Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-15 / 8004. szám
Magyar Nemzet, 1991. 3. 11 lMi-ben sorozatot akartam inti olyan politikusokról, akik a magyar társadalmi életben az úgynevezett első és második nyilvánosságban Jelentő« szerepet játszották. Arról faggattam ókét: mennyire váltottak valóra IJftikon elképzeléseiket. Vagy mennyire csalatkoztak azokban, egyáltalán, olyan életet képzeltek-e cl maguknak és az országnak, mint amilyenben élni kényszerültünk. A sorozat egyikmásik darabja elkészült, de — természetesen — akkor egyik sem Jelenhetett meg. Az aiabb kővetkező interjút HM július if-án készítettem Vas Zoltánnal balatonalmádi házában. Vas Zoltán csak úgy volt hajlandó beszélgetni, ha közben tegezödünk (Ezt a módot — hangulati okokból — meghagytam!) * — Hogyan jellemeznéd ma elveidet, és ha visszagondolsz régi nézeteidre, réljaidra, ezek hogyan, miként valósultak meg? — Mi, akik nagyon régen indultunk kommunistákként, mi a szocializmust először is nem a kapitalizmustól körülvett országokként képzeltük el. Mi Oroszországra csak akkortól gondoltunk, amikor ott 1917-ben Lenin magához ragadta az uralmat. Kérlek szépen, mi a magyar fiatalok, tulajdonképpen egy magyar polgári forradalomnak voltunk a katonái és hívei. Adyn nevelkedtünk, és körülbelül abban a szocializmusban, amelyet ő talált a Népszavában, ahol az úgynevezett proletárverseit közölte. £n csak akkor lettem kommunista. miután 1917. november 7-én győzött a forradalom. — Milyen volt • kommunlítaságod? — Abszolút szovjetíajta kommunistaság volt. mert más irodalma ennek Magyarországon akkor még nem volt. Harcoltam ’19-ben, mint vörös katona, a szocializmus győzelméért. Utána kétszer voltam statáriális bíróság előtt, tizenhat évet töltöttem fegyházban. Ez mind harc volt a szocializmusért. mégpedig a szovjet szocializmusért. De ehhez, tudnod kell. hogy én nagyon jó szovjet nevelést kaptam. En még hallgattam Lenint 1922-ben, én a legkülönbözőbb vitákat hallottam Zinovjevtól, Buharintól, Sztálintól. Ez a Trockij-vita ideje. Mikor Lenin maga sem tudta eldönteni, hogy ki legyen a szovjet pártban az utóda. Ismered a híres levelét, hogy mindenkit válasszatok meg, csak Sztálint ne, mert ez egy ilyen meg olyan ember. 1925-től kezdve már csak annyit tudok ..első kézből". amit a polgári sajtóban olvashattam Sztálin leleplezéséről. De én azt mondom, hogy a Szovjetunió továbbra is az én eszményképem, és ha a Szovjetuniót a burzsoá sajtó szidja és Sztálint szidja, akkor az én oldalam nem a burzsoázia oldalán van, hamm Sztálin oldalán. És így jutottam el 1940-ig. amikor megint négy évig éltem a Szovjetunióban. — Ez a számodra ellentmondásos és másoknak vészterhes Időszak változtatott nézeteiden? — Kérlek szépen: Lenin alatt a szabad kommunista vita volt a mérvadó. Nem féltünk elmondani véleményünket. Amikor én megérkeztem a Szovjetunióba, szabad vélemény nem létezett. — ezt elfogadtad, mint azükséges rosszat? • — Semmiképp sem törődtem bele. Nem hittem el. hogy a Kan Béla áruló, én nem hittem el, hogy a Vági István áruló. De amikor én megérkeztem Oroszországba, és szabadon beszéltem, láttam, hogy mindenki ijedt, nem mernek velem szóba állni. Nem, mert velem szóba állni a saját feleségem sem, aki szovjet párttag volt. Állandóan maga mellett tartott egv csomagot, ha elviszi éjjel az ávó, a tisztasági cikkei meglegyenek. Rettegett egy oiyan férfi, mellett, akit úgy fogadtak Rákosival a Szovjetunióba való megérkezésekor, mint a Szovjetunió hősét, csak éppen nem rakták a mellemre azokat a csillagokat amelyekből annyit semmiképp nem tudtam voina szerezni, mint Brezsnyev., t — Megszabadultál ettől ■ lidércnyomástól 1945 után? — '45-ben, amikor hazajöttem, ez a feszültség nem oldódott fel egyetlen pillanatig sem, mert nekünk ezeket a dolgokat a magyar nép előtt feltétlenül tagadni kellett. De azzal a szent elhatározással jöttünk haza — és ebben valamennyien egyek voltunk. Rákosit is ideértve —, hogy nálunk ez soha meg nem ismétlődhet. Persze- óriási történelmi önmegtagadással csináltuk mindezt, mert bármit hirdettünk, csináltunk, tudtuk: hogy itt mi vagyunk az urak. mivel mögöttünk állt a Vörös Hadsereg. Vas Zoltán: „Nem nézhetek úgy a tükörbe.. nem kérhetem a felvételemet. Nagy Imre egy kristálytiszta lelkületű ember volt, egy kristálytiszta lelkületű kommunista. Csak nem tudta, hogy hol kell megállni. Hagyta magát sodortatni az eseményekkel. En már bizonyos ponton lövettem volna. Szóval, a legnagyobb tisztelettel beszélek róla, mint barátról, mint kommunistáról, de ahova elsodródott, az má,r nem volt sem szocializmus, sem kommunizmus. — Az elmondottak alapján milyen unuUáfokat vontál te? — Nézz • ide, ’56-nak egyetlen nagy gyümölcse, hogy az ’56 előtti érára vissza nem mehettünk. Senki nem mehet vissza, Kádár sem. — Hogyan alakultak eztán hétköznapjaid? — Politikai szerepem '56 után nem volt. Vissza se hívtak a közéletbe. sőt, mindent elkövettek, hogy ne érvényesüljek. Kétezer forint segélyből éltem, amit a főváros ínségalapjából kaptam. Akkor nem volt időm rá, hogy író legyek, mert fordítást kellett hogy vállaljak. De nem szépirodalmat fordítottam, hanem technikai munkákat, én, a technikai analfabéta Ehhez Kossá juttatott .., nagyon boldog voltam, amikor a Bognár valami abesszin küldöttséget várt és hatezer forintért írtam neki Abesszíniáról egy tanulmányt — Eszméid formálódásában fontos dátum 19S€. Az októberi eseményeket követően mién nem léptél vissza a pártba? — Történelmi tragédia a számomra, hogy Nagy Imréék azon a bizonyos éjjelen az ENSZ segítségét kérték. Én soha nem mentem volna el a Varsói Szerződés felbontásáig, mert ezek minő csak azt jelentették, hogy kiprovokáltuk a Szovjetuniótól, hogy közbelépjen. Ugye, elkerültem Romániába, Nagy Imrével együtt. Én ott írtam egy dolgozatot, hogyan is láttam a forradalmat, mi volt abban a helyes, és bírálat alá is vettem Nagy Imrét. Én mikor kijöttek hozzánk Magyarországról. én igenis kértem a pártba való visszaigazolásomat. De ezt nem fogadták el. ’58-ban, amikor hazajöhettem a romániai száműzetésből, már megtörtént Nagy Imre kivégzése, amit én szívvellélekkel máig . helytelenítek. 1958-ban erre már semmi szükség nem volt. Ez ’58-ban nem a Kádár ügye volt, és nem a magyar nép ügye volt, hanem döntően a kínaiaké, és az általuk sarokba szorított Hruscsové. Ez, persze nem mentheti se Kádárt, se azokat, akik részt vettek ebben a halálos ítéletben. Hát már ’58 után, mikor hazajöttem, egy ilyen párt— Miként énekeled a *0-«s évek eseményeit?- — 1962-ben lett Kádár olyan hatalmon Magyarországon, amikor már nem kellett a körötte lévő csahos kutyáktól, régi sztálinistáktól tartania, mint Komócsin, Biszkú, Pulai, merhette az országot új utakra vinni, és megvalósította 1956 alapvető körülményeit, mégpedig mindazt, amit ő, mint miniszter is meg akart csinálni, de amelytől a legkülönbözőbb hatásokra, szörnyű szovjet nyomásra is, különösen Hruscsov nyomására, nem tudott megvalósítani. Ez akkor történt, amikor kiengedték a politikai foglyokat, pró és kontra. Kiszabadultak Farkasék, és kiszabadultak Déryék is. Én gyakran elmondom, mint alapigazságot, neked is elmondom: Marx tanítja, az az ellenforradalom, amely nem hajtja végre a forradalom követeléseit, elbukik. A porosz forradalom azért maradt, szilárdult meg. mert megvalósította a .48-as forradalom követeléseit. Ez a Kádárnak és a mai rendszernek a nagy eredménye. — Ez részedről elégedettséget Jelent? — Nagy dolgokban az általánosság szintjén szabadság van.