Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-14 / 8003. szám
Esti Hírlap, 1991. 3. 9 Népszavazássá/ feloszlatható-e a páriáméni ? Nehéz döntések előtt az Alkotmánybíróság Már a tavalyi jog szabályokat is felulvizsgáltat/álc i Az Alkotmánybíróságot elárasztják ugyan a kérelmek, indít*j ványok, panaszok, ám van olyan ügycsoport, amelyben- még nem fordultak ehhez a fórumhoz. Mi lehet ennek az oka? Dr. Holló András főtitkár válaszolt. Beszélgetésünkben szó esett a legfrissebb ügyekről, és arról is, hogy az elkövetkezendő hetek az Alkotmánybíróság nagy hetei lesznek. Nagy horderejű ügyekben hirdetnek határozatot. Válaszolt a főtitkár arra is: egy esetleges népszavazás visszahívhatja-e a parlamentet. — Valóban. Köztudomá*ú, hogy hosszabb ideje ■ Ml lehet ai oka, hogy sem az Országgyűlés, sem pedig a köztársasági elnök nem kérte még aa Alkotmánybíróság állásfoglalását? — A törvényjavaslatokat, és az elfogadott törvényeket nyilvánvalóan alkotmányosnak tekintették — válaszolt dr. Holló András. — Meg kell azonban jegyeznem, a köztársasági elnök úr legutóbb már úgy nyilatkozott, hogy szorosabb együttműködésre van szükség a parlament, az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnök között. ■ Milyen formában történhet ez? — A Parlamentben elfogadott törvényeket a köztársasági elnök írja alá, hirdeti ki a Magyar Közlönyben. Ezt megelőzően — tizenöt napon belül — módja van arra, hogy az Alkotmánybírósághoz' forduljon, ha úgy látja, hogy a megszavazott törvény nem mindenben felel meg az alkotmánynak. ■ Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a kárpótlási törvény lesz az első példa? — Nem volna helyes jósolni egy ilyen nagy jelentőségű ügyben. Ám az indulatos parlamenti vitákból is úgy látszik, vannak, akik aggályosnak vélik az egyes javaslatokat. Nem lehetetlen tehát, hogy ezt a törvényt, elfogadása után, elemeznie kell az Alkotmánybíróságnak. ■ A bírói testület számára amúgy sem ismeretlen ez a témakör! vizsgálja az államosítást elrendelő törvények alkotmányosságát. Másrészt korábban, a miniszterelnök indítványára állást foglalt a privatizáció-reprivatizáció dilemmájáról. Áttekintette azoknak az alkotmányos alapkérdéseknek egy részét, amelyeket a kárpótlási törvény esetleg felvet. Ebből ítélve mondhatom: ha előzetesen a köztársasági elnök, vagy a kihirdetés után bárki a jogszabály vizsgálatát kérné, az Alkotmánybíróság, minden bizonnyal, azokból az elvekből indulna ki, amelyeket a miniszterelnök indítványára a privatizációról szóló határozatában megfogalmázott. ■ Ügy tudni: az államosítást elrendelő törvényekről már meghozták a határozatot, csak még nem hirdették ki. Taktikai oka van ennek? — A teljes ülés valóban többször tárgyalta már ezt. De mindannyiszor új elvi és gyakorlati szempontok merültek fel, s az elemzést folytatni kellett. Határozathirdetés márciusban vagy áprilisban lesz. v ■ Mint mondta: a parlament és a köztársasági elnök még nem kért döntést önöktől. Van-e más olyan ügycsoport is, amelyben nem akadt eddig munkájuk? — fíem kellett még ál-, lást foglalni a központi állami szervek és az önkor-. mányzatok „hatásköri öszszeütközéséről”. Senki sem panaszolta, hogy elvették volna tőle a döntés jogát. ■ Pedig a pályázatok körül például nagy vita dúl. Többen emlegetik, hogy a bírói fórumhoz fordulnak. — A Független Rendőrszakszervezet keresett meg minket Ez azonban csak vélt hatásköri panasz, hiszen azt kérik, értelmezzük a belügyminiszternek a főkapitányok kinevezéséről szóló rendeletét ■ Döntöttek már ebben az ügyben? — Nem. Az indítványt visszaadtuk a szakszervezetnek: fogalmazzák meg egyértelműen, hol látnak alkotmányos hibát. A ren deletértelmezés ugyanis nem feladata az Alkotmánybíróságnak. A jogszabályok közül csak az alaptörvényt értelmezi. ■ Tevékenységük nyilván a régi jogrendszer felülvizsgálatát segíti elsősorban!? — A legfontosabb valóban az, hogy összhangot teremtsünk a megújított alkotmány és a több évtizede érvényes, már omladozó jogrendszer között. Zömmel régi törvények megsemmisítését kérik, és alkotmánysértő mulasztásra hívják fel a figyelmünket. Ez utóbbi csoportba azok a kérelmek tartoznak, amelyek azt kifogásolják, hogy az államosítást elrendelő egykori törvények után . az állam nem alkotta meg a kártalanítás szabályait. Most már azonban az 1989-ben és ’90- ben elfogadott jogszabályok revi^ ijái is többen inditványprzáli. _ Bizonyára ilyen a múlt év decemberében alkotott költségvetési törvény Is! _ Több, mint háromszáz panasz érkezett mar ellene. A kamatadóról,, illetve a kedvezményes kamatozású hitelek ügyéről van szó. Március második felében tárgyal róla az Alkotmánybiróság, de azt | még nem döntötte el, hogy ülése nyilvános lesz-e. ■ Jó Ideje vizsgálódnak az abortusz kérdéskörében is. Mikor adnak választ? — Márciusban vagy áprilisban ez is megtörténik. Ügy is mondhatnám: az elkövetkező hetek az Alkotmánybíróság nagy hetei lesznek. ■ S ml következik azután? — Terítékre kerül a büntetőjog jó egynéhány szabálya. Állást kell foglalni például az ártatlanság vélelméről. Elegendő-e a bűncselekmény alapos gyanúja ahhoz, hogy valakit kizárjanak a munkahelyi előmenetelből? Egy rendőr fordult hozzánk ezzel a kérdéssel. Kényszervallatással gyanúsítják, emiatt munkahelyén hátrány érte. Egy másik dilemma: miért nem lehet fellebbezni a büntetés-végrehajtási bíró határozata ellen? Meg kell vizsgálnunk azt is, helytálló-e,
