Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-19 / 8006. szám

Magyar Fórum, 1991. 3.14. /o KGST-blzonytalanság Persze, ennek az együtt­­működésnek is van funkció­ja, csakhát a változó, fejlődő világban-ez a funkció izük-i: ségszerűen elhalványodik. A KGST-cgyüttmflködésnek volt egy mennyiségileg dina­mikusan növekvő szakasza, ami a hetvenes éves végén megtorpant Azután megkez­dődött a stagnálás. Miköz­ben a nyugati kereskedelem fejlődött, az említett stagná­lás az elmúlt évben igen erős visszaesésbe csapon át. Kele­ti kivitelünk az elmúlt évben 28 százalékkal, behozata­lunk 18 százalékkal csökkent A dollárelszámolásra való áttérés során derült ki, hogy rendkívül gyenge a keleti fize­tőképesség a fizetési hajlan­dóság s ebből adódóan fel­vevőpiac! probléma is kiala­kult Nagyon nagy a bizonyta­lanság. A helyzet áttekinthe­tetlen, erőteljesen romlot­tak az értékesítési lehetősé­gek. Például a múlt évvégén aláírt államközi egyezmény értelmében 1,7 milliárd dol­lár értékű olyan termék sze­repel a magyar export olda­lon, amire a szovjet félnek vállalati kötések esetén ren­­...delkezésre kellett volna bocsá­tani a megfelelő külföldi fize­tőeszközt A magyar vállala­tok már tavaly létre is hoztak a szovjet partnerekkel 700 millió dolláros érvényes ma­gánjogi szerződést, ennek ellenére a tegnapi napig mindössze negyvenkét millió dollárnyi akkreditív nyílott meg. Ezzel talán érzékeltettük az értékesítési gondokat és az ebből várható szélesebb körű gazdasági, társadalmi és területi vállalati feszültsé­geket Ugyanakkor rendkívül gyors ütemben fejlődik a nyu­gati kereskedelem, ez magá­val ragadja azokat az ország­részeket, azokat a szakmai kultúrákat, vállalatokat, amelyek jobban összefonód­tak a nyugat-európai vagy akár tengerentúli partnerek­kel A tavalyi évben 18 száza­lékkal bővült az úgynevezett dollárexport Óriási teljesít­mény ez; majdnem évmilli­árd dolláros kereskedelmi ak­tívumot értünk el A dollárkivitel bővülésé­nek óriási felhajtó ereje van. Ez részben - igaz nem telje­sen - kárpótolta a keleti együttműködésben kieső és az exportot jelentő jövedel­meket Bent viták, kint károk-A magyar belpolitikai vi­szonyok mennyire érintik nemzetközi gazdasági pozíci­ónkat? Gondolok a stabilitás­ra, a pártharcokra, és a külföl­dön és itthon végrehajtón ideológiai jellegű támadások­ra. Ezek lassan füstsúnlen megülik a közéletet- Sokszor kifejtettem már, hogy az országnak na­pon sok veszteséget okoz ez a belpolitikai indíttatású vetél­kedő. Más országokban a pártok érett, felelősségteljes magatartást szoktak tanúsí­tani, s el tudják határolni, hogy mi az ország érdeke, mi a pán érdeke. Sajnos, ez a ké­pesség az új és még nem tel­jesen érett magyar politikai demokrácia induló szakaszá­ban ezldeig nemigen alakult ki A különféle, érdekeikben sértett erők, legyenek ezek politikaiak vagy üzleti cso­portok, rendkívüli hangerővel mondanak bírálatokat saj­nos, elég gyakran indokolatla­nul is, bírálat persze nem hi­ánycikk Kelet-Közép Európá­ban. A bírálat azonban innen hangzik a legnagyobb hang­erővel Ebből adódóan van­nak olyan országok, különö­sen ott, ahol a bírálási haj­lamtól túlfűtött köröknek jók a kapcsolatai, ahol a Magyar­­ország-kép