Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-18 / 8005. szám

Magyar Nemzet, 1991. 3. 13

31

Sztrájkol-e a Magyar Televízió?

Hankiss Elemér: „Mem lehet

béremelés létszámcsökkentés

nélkül”

Ügy látszik, az e hétre „rendelt” televíziós botrány akörül gomolyog, sztrájkolni kezd-e vagy sem, szakszervezete felhívására a televízió munkatársi gárdája? Azt, aki huzamosabb ideje figyeli a Magyar Televízió munkáját, persze, nem rendíti meg különösebben a sztrájk lehetősége, hiszen

— a tehetséges, szorgalmaas és áldozatkész televíziósok kivételével

— a „stáb" tekintélyes része eddig is sztrájkolt. Komolyra fordítva a szót: a televízió strukturális átalakítása, mely a sztrájkhangulatot kiváltotta, úgyszólván a tévé fennállása óta időszerű, sőt sürgető feladat volt. Most, hogy Hankiss Elemér elnöksége idején ez az átalakítás megkezdődött, még a legelfogultabb és legkonzervatívabb elme is csak azon vitatkozhat, milyen tempóban, és milyen „káderpolitikával" megy végbe ez a folyamat. De sztrájkba fogni, országnyi közönség színe előtt? — ezt a fenyegetést bizony állampolgári, s előfizetői minőségben is csak sűrű fejcsóválástól kísérten lehet mérlegelni. Min-I denesetre a legilletékesebb szej mélyt, a tévé elnökét faggatjuk, valóban lesz-e, sztrájk a Szabadság téri épületben, és ha igen, mit nézünk majd esténként? Az üres televíziót?

— Nem tudok arról, hogy sztrájk készül a televízióban. Ma hallottam, hogy ez a hír felröppent. Sztrájkolni minden alkalmazásban álló magyar állampolgárnak joga van. Ha kellő indoka is van a sztrájkolásra, akkor remélhető, hogy jó esélyei vannak, hogy a sztrájkkal valamit elér. A Magyar Televízióban nem látok arra igazi indokot, hogy most bárki sztrájkoljon. Tudom, igen nagy teher nehezedik az emberekre, mert a televízió átépítése, átszervezése folyik, mégpedig rohamlépésben. Ez rengeteg embert szorongással tölt el, mert a régi biztonság, ami itt volt, megszűnik. Versenyre épülő rendszerre állunk át, ahol a mindennapi küzdelemben kell helytállnunk. Keményeim szerint annak lesz helye a jövő Magyar Televíziójában, aki kitűnő munkát végez, tehetségesen, pontosan, határidőre dolgozik. Aki nem fog helytállni a versenyben, annak valószínűleg beszűkülnek a lehetőségei. Az átállás a langyosvízszerű kellemes biztonságról a versenyhelyzetre, számos embert szorongással tölt el. Még azokat is, akik tudhatják magukról, hogy I tehetségesek, szorgalmasak, tisztességesek, tehát lesz itt helyük. Azt remélem, hogy a következő három-négy hét során már kibontakoznak az új struktúrák, és akkor egyre több ember találja meg az új helyét ebben az intézményben. Most éppen a régi intézmény felbomlásának és az új intézmény épülésének az elején vagyunk, a kettő közötti átmeneti fázisban.

— A „fekete képernyődre vonatkozó kérdésre azt mondhatom, itt, Magyarországon tudomásom szerint a gazdasági sztrájkra van jogi lehetőség, és nincs lehetőség politikai vagy más típusú sztrájkra. A gazdasági sztrájk azt jelenti, hogy egy intézménynek vagy egy üzemnek a munkatársai, dolgozói, alkalmazottai sztrájkolhatnak, ha például a bérkövetelésüknek nem tesz eleget a munkaadó. Ha ilyen sztrájk bontakozna ki a Magyar Televízióban — amit nem tartok valószínűnek és nem is hiszem, hogy ilyenre a közeljövőben sor kerül —, akkor a sztrájkra való felhívást, úgy tudom, a szakszervezetek valamelyikének kell megtennie. A sztrájkfelhívás pedig a szakszervezetek tagságára kötelező. Amennyiben a tagság ezt elfogadja, akkor a nem szakszervezeti tagok számára a sztrájkfelhívás nem kötelező. Tehát elvileg elképzelhető, hogy házon belül van egy olyan hányad, amelyik bizonyos műsorokat tovább tud futtatni. Sztrájktörésre senkit nem buzdítanék abban az esetben, ha a televíziósok sztrájkja valóban megfelel a jogi előírásoknak. Csak azt tartom fontosnak, hogy tartsák be a játékszabályokat. Jogos sztrájk esetében elkezdenénk tárgyalni a dolgozókkal arról a bizonyos béremelésről, amiről szó van, és akkor kiderülne az, hogy az ő bérkövetelésük országos szinten jogos-e vagy sem? Ha jogos vagy indokolható, akkor azt kell megnézni, hogy a bérkövetelés kielégítésének milyen következményei vannak az intézmény jelen esetben a televízió gazdasági és pénzügyi állására. Intézményünk rendkívül szegény ebben az évben, nagyon kevés pénzt kaptunk, kevesebbet, mint tavaly, és az inflációt még nem is számítom. Tehát valószínűleg abban kellene megállapodnunk a szakszervezetekkel, hogy belemegyünk bizonyos béremelésekbe, de ezzel össze kell kötnünk valamelyest a létszámcsökkentést. Mert máshonnan nem tudjuk venni a pénzt a béremeléshez. Ez elképzelhető, ésszerű, de szomorú kompromiszszum volna. Azt kéne eldönteni, az jobb-e, ha kevesebb ember több pénzt kap, vagy ha több embert tartunk meg és mentünk meg a munkanélküliségtől.

— De van további szempont is. Ez pedig az, hogy a Magyar Televízió közszolgálati televízió, ami azt jelenti, hogy kap bizonyos közpénzeket és ezekt\ek ellenében elvállal bizonyos közfelelősségeket is. Olyan feladatokat, amelyeket teljesítenie kell. Az első ilyen az informálás kötelessége. Tehát nem képzelhető el, hogy bármilyen sztrájk fenyegetheti azt, hogy a televízió rendszeresen tájékoztassa a magyar társadalmat a világban történtekről A hír típusú műsorokat minden körülmények közt folytatni kell. Közszolgálati feladatunk, kötelességünk a kisebbségi, a nemzetiségi műsoroknak a futtatása. Ezeket sem lehet semmiféle sztrájk miatt szüneteltetni. Végig kellene gondolnunk, mik azok a további alapvető közfeladataink, amelyeket a sztrájktól függetlenül el keLbtfcátk nunk. Ezeket teljesítenénk, bármi történik is. (lőcsei)

—P