Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-14 / 8003. szám
Magyar Nemzet, 1991. 3. 7 » A keretfeltételek megteremtésén túl a kormány feladata a nagy nemzetgazdasági ««yensúlyok biztosítása is. Stabilitást az hozhat, ha sikerül megtalálni az egyensúlyt a fizetési mérleg, az infláció, a gazdasági növekedés és a munkanélküliség között. Ami az elsőt illeti, a pénzügyminiszter is megismételte, Magyarország fizetni fogja adósságait! Hozzátette azonban, ha valaki azzal jön, hogy hogy könnyíteni akarja a ránk nehezülő terheket, nem fogjuk elküldeni, de mi nem kezdeményezünk. A fóellenéég továbbra is az infláció, az össztüzet erre próbálják irányítani, a munkanélküliség növekedésének kezelése csak ennek függvényében történhet. Az antiinflációs politika lehetséges eszközei közöl az árak % az árfolyamok szabadok, ezekkel tehát nem • lehet beavatkozni, ám további cél a költségvetési kiadások csökkentése, a monetáris politika szigorának fenntartása, a monopóliumok elleni harc, s iblzcmyo« szintien a bérszabályozás íenntar- * tára. Ma az államháztartás a GDP 64 százalékéit osztja el újra, ezt 2-3 év alatt szeretnék 57 százalékra leszorítani. Ha pedig az inflációt is le tudják nyomni 20 százalék alá, 1992 végére legalábbis az üzleti tevékenység számára konvertibilissé tehető a forint Nem kerülhető meg az adórendszer és a társadalombiztosítás átalakítása sem. Jó adósok maradunk Kupa Mihály értékelése és várakozása •szerint 1991—92-ben még mindig az export