Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-15 / 8004. szám
Beszélő, 1991. 3. 9 ság menekül tpártisága, a nem kormányzati szervezetek aktivitása és az, hogy a sajtó - nagy hírértéke miatt - bőven foglalkozott a menekültkérdéssel, azt eredményezte, hogy a jognélküliség állapota inkább jó volt, mint rossz. Amíg e korszak a menekültkérdés szempontjából az „ártatlanság kora', a pártállam és az állampárt szemszögéből az „őnfelszámoló szétesés" kora volt Az állampártnak kisebb baja is nagyobb volt annál, mi folyik a pártállamban, illetve mit tesznek a nem kormányzati szervezetek. A pártállamnak már nem volt ereje tiltani. A pártállam elgyengülése lehetővé tette, hogy azok a pártállami alkalmazottak, akik fontosnak tartották a menekültügyet szabadon tevékenykedhessenek. Az állampárt kádereinek jövőbe vetett hitetlensége korábban elképzelhetetlen menekültpárti döntéseket eredményezett, ami tovább tágította a teret az „emberarcú" ügyintézés és a nem kormányzati szervekkel való kapcsolat kiépítése előtt is. A világ figyelme is Magyarországra irányult ez idő tájt, s ettől az összes szereplő aktivitása fokozódott. Más és más külföldi kapcsolatok irányába bár, de állampárt, pártállam, nem kormányzati szerv, egyház és Vöröskereszt egyaránt mutatni akarta, mennyire fontosnak tekinti a menekültügyet. Végezetül, de talán elsősorban, a gazdaság még állt a talpán, volt első és második a gazdaság, amelyekben még létezett munkaerőhiány, volt puha állami költségvetés, ahonnan lehetett pótpótpót-kiutalást kapni segélyezésre, átmeneti szállás kialakítására, volt OTP, ahonnan (olyikban) lehetett kapni kedvezményes hitelt lakásvásárláshoz. > Az Érdektelenség és a Komorodás Kora Vendégmunkások A magyar származásúak közül mind többen nem menekültként, hanem vendégmunkásként, illetve alkalmr-munkisnak-bevásárlónak jönnek, ók semmilyen szociális gondoskodásra vagy átmeneti lakásmegoldásra nem számíthatnak, s a romló munkaeró-piad helyzetben csak fokozott kizsákmányolás lehet osztályrészük. Nekik persze ez a kizsákminyoltság az otthoninál sokkalta jobb kereseti lehetőséget jelenthet, amit ráadásul olyan cikkek vásárlására fordíthatnak, ami otthon egyáltalán nincs. Az „ártatlanság kora"-nak menekültügyi szereplői alig varinak a pályán. Közömbösek lettünk Egy 1990 decemberében végzett közvélemény-kutatás adatai szerint a lakosság közel fele árulónak teJunti a menekülteket (mert cserbenhagyják Erdélyt és a hátramaradókat), s közel ennyien őket okolják a munkaerő-piad helyzet romlásáért (elveszik a munkahelyeket a hazaiak elől). Egy évvel korábban a fenti kijelentésekkel a megkérdezettek. még csupán harmada értett egyet. Ez a komorodás a gazdasági helyzet nyomása alatt igen érthető. A munkaerőhiány munkanélküliségnek adta át a helyét, az átmeneti szállást nyújtó munkásszállások eltűnőiéiben, az első gazdaság megroppanása éppen mostanában temeti végképp maga alá a második gazdaság ott Ls honos elemeit. Alkalmi munkahelyek sokasága szűnik meg láthatatlanul. A munkabérek nem tartanak lépést az inflációval, különösen nem az alkalmi és idénymunkák esetében. Az. új fekete munka A fekete munkában mára megvalósulni látszik a rendszerváltás A mai fekete munkának semmi köze már a hajdani második gazdasághoz, már nem kiegészítésképpen végzett, a hiány miatt magas jövedelmet hozó, ismeretségi alapon szerveződő tevékenység, hanem, alacsony bérű, szociális védelmet nem jelentő, emberpiacon szervezett informális gazdaság, amelyben a menekültek nagy szerephez jutnak olcsóságuk és kiszolgáltatottságuk folytán. Mindazonáltal a lakosság inkább közömbös, mint ellenséges a menekültekkel szemben. v A menekültügy iránti érdektelenségben osztozik a lakossággal a kormányzat és valamennyi prárt, az egyház és a Vöröskereszt a külföld és a hazai média. Persze jelentős mennyiségű baj áll a kormányzat, illetve a pártok, ezen belül a kormányzó és az ellenzéki pártok rendelkezésére, amivel elbíbelődhetnek (no meg ők maguk sem tétlenkednek, ha további bajtermelésre van lehetőség). A Vöröskereszt és az egyházak Ls jól elvannak önmaguk megújításával, s szodális tevékenységüknek tág tere nyűik a nem menekültek köreiben is. Az egyházakban mintha az erdélyi menekültekkel kapcsolatban konceprióváltás is bekövetkezett volna: a korábban kiegyensúlyozott otthonmarad ás-párti-menekííltpáro álláspont az otthon maradást hirdetők javára billent fel. A menekültek önszervező csoportjai, illetve a szociális gondoskodást nyújtó állampolgári-kulturális szervezetek a bélefáradás és a továbbszegényedés jeleit mutatják. E szektor esetében ezek természetes jelenségek, inkább a gyors elszürkülés feltűnő. Különösen e szervezetek érdekEz a fogalom írja le talán legpontosabban a menekültügy mai korszakát A menekülők áradata nem szűnt meg. Tóth Judit a Menekültügyi Hivatal helyettes vezetője azt nyilatkozta 1991. február 28- án, hogy januárban kb. 700 fő kereste fel a menekültügyi szerveket Az újabb menekültek sok szempontból különböznek az előzőektől Noha zömük továbbra is magyar, mind nagyobb a nem magyar származásúak aránya. Továbbállnának, ha tehetnék, de erre mind kevesebb esélyük van, így kényszerből maradnak. Beláthatatlan hosszúságú, kilátástalan tábori lét, kulturális idegenség, s mindez persze növeli a feszültséget köztük és a hazai társadalom között védő és politikacsináló kedve és képessége fogyatkozott meg, illetve terelődött más irányba. A politikai érzékkel bírók ma már a nagypolitika szereplői a többiek meg betokosodtak, peremre kerültek. A menekültügy iránti érdektelenség érthető a média esetében is, minthogy természetes, hogy a külföld figyelme sem tartott ki hónapoknál tovább. A komorodás, bár szomorú, érthető. Érthető lenne az érdektelenség is, ha már nem jönnének menekültek, vagy ha kialakultak volna a bajkezelés elvei és szervezetei, s ha konszenzus lenne a politikai mezőben, szaktudás a hivataloknál tájékozottság és egyetértés a lakosság és az érintettek körében. De nincs így. Az érdektelenség sokkal inkább apatikus és mind rosszabb kedvű lakosság, kapkodó és leterhelt kormányzat, ellehetetlenített és tapasztalatlan önkormányzatok, hiszterizált és kialakulatlan pártok, gyakorlatlan és szegény szakapparátus, kedveszegett és szegény önszerveződő csoportok békés egymás mellett vegetálása a figyelmét másfele fordító külföld háta mögött Irodalom: Az erdélyi menekültéinél és a menekültpolitika „mezőjéről" lásd: jelentés az erdélyi menekültekről, TARK] Gyorsjelentések 3. sz. Bp. 1989; Sik Ej A menekültekké foglalkozó szodális intézményrendszerről, Mozgó Világ 1989, 12. sz.; Sik Ej Erdäyi menekültek .Magyarországon, Társadalmi Riport, 1990, TÁRKI Bp.; Sik Ej Menekülésről, vándorlásról, Mozgó Világ, 1991, l.sz. ' Sik Endre
