Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-19 / 8006. szám
Magyarország kapta a legjobb minősítést Magyar Fórum, 1991. 3. 14. 3 Piacváltás keletről nyugatra Magyarországon a nemzeti sorsot (Irtató aggódó tekintetek, manapság a külgazdaságot pásztázzák. Fennmaradunk-e, .megélOnk-e Itt, ahol meg kell kOzdenQnk a külső konkurenciával és a saját patópólságunkkal? Megkapaszkodunke ott, ahol tél évszázadon át megcsapolták önbizalmunkat, életképességünkbe vetett hitünket? Mik az esélyeink? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában a tárca vezetőjével, Kádár Béla miniszterrel. £ I•e* •S HI v. *§3 Ififi -Ez a minisztérium lényegében megfelelője a régi Külkereskedelmi Minisztériumnak, vagy valami egészen más?- Minisztériumunk nem megfelelője ama réginek. Részben kevesebb, több viszont azzal, hogy idekerült a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Titkárság, a volt miniszterelnök-helyettes nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó apparátusa. Idekerültek a KGST-ügyek. Én vagyok a KGST együtműködésében a megbízott magyar kormányképviselő. A másik feladatkör: átvettünk az Országos Tervhivataltól több, a nemzetközi gazdasági együttműködéssel összefüggő funkciót, a védelmi ipar és a külgazdaság koordinációs teendőit. A harmadik nagy feladatblokk az úgynevezett befektetésösztönzés- és kereskedelemfejlesztési tevékenység. Ennek ellátására a mlnisztéri-vm 4xáayi tása-alatt-álló-tfgy— nökség szerveződött. Végül is minisztériumi feladat a korszerű technológiák külkereskedelmének ellenőrzése. ••r.tvy Tőkefelhalmozás és modellváltás • A tárcának tehát Vannak bőségesen új feladatai, ame-' lyek korábban nem voltak. Például elő kell segítenie a külföldi tőke beáramlását Magyarországra. Részben információkkal, bizonyos szol-, góltotótokkal, tanácsadással és bizonyos nagyon szolid, nagyon szerény pénzügyi erőforrásokkal is, a külföldi, elsősorban a termelési tevékenységei folytató vállalatok beruházásainak infrastrukturális fejlesztéséhez szükséges támogatásokkal Tehát a tárca támogatást ad a hiányzó Infrastruktúra, a közművek hálózatának fejlesztéséhez Ennek az ügynökségnek az egész kerete másfél milliárd forint, azaz húszmillió dollár. Ha érdeke az országnak, hogy magyar tulajdonos vagy tulajdonrész is szerepeljen a vállalkozásoknál, akkor ebből egészítjük ki az erőforrásokat. Ennyiben más a minisztérium. Egyébként létszáma a Külkereskedelem illetve Kereskedelmi Minisztérium egykori nyolcszázas létszámáról már a múlt év végén is lecsökkent négyszáznegy venre, és a csökkenés folyta tódik az elkövetkező hetek ben. Négyszáz fő körül stabi lizálódik a személyi álló mány.- Ez a csökkenés összefügg valamennyire a tárca területén Szükségesnek tartott rendszerváltással?- A modellváltással függ össze, ' nem a ' rendszerváltással. Az embéreket a szakértelműk alapján (téljük meg és értékeljük. Volt néhány fős mozgás, amelyet összefüggésbe hozhatunk a politikai rendszerváltással. De a létszámcsökkenés elsősorban a gazdasági modellváltással függ össze: liberalizáljuk például a külkereskedelmet ■ • Már ettől az évtől kezdődően a magyar importnak mintegy kilencven százaléka liberalizált Ez az arány két évvel ezelőtt még 41 százalék volt. Tavaly emelkedett 70 százalék körülire. Tehát mindazok a tevékenységek, amelyek a külkereskedelmi engedélyezési procedúrákhoz kötődtek, jóval szúkebb körűek lettek. így létszám szabadult fel Rengeteg em■ bér dolgozott Magyarorszá; gon, és nemcsak a tárcában, I hanem másutt is, a KGST- együttműködés területén. A KGST-együttműködés a . hatvanas években még a gazdasági kapcsolatok hetven j százalékát tette ki a magyar ! kfllkeresedelemnek. A I nyolcvanas évek átlagában * ez 52 százalék volt, és tavaly, 1 1990-ben már 30 százalék | alá esett. Kapcsolatok tegnap és ma-Hogyan sikerült a piacváltás Keletről Nyugatra?-A keleti kereskedelemnek le kellett képeznie-követnie a második világháború után kialakult erurópai kapcsolatrendszert, ez volt a jaltai Kelet-Európának a gazdasági egüttmúködési kerete. Mintegy harmadszázadon ál ez az együttműködés befolyásolta a magyar külgazdasági kapcsolatokat, és ezen keresztül az általános gazdasági- és társadalomfejlődési és politikai folyamatokat is. A keleti kereskedelem arányának csökkenése nem rövid távú tendencia és nem csak politikai tényezőkkel* magyarázható, • hanem gazdaságiakkal is. Ezek jóval korábban megjelentek. A keleti együttműködés regionális önellátásra törekvő, befelé forduló együttműködés volt, amely vajmi kevéssé tudott alkalmazkodni a világgazdaságban a hetvenes évektől felgyorsuló műszaki-szerkezeti átalakuláshoz. Konzerválta tulajdonképpen az egyes gazdaságokat. Ebből adódóan az egyes gazdaságok nem tudtak eg>másnak korszerű technológiákat, magas minőségi, a lakosság által igényelt árukat szállítani, legfeljebb a közepes technikái, nyersanyagokat, féltermékeket és az úgynevezett olcsó ipari vagy mezőgazdasági tömegtermékeket. 5>
