Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-18 / 8005. szám

Magyar Nemzet, 1991. 3. 12.

telemben Magyarországon már néhány hónapja válság van. A gazdasági helyzet nem mozdul igazán előre, a kormány nem tud kiutat találni, nem tud egyértelmű döntéseket hozni. A kiábrándultság növekszik, a társadalom pedig elfcrdulóban van az új politikai intézményrendszertől — meg mielőtt igazán bízni kezdett volna benne. Nem alakult még ki az a civil társadalom sem, amely a politikai mozgásoknak megfelelő alapot adhatna. Mindez együttvéve válságot jelent, nem pusztán válságjelenséget. Ez a helyzet ugvan ma még nem éles, de a szituációval mindenképpen ( válságként kell foglalkoznunk.

— Ez a válság ugyanis még mindig ugyanaz — folytatja —, í mint ami két vagy három évvel j ezelőtt volt, hiszen a választások során politikailag kétségtelenül új rendszer alakult, de a gazdaságban és a társadalomban nem.

Az ígéretek is nagyobbak voltak annál, ami megvalósult belőlük. Tehát az álltalános válságból nem sikerült kikerülni. Igaz, hogy elindultunk valami felé, de sajnos, túlságosan lassan. Ha képletesen akarok fogalmazni, akkor azt mondhatom, hogy nem beleestünk egy gödörbe, hanem hosszú ideje benne vagyunk.

Fiize88y Tibor (KDNP)'}

— Szerintem nincs válság Magyarországon se politikai, se gazdasági téren, sőt még a parlamentben sem. Nehézségek mind a három területen vannak, sőt, igen súlyos problémák, de válságról 1 nem lehet beszélni, mert ezeket

a nehézségeket egy területen sem tartjuk kezelhetetlennek és megoldhatatlannak. Nem tudom, J nem értem, hogy Torgyán József mit ért válság alatt, miben látja a válság lényegét és mibenlétét. Gondolom, hogy elsősorban a parlamentet célozta beszédében, hiszen az őket leginkább érintő kérdést, a privatizációt, úgy fogja fel, hogy a számukra nem megfelelő , megoldás esetén az egész orszá- j got válságba sodorhatja Ez a kor- I

many egyébként nem tehetetlen, nagyon szépen alkotja az újabb

és újabb törvényjavaslatokat, melyek mind egy-egy részkérdés megoldását jelentik. Kétségtelen, hogy ez a szükségesnél lassabban és vontatottabban halad, mely a parlamenttel szemben elégedetlenséget szül.

— Hozzátenném mindehhez, hogy erkölcsi válság van ma a társadalomban — mondja Gáspár Miklós (KDNP). — Az elmúlt negyven év megsemmisítette mindazokat az értékeket, melyek az egyéni életvitelhez, s nemzeti önbecsülésünkhöz is elengedhetetlen. Ilyen erkölcsi vezérfonal például a kereszténység

Rockén bauer Zoltán

(Fidesz):

— Derülátó vagyok, s úgy gondolom, hogy bár az ország nehéz gazdasági helyzetben van, mégsem lehet válságról beszélni. Ügy ítélem meg, hogy a magyar politikai intézményrendszer nincs válságban. Ha a környező államokkal hasonlítjuk össze Magyarországot, nyguodtan kijelenthetjük, hogy nálunk a legstabilabb a helyzet. A kerekasztal-tárgyalások óta fokozatosan szilárduló parlamentáris kereteket egyetlen felelős politikai erő sem kérdőjelezi meg — összegezte véleményét a fiatal demokraták képviselője.

Rockenbauer Zoltán a szocialista demogógia veszélyéről szólva úgy vélekedett, hogy a gazdasági nehézségek közepette néhányan a demagógia eszközeivel próbálnak maguknak utat törni a hatalom felé

— A Torgyán-féle magatartás szélsőséges folyamatokat indíthat el, mindazonáltal nem hiszem, hogy Torgván József és a Kisgazdapárt egymagában elegendő lenne ahhoz, hogy felforgassa az országot. Véleményem szerint a szélsőséges megnyilvánulások, amelyek elfojtott érzésekre alapoznak — például nacionalizmusra, fajgyűlöletre, idegengyűlöletre — a nép körében nem találnak követőkre, a lakosság marosak ösztönösen is elutasítja az ilyen tanokat.

(Az összeállítást készítette:

Cseke, Schranz, Sümegi.) /