az utóbbi időben romlott S üzletember legyen a talpán, akit nem bizonyta­lanénak el egy kicsit a ma­gyar kormány tevékenysé­gét, cselekedeteit elmarasz­taló vélekedések. Egyébként úgy gondolom, nem rossz bizonyítvány Ma­gyarország számára, hogy az elmúlt évben a Kelet-Európá­­ban eszközölt tőkebefekteté­seknek a fele jutott Magyaror­szágra. A külföldi tőke ugyanis mégis bejön. Károgjon, aki akar, mondjon, amit mond - ez valóban nem tesz jót a ma­gyar tekintélynek bizonyos lakosságcsoportoknál. A külföldi üzletember, aki ide­jön és ismer minket, főleg, ha összehasonlítási alapja is van a szomszédsággal, akkor minden további nélkül elis- ! .meri Magyarország partneri előnyeit, teljesítményeit. Hadd hivatkozzam a da­­vosi világgazdasági csúcsta­lálkozóra. Magyarország ott előadta a saját elképzeléseit, ismertette helyzetét és en­nek alapján továbbra is Ma­­gyarország kapta a legjobb minősítést E helyzet nem változott. Lesz-e világkiállítás? ;-Milyen mértékben jön be hozzánk a nyugati tőke? So­kan keveslik a beáramlást, mondván, hogy a fékezettség oka a magyar kormány politi­kája.- Magyarországon 1972 óta lehet külföldi tőkét be­fektetni. 1972 és 1988 között - tizenhat év alatt - összesen 300 millió dollárnyi külföldi működő tőke jött be. 1989- ben, a liberalizálás és a válto­zások előszelét érzékelve, egy év alatt bejött csaknem 300 millió dollár. 1990-ben, amikor már az új kormány iránti bizalom jeleként is fel­fogható a tőkebeáramlás, a tőkebefektetés, bejött 500 millió.-Mi a helyzet a szovjet pi­accal? Le lehet-e mondani róla?- Én felelősségteljes köz­gazdászoktól olyan nyilatko­zatot nem hallottam, hogy a szovjet piacról le kellene mondani. Szükségünk van a szovjet felvevő piacra, nyers­anyagokra, energiahordozók­ra, ha nem is korlátlan mér­tékben.-Személyes benyomását véleményét kérdezem: lesz vi­lágkiállítás vagy sem ?- Magyarországon szük­ség van a társadalom mozgó­sítására. Szükség van az or­szág korszerűsítésére. Szük­ség van az ország világgazda­sági integrálására, Magyar­­ország nemzetközi megis­mertetésére, a külföldi tőke folyamatos beáramlására a magyar infrastruktúra, ide­genforgalom fellendítésére - egyszóval: megújhodásra. Hogy fel lehessen szívni a munkaerőt, amely a keleti piacokat elveszítő vállala­tokból kiszorul, hogy valami újat tegyünk a magyar vál­lalkozók mozgásterének ki­­szélesítésére, hogy a privati­zációt felgyorsítsuk. A világ­kiállítás nélkül e célok sok­kal kevésbé. megalaoploljL tak. Ez£ri hiszem ti ífhle­­!em, hogy ebben az országban lesz annyi életerő, önsorsjaví­­tási képesség hogy felismer­je, túl kell lépni a belpoliti­kai vetélkedőkön. Sajnos, akadnak olyan megközelíté­sek, hogy sikeres világkiállí­tás esetén az ország elindul a felfelé Ívelő fejlődési pá­lyán, és ez a kormányzat si­kere lesz: és ami a kormány­zat sikere lesz, arra lőni keli A világkiállítás sikere az or­szág sikere. Azok az erők, amelyek nem képesek felis­merni az ország érdekeit, nem vehetik zokon, hogy ezért szó éri a portájuk ele­jét.-Mennyire vállalkozásba­rát a tárca politikája ?- Ez a tárca nem lehet más, mint üzletbarát- Miniszter úr - köszönöm a beszélgetést. Krajczár Imre

Next

/
Thumbnails
Contents