Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-19 / 8006. szám
Esti Hírlap, 1991. 3. 12 A* Magyarországnak * . jók a tálélési esélyei Budapesten tartózkodik ár. Száz Zoltán, az Amerikai Külpolitikai Intézet ügyvezető alelnöke. Száz úr alapos Ismerője térségünknek, s számos politikai tárgyú könyv szerzője. Vezető posztot tölt be az Erdélyi Világszövetségben, valamint az Amerikai Etnikai Csoportok Országos Szövetségében. Bejegyzett lobbysta, s mint ilyen, jelentős szerepet játszik az erdélyi magyarság jogaiért folytatott küzdelemben. — Személyes érdememnek Is betudható — mondja —, hogy Romániától Amerika megvonta a legnagyobb kedvezmény elvét, S hogy a Kongresszus 1987- ben elítélte a magyar nemzetisig üldözését, a magyarság emberi, kulturális és önrendelkezési jogainak csorbítását. Dr. Száz Zoltán meggyőződései an ti kommunista, a hazánkat Illetően a radikális tisztogatások szükségességét vallja. Ez utóbbiról is szó esett interjúnkban. ■ Szát úr! Váltósott-e at VSA szemléletmódja Közép-Kelet-Európs átalakulási esélyeit tUetően az Utóbbi időben? — Az Amerikai Egyesült Államok manapság korántsem olyan derűlátó a térség jövőjét tekintve, mint akár egy évvel ezelőtt is volt. A zavaró erők jelenléte azóta nyilvánvalóbbá vált, különösen az esetleges szovjet visszarendeződés esélye. Komoly gondot jelenthetnek még a térség államaiban fellelhető nem- ' zetiségi feszültségek, és a területet sújtó gazdasági krízis. Közép-Kelet-Európa azonban korántsem egységes! Többek között egyfajta kulturális megoszlás is létrejött az ortodoxia és a nyugati kereszténység erővonalai mentén, Így az ortodoxia országaiban, Bulgáriában, Romániában és Szerbiában a kommunisták vagy utódszervezeteik lényegesen nagyobb hatalmat őriztek meg, mint máshol. ■ Szerbiát említette: a hét vége aaomorú aktualitása az áldozatokkal is járó belgrádi tömegtüntetés. Hogyan viaeonyal as Egyesült ÁUamok a Jugessáávia egységét fessegető beásó problémák hsx? i — Az USA jugoszláv kérdésben vallott álláspont- 1 ja nagyon lassan változik. ; Mindez nem véletlen, hi- I szén évtizedeken keresztül I szoros kapcsolat volt o ' két állam között. Kormánykörökben mostanában kezd terjedni az a szemlélet, hogy a Jugoszláv állam feltehetően szétesik vagy legfeljebb államszövetségként marad fenn. Itt jegyezném meg, hogy az amerikai külügyminisztériumban erős az érdeklődés a vajdasági magyarok sorsa lránt. ■ Kisebbségekről ssálva: hogyan látja ön a magyar kormánynak a határainkon túl élő magyarság érdekében eddig teát tépéseit? — Elégtelennek tartom azokat! ■ Hogyan?! Hiszen — ! egyebek mellett — éppen 1 az e tárgykörben vallott „erőszakosságáért’* érte már számos támadás a hivatalos politikát, mind az ellenzék, mind a külföld részéről. — Nézze: Amerikában a külügyminisztériumban már beszélnek arról, hogy az erdélyi magyarságnak autonómia járna. Formájáról, hogy kulturális, vagy önigazgatási, lehet vitatat- >[ kozni. Ugyanakkor ezt sem az RMDSZ, sem pedig az Antall-kormány nem vetette fel mindeddig. Határozottabb magatartást szorgalmazok, mivel meggyőződésem, hogy a Jelenlegi román vezetés, s a Vatra figyelembevételével nincs esélye tartós fennmaradásra a magyarságnak Romániától — egyébként — az amerikai politika teljesen elfordult, s az Iliescukormány megítélése nem jó. Ennek elsősorban két oka van: az egyik az ominózus bányász felvonulás, a másik peiig a marosvásárhelyi vérengzések. ■ Térjünk át hazánkra: Gátt Károly, a szintén Amerikában élő politológus, épp a napokban nyilatkozta, bogy Magyarország Óból-háború tun tanúsítón magatartása nem egyértelműen nyerte el as USA rokonsaeovét. — Ezzel nem értek egyet, hiszen orvosokat küldött a térségbe. Nem hiszem, hogy Amerika többet kívánt volna az országtól. Magyar or - szág neve nagyon jól cseng Amerikában, t mind a a parlament, mind pedig általában a kormány renoméja Jó. A tőke érdeklődik az itteni befektetések iránt, s kint úgv vélik, hogy Magyarországnak van a legnagyobb esélye a piacgazdaság kiépítésére. Igaz, a mérleg másik serpenyőjében is akad néhány dolog: így például a tavaly tavasszal Magyarország ellen kibontakozott sajtókampány, amelynek során antiszemitizmussal, túlfűtött nacionalizmussal vádolták az országot. Ez a pártpolitikai indíttatású hadjárat, amely azóta abbamaradt, tetemes kart okozott az országnak. ■ Magyarországon a közvéleményben sokszor kelt megütközést az ellenzék és a kormány között folyó vita hangneme és módozatai, de maguk a pártok is gyakran sérelmezik ezt.-önnek erről mi a véleménye? —. Egy polgári demokráciában teljesen természetes, hogy az ellenzék támadja a kormányt, s olykor nem éppen tiszteletteljes hangon. Ez a tengerentúlon is így történik. Ami viszont fontos különbség, hogy Amerikában a politikai erők tisztában vannak azzal a határral, amit nem szabad túllépni. ■ Mire gondol? — A nemzeti érdekre. Es az sem mellékes, hogy az amerikai honatyák pártküzdelmeiket egy jól működő gazdaságra alapozzák. ■ Tudja, különböw érdekekre Ui már olyan sokat hivatkoztak.!. De ha már szóba hozta a gazdaságot: milyen esélyeket ad a magyar kibontakozásnak ekkora adóssággal a hátunk mögött? — Az adósságállomány terhe az összes kelet-európai országot nyomasztja. Ettől valahogyan meg kell szabadulniuk. Amerikában ez már beszédtéma, sőt, a lengyelek esetében — mint az közi-mért — tettekre is sor került. A baj az. hogy Magyarország leginkább magánbankoknak az adósa, s azok kevéssé hajlanak a tartozás elengedésére, vagy a kamatterhek csökkentésére. Súlyos problémát jelent még a magyar gazdaságban az elmúlt évtizedekben alkalmazott vezetői kontraszelekció — de ezzel már a politika területére tévedtünk. Végzetes hatással lehet az ország átalakulására a régi káderek kezében maradt hatalom, hiszen ők képesek az átalakulási folyamat megfékezésére. összességében azonban, Magyarországnak nincsenek rossz esélyei a túlélésre: politikai vonalon a parlamenti demokrácia, a gazdaságin pedig a Közép-Európában egyedülállóan jól képzett magyar szakmunkaerő ad erre gacanciát. ~ Vércekéi Zoltáa Dr. Száz Zoltán a hazai •'»" helyzetről
