Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-19 / 8006. szám

Népszabadság, 1991. 3. 14 • Mit szóinak a többiek? Bohócot csináltak a parlamentből ! Pető Iván, az SZDSZ parla­menti frakciójának vezetője érdeklődésünkre azt válaszol­­; ta, hogy „a különböző újság- i hírek és beszámolók alapján • még nem lehet pontosan tud­­; ni, hogy milyen alapvető kér­­! désekben állapodtak meg az illető pártok”. Már csak azért sem — folytatta —, mert a koalíciós partnerek több egy­másnak is ellentmondó módo­­' sító javaslatot nyújtottak be. ‘ Ha a kormánypártok döntő 1 többsége magáévá teszi is a ! most született megállapodást, ! valódi konszenzus csak abban i az esetben állna fenn, ha tény­legesen minden alapvető kér­désben egyezségre jutottak — mondta Pető Iván. „Bohócot csináltak a parlamentből, és ezen keresztül a közvélemény­ből is — folytatta az SZDSZ ügyvivője, hiszen több mint egy hónapon át nem kis időt vesztegettünk el az Ország­­gyűlésben egy olyan törvény­­tervezetről folytatott vitával, amely ezek szerint nem is lé­tezett. A törvény vitáját va­lójában csak most kellene iga­zán elkezdeni, de ez csak ab­ban az optimális esetben áll­na, ha minden kérdésben egyetértés született B koalíci­ós pártok között” — mondta végezetül Pető Iván. Ez mindenképpen várható volt Katona Béla, az MSZP or­­‘ szággyűlési képviselője mun­­' katársunknak elmondta: I — A megállapodás minden­­' képpen várható volt. De sok- H kai jobb lett volna, ha erre a * törvényjavaslat beterjesztése f előtt kerül sor, mert akkor nagyon sok időt lehetett vol­na megtakarítani; nem került volna sor időrabló és felesle­ges hozzászólásokra a koalíci­ós pártok képviselői részéről. Az MSZP szerint ez a megál­lapodás nem megfelelő, hiszen változatlanul figyelmen kívül hagyják azokat a faét pontba foglalt irányelveket, amelye­ket a Szocialista Párt a kár­pótlás kérdésében fontosnak tart. Ezek nélkül szerintünk csak részleges kárpótlás lehet­séges. Mi jöhet ezután ? Glattfelder Béla, Fidesz: — 1 Parlamenti frakciónk kezdet- 5 tői elutasította a kárpótlási törvény tervezetét, s ez a há­­j rompárti megállapodás sem ' indokolja, hogy megváltoztas­suk álláspontunkat. Szeret­­l tűk volna, ha az általános vi­tában tisztázódnak a témával apcsolatban felvetődött alkot­mányossági kérdések, de ez sajnos elmaradt. Továbbra is kérdés, hogy nem jelent-e diszkriminációt az illampolgá- I rok egy részével szemben, ha a volt földtulajdonosok eseté­­| ben nem érvényesül a deg­resszivitás? S nem sérti-e a szövetkezetek' tulajdonosi jo­gait — amit az alkotmány biztosít —, hogy a földjeikre vásárlási jogot kapnak a kártalanítandók? Mindemel­lett elgondolkodtató, hogy bár úgymond a koalíciós pártok kötötték a megállapodást, a kisgazdák frakcióvezetőjenem vett részt ezen az egyezteté­sen, és nem is 6 írta alá a dokumentumot, a kisgazdák belső hatalmi harcát látva kérdéses^ vajon a frakció mi­lyen mértékben támogatja a megállapodásban foglaltakat. Leáll a mezőgazdaság átalakulása Nagy Htuzein Tibor, az Ag­rárszövetség főtitkára, a szer­kesztőségünkhöz eljuttatott ál­lásfoglalásban kifejti: A lét­rejött megállapodás törvénye­­sítése a földtulajdon esetében gyakorlatilag egy, a maga ko­rában is korszerűtlen tulajdo­ni szerkezet restaurálását je­lenti. Ha ez megvalósul, ak­uter azok, akik eddig a földet művelték, kisemmizett bér­munkásaivá válnak a mező­­gazdaságtól már rég elsza­kadt, döntően városban élő leendő tulajdonosoknak. Vár­ható, hogy a reprivatizáció végrehajtásának idejére — ami legjobb esetben is leg­alább egy év — leáll a mező-, gazdaság átalakulása. M

Next

/
Thumbnails
Contents