Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-19 / 8006. szám

Népszabadság, 1991. 3. 14 r KÁRPÓTLÁSI TÖRVÉNYTERVEZET Kisgazda tisztáldozat? Kedden a kormánykoalíció pártjai, ki tudja hányadik titkos tárgyalásukon, megkötötték megállapodásukat a kárpótlási törvényterre­­aetrőL Ügy tűnik, a megállapodásboa a Kis­gazdapárt tisztáldozata kellett, hiszen majd­nem bizonyosra vehető, bogy Torgyán Jó­­seiet menesztik frakcióvezetői székéből. összeállításunkban megszólaltatjuk Tor­gyán Józsefet, bemutatjuk a kárpótlással kap­csolatos tárgyalások menetét és hátterét, to­vábbá közreadjuk az ellenzéki pártok véle­ményét a mostani megállapodásról, és meg­szólalnak az ügyben az egykori politikai üldö­zöttek és. Torgyán szerint Antall Pásztort akarja (Munkatársunktól.) — Mi a véleménye a keddi hárompárti megállapodásról, illetve arról, hogy önt távol tartották a tárgyalásoktól? — kérdeztük Torgyán Józsefet, a Kisgazdapárt parlamenti frak­cióvezetőiét. — Megdöbbentett a Nép­­szabadság szalagcíme: Torgyán József veresége — válaszolta a frakcióvezető. — Mindenki tudja ugyanis, hogy ez a meg­állapodás nem az én veresé­gem, hanem az én győzel­mem: 400 aranykoronával megtoldotta az MDF a kárpót­lás mértékét. És ha figyelem­be vesszük, hogy ez akár egy­millió embert is érinthet, ak­kor a végösszeg 400 millió aranykoronát jelent. Ha pedig ezt beszorozzuk ezer forinttal — az aranykorona átszámítási értékével —, akkor tisztessé­ges összegű dij az én feje­mért. A nép érdekeiért küzdő politikust ritkán ér ekkora megtiszteltetés, hogy ilyen hor­ribilis vérdijat tűzzenek ki a fejére. — Vérdijat említ, nem túl­zás ez? — Nem, mert a miniszter­­elnök egyértelműen kijelen­tette, hogy az MDF engedmé­nyének feltétele az én eltávo­lításom Ráadásul a saját (Folytatás az 1. oldalról.) frakciómban is vannak néhá­­nyan, akik teljes mértékben Antall Józsefhez kötődnek, és nem a Kisgazdapárthoz, ez pe­dig a párt további függőségét jelenti. — Milyen kötődésekre cé­loz? — Korábbi kötődésekre, amelyek részben a miniszter­­elnök úr édesapjával való kö­zös kisgazdamúltból fakad­nak: van köztük olyan, aki még gyerekként térdén lova­­goltatta a miniszterelnök urat. Így ezek a személyek nem az önálló kisgazdapárti politiká­hoz kötődnek, hanem a mi­niszterelnök személyéhez. Ez rendkívül veszélyes helyzetet jelent a pártra nézve, mert a miniszterelnök úr eleve az a típusú politikus, aki saját maga szokott dönteni, és so­ha nem osztja meg a döntési felelősséget koalíciós partne­reivel. Ráadásul most a koa­líció második legnagyobb pártjánál ezt a függőséget csak tovább fokozza. Gondol­jon csak Gergátz Elemér mi­niszteri vagy Bárdos Balázs politikai államtitkári kineve­zésére; őket a miniszterelnök úr jelölte pozícióikra, s nem a párt. Most ha a frakcióve­zető személyéről is ő dönt, ak­kor a Kisgazdapárt teljes egé­szében ki lesz szolgáltatva a miniszterelnök úrnak, és ak­kor ez a párt törölheti nevé­ből a független jelzőt. Mindez egy egyszemélyi diktatúra ki­alakulásához vezethet, ami ri. V___________________ Dr. Pásztor Gyula lM-ben született Békésen. Szülővárosá­ban érettségizett, majd 1173-ban jogi diplomát szerzett a szege­di József Attila Tudomány­egyetemen, ezt követően Béké­sen volt ügyvéd, majd az ügy­védi munkaközösséget vezette. Nős, felesége óvónő, két gyer­mekük van. asztó a demokratikus átalaku­lás szempontjából, mert a köz­társaság demokratikus intéz­ményei kerülnek veszélybe. Ezért itt nem egyszerűen frakcióvezető-váltásról von szó, hanem a Kisgazdapárt füg­getlensége és az ország de­mokratikus rendjének védel­me kapcsolódik az én szemé­lyemhez. Ezt érzik a tömegek is, amikor — úgy tűnik — az egész ország lakossága meg­mozdul értem. A nép látja, hogy én megszállottan képvi­selem érdekeit, és ha engem eltipornak, akkor a demokrá­ciát, a szabadságot tiporják el. Ezért nem lehet mást ten­ni, mint azonnal összehívni a párt nagy választmányát. Innen szólítom fel e párt or­szágos vezetőségét b nagyvá­lasztmány azonnali összehívá­sára, hiszen nem lehet el­tűrni, hogy a Kisgazdapárt ön­állóságát ilyen veszély fenye­gesse. Ráadásul ugyanolyan módszerekkel élnek, mint ’47 -'48-ban, belülről, a szalámi­taktikának megfelelően pró­bálják szétszeletelni a pártot. — Ha a miniszterelnöknek sikerül önt leváltatni, hogyan képzeli el politikai jövőjét? — 1 — Az én politikai súlyom lényegesen nagyobb annál, semmint hogy egyszerű frak­ciótagként üljek egy nálam lé­nyegesen kedvezőtlenebb adottságú frakcióvezető — An­tall József jelöltje, Pásztor Gyula — mögött. Ez nyilván­valóan nem szolgálná az or­szág érdekeit. De mindenek­előtt a nagyválasztmény dön­tését kérem. Adva vannak a jogi eszközök is ahhoz, hogy egészen más szituációt teremt­sek, de engedje meg, hogy er­ről most még ne nyilatkoz­zam. De sokáig nem odázha­tom el azoknak a lépéseknek a megtételét, amelyeket ebben a helyzetben szükségesnek lá­tok. — ön kezdettől riszt vett a koalíciós egyeztetőtárgyalá­­tokon. Mikor romlott meg a viszonya Antall Józseffel? Egyáltalán, milyen volt ez a viszony? — Mindig kifogástalan volt. Bár az tény, hogy ő a kriti­kát nehezen viseli, és min­den beszédem után érzéke­nyen reagált azokra a kijelen­téseimre, amelyekkel a kor­mány tevékenységét kritizál­tam. Ráadásul — a legna­gyobb megdöbbenésemre — megtudtam, hogy az MDF ve­zetői és a Miniszterelnöki Hi­vatal vezetői megkapják az én beszédeimet, az azokról ké­szült magnófelvételeket, hi­szen a miniszterelnök rosszal­lása kifejezéseként szokott azokból idézni. Ezért azt kell hogy mondjam, Antall József nehezen viseli el, ha kor­mányzati munkájától valaki nincs elragadtatva. — Hogy érti azt: megkap­ják az ön beszédeit? Figyelik az ön fellépéseit, magnóra ve­szik beszédeit, és eljuttatják a miniszterelnöknek? — Igen. A közelmúltban Horváth Balázs a parlamenti folyosón odajött hozzám, és közölte — ez egy keddi na­pon történt, két héttel ezelőtt —, csak most volt alkalma meghallgatni az én vasárnapi beszédemet, mert előző este kapta meg a beszédemről ké­szült magnófelvételt. Mire én kérdeztem tőle: meggondol­tad-e, Balázs, hogy miket mondasz nekem? Mert rend­kívül megdöbbent engem, hi­szen emlékszem még arra az időre, amikor Gál Zoltán ak­kori belügyminiszter-helyettes kapta meg az összes beszéde­met, és akkor mi a változás, ha most te kapod meg azo­kat? — Azt mondja, hogy a kor­mány és az MDF még a poli­tikai partnerek fellépéseit is ekkora figyelemmel kíséri? — Pontosan erről van szó. Mert, mondom, az én beszé­deimből már hosszú ideje idéznek részleteket. — Ha a koalició második pártjának vezetőit „figyelem­mel kísérik", akkor mit te­hetnek az ellenzék vezetőivel? — Engedje meg, hogy azt mondjam: ezen magam is el­gondolkodtam. És amikor én a kormányzat munkáját kriti­záltam, akkor ez a gondolat is bujkált bennem. Mert én nem azért küzdöttem az egy­­pártrendszer ellen, hogy egy újabb egyszemélyi diktatúrát segítsek elő. 1 Kéri J. Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents