Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-19 / 8006. szám
Népszabadság, 1991. 3. 14 • Mit szóinak a többiek? Bohócot csináltak a parlamentből ! Pető Iván, az SZDSZ parlamenti frakciójának vezetője érdeklődésünkre azt válaszol; ta, hogy „a különböző újság- i hírek és beszámolók alapján • még nem lehet pontosan tud; ni, hogy milyen alapvető kér! désekben állapodtak meg az illető pártok”. Már csak azért sem — folytatta —, mert a koalíciós partnerek több egymásnak is ellentmondó módo' sító javaslatot nyújtottak be. ‘ Ha a kormánypártok döntő 1 többsége magáévá teszi is a ! most született megállapodást, ! valódi konszenzus csak abban i az esetben állna fenn, ha ténylegesen minden alapvető kérdésben egyezségre jutottak — mondta Pető Iván. „Bohócot csináltak a parlamentből, és ezen keresztül a közvéleményből is — folytatta az SZDSZ ügyvivője, hiszen több mint egy hónapon át nem kis időt vesztegettünk el az Országgyűlésben egy olyan törvénytervezetről folytatott vitával, amely ezek szerint nem is létezett. A törvény vitáját valójában csak most kellene igazán elkezdeni, de ez csak abban az optimális esetben állna, ha minden kérdésben egyetértés született B koalíciós pártok között” — mondta végezetül Pető Iván. Ez mindenképpen várható volt Katona Béla, az MSZP or‘ szággyűlési képviselője mun' katársunknak elmondta: I — A megállapodás minden' képpen várható volt. De sok- H kai jobb lett volna, ha erre a * törvényjavaslat beterjesztése f előtt kerül sor, mert akkor nagyon sok időt lehetett volna megtakarítani; nem került volna sor időrabló és felesleges hozzászólásokra a koalíciós pártok képviselői részéről. Az MSZP szerint ez a megállapodás nem megfelelő, hiszen változatlanul figyelmen kívül hagyják azokat a faét pontba foglalt irányelveket, amelyeket a Szocialista Párt a kárpótlás kérdésében fontosnak tart. Ezek nélkül szerintünk csak részleges kárpótlás lehetséges. Mi jöhet ezután ? Glattfelder Béla, Fidesz: — 1 Parlamenti frakciónk kezdet- 5 tői elutasította a kárpótlási törvény tervezetét, s ez a háj rompárti megállapodás sem ' indokolja, hogy megváltoztassuk álláspontunkat. Szeretl tűk volna, ha az általános vitában tisztázódnak a témával apcsolatban felvetődött alkotmányossági kérdések, de ez sajnos elmaradt. Továbbra is kérdés, hogy nem jelent-e diszkriminációt az illampolgá- I rok egy részével szemben, ha a volt földtulajdonosok eseté| ben nem érvényesül a degresszivitás? S nem sérti-e a szövetkezetek' tulajdonosi jogait — amit az alkotmány biztosít —, hogy a földjeikre vásárlási jogot kapnak a kártalanítandók? Mindemellett elgondolkodtató, hogy bár úgymond a koalíciós pártok kötötték a megállapodást, a kisgazdák frakcióvezetőjenem vett részt ezen az egyeztetésen, és nem is 6 írta alá a dokumentumot, a kisgazdák belső hatalmi harcát látva kérdéses^ vajon a frakció milyen mértékben támogatja a megállapodásban foglaltakat. Leáll a mezőgazdaság átalakulása Nagy Htuzein Tibor, az Agrárszövetség főtitkára, a szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalásban kifejti: A létrejött megállapodás törvényesítése a földtulajdon esetében gyakorlatilag egy, a maga korában is korszerűtlen tulajdoni szerkezet restaurálását jelenti. Ha ez megvalósul, akuter azok, akik eddig a földet művelték, kisemmizett bérmunkásaivá válnak a mezőgazdaságtól már rég elszakadt, döntően városban élő leendő tulajdonosoknak. Várható, hogy a reprivatizáció végrehajtásának idejére — ami legjobb esetben is legalább egy év — leáll a mező-, gazdaság átalakulása. M
