 3. 14 LÁTOGATÓBAN A KÜLÜGYI BIZOTTSÁG A KÁDÁRIZMUS ÁRNYÉKÁBAN A VILÁGSZÖVETSÉG KAMARÁS PÉTER Egyes külügyi bizottsági ta­gok nem fogadták el a Magya­rok Világszövetségének meg­hívását, mert fenntartásaik vannak a szervezet múltbeli tevékenysége miatt. Mi több, a választmány néhány tiszt­ségviselőjével kapcsolatban komoly aggályaik vannak, olyanokkal szemben, akik ko­rábban politikailag lejáratták magukat. Kérdéses az is, ha a különböző pártok rendszere­sen tartják a kapcsolatot a külföldön élő magyarsággal, akkor a szövetségre egyálta­lán szükség van-e? — tette fel a kérdést Roszik Gábor képvi­selő, a parlament külügyi bi­zottságának tagia szerdán dé­lelőtt a testület kihelyezett ülésén. i’ A másfél esztendeje önálló társadalmi szervezetté vált Magyarok Világszövetsége még mindig számos előítélet­tel találja magát szemben. A posztkádárista intézmény­nek elkeresztelt szervezetet néhány Nyugaton működő magyar szervezet elutasítja és megbélyegzi; a rendszer­­váltás előtti kormányzat meghosszabbított karjának tartják még ma is. Czine Mi­hály, a szövetség alelnöke a honatyáknak elmondta, hogy a régi, rossz beidegződéssel ideje leszámolni, a Magyarok Világszövetsége az anyanyel­vi konferencia rendszeres megrendezésével vagy a jövő­re sorra kerülő Magyarok Dl. Világtalálkozójával kulturá­lis és tudományos küldetést teljesít a határon kívül élő magyaroknak. Az alelnök szavai szerint a napi politika érdekeitől, a pártok program­jától független feladatról van szó, s mindezt igen szűkös anyagi körülmények között látják el. Válaszában Horn Gyula, a külügyi bizottság elnöke alá­húzta a Világszövetség új sze­repének fontosságát, amely a kormányon és a pártokon fe­lül álló szervezetként működ­het csak. Egyben figyelmez­tette vendéglátóit, a ma­gyar—magyar kapcsolattar­tásban számolni kell a külföl­di hatóságok érzékenységé­vel, amely rossz fényt vethet a határon tűi élő nemzetiségi­ekre. Számos hozzászólás közül figyelmet érdemelt Dobos László, a Magyarok Világszö­vetsége társelnökének észre­vétele: elérkezett az az idő a magyarság létének újrameg­­fogalmazására és értelmezé­sére. Ahogyan az anyaország külpolitikája megváltozott, ugyanúgy a társadalmi szer­vezet számára is jó politikai lehetőség nyflt a hagyomá­nyok ápolására. A kihelyezett tanácskozás másik kiemelkedő személyi­sége Sütő András volt. A ro­mániai magyar író mint a Vi­lágszövetség tiszteletbeli el­nöke, meghökkentő kijelen­tést tett: — Nem vagyok kabát a gombhoz! Amikor tavaly fel­kértek, hogy legyek tisztelet­beli elnök, rögtön elvállal­tam Nem a Világszövetség tisztelt meg engem, hanem fordítva. S ez nagy különbség.

Next

/
Thumbnails
Contents