Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-14 / 8003. szám

.

Népszabadság, 1991. 3. 7.

sx

szer vezetői a nemzeti érdekekkel szöges ellentétben álló politikát folytattak. Éppen ezért kezdeményezni fogom egy parlamenti vizsgálóbizott-! ság felállítását az adóssághelyzetünk kialakulásának feltárására. Ez egyben a felelősöket is megállapíthatja majd. A lényeg mégsem a személyes felelősségre vonás — sokkal inkább a jelenlegi adósság menedzselése.

Véleményem szerint az Antall-kormány történelmi lehetőséget szalasztott el, amikor a rendszerváltásban érdekelt nyugati partnereivel nem közölte: nem vállal felelősséget a korábban felvett hitelekért. Ügyvédi tapasztalatomból tudom, hogy mekkora eredményt lehet elérni határozott tárgyalási stratégiával. Amenynyiben azonban eleve elfogadjuk a tárgyaló fél álláspontját, nem is érhetünk el jobb pozíciót. Ez nem jelenti persze azt, hogy én amellett érvelnék: tagadjuk meg a fizetést. De elképzelhetőnek tartok például olyan megoldást, hogy törlesztés helyett agrár• termékeket szállítanánk az < éhezés sújtotta országokba, s ■ ezt tudnák be nyugati partne- i reink, akik amúgy is dollár- i milliárdokat költenek ezeknek t az országoknak a segélyezéí sére.

j Az adósságteher ránehezedik S erre az országra, képtelenség 1 ekkora összeget kifizetni. Va{lamiféle megoldást pedig feltétlenül találni kell — hiszen hazánk pénzügyi helyzetének megítélése már így is elég rossz, ezen már nem ronthat semmit, ha egy kissé keményebben tárgyalunk.

Nem most kell fizetni

Fekete János, az MNB volt elnökhelyettese:

— Teljes félreértés azt hinni, hogy külföldi adósságainkat most vagy a közeljövőben kell visszafizetnünk. A hitelezők jól tudják, hogy erre csak akkor lesz lehetőségünk, amikor beruházásaink kellő bevételeket hoznak, és ehhez még évekre lesz szükségünk. Amit

viszont elvárnak tőlünk, az az, hogy a törlesztéseket és a kamatokat pontosan fizessük. A tőketörlesztéseket új hitelekből pótolni tudjuk — így erre a célra a folyó bevételekből nem kell áldoznunk. Az IMF-fel létrejött legújabb hitelmegállapodás alapját képezheti a következő három év adósságmenedzselésének. Ennek egyik előfeltétele a mérsékelt növekedés és exportorientált gazdaságpolitika.

Az 1990. évi aktív kereskedelmi és fizetési mérleg, az egyensúlyban levő költségvetés, az adósságszolgálattal kapcsolatos nemzetközileg figyelemmel kísért statisztikai adatok gyors javulása semmiképpen nem indokolja a pánikkeltést. Ha bármely felelős politikai személyiség akár a megfelelő közgazdasági ismeretek hiányában, akár tudatosan súlyosabbnak állítja be nemzetközi pénzügyi helyzetünket, mint amilyen az a valóságban, netán átütemezésről beszél, rendkívüli módon árt országunk presztízsének, nemzetközi hitelképességének. Más kérdés az, hogy egy általános, globális vagy egyes régiókra vonatkozó speciális nemzetközi adósságrendezés keretében az esetleges pozitív javaslatokat nekünk sem szabad figyelmen kívül hagynunk.

Én továbbra is érvényesnek és helyesnek tartom azokat az elveket, amelyek alapján Ma-' gvarország számára a szükséges hiteleket a múltban megszereztük és azóta is folyamatosan megszerezzük. Hazánk tőkében szegény, fejlődését külső források bevonásával lehet és kell meggyorsítani. Lényeges, hogy ez működőtöké, vagy hosszú lejáratú, kedvező kamatozású hitel formájában történjen, amire a külföldi partnerek részéről eddig megvolt és ma is megvan a készség. Ehhez világos, érthető, stabil gazdasági feltételrendszerre lenne szükség. Ennek megteremtése a mindenkori kormány feladata azzal, hogy a beáramló tőkét és hitelt az ország fejlődése, külső és belső egyensúlyi helyzetének javítására kell felhasználni.

Merényi Miklós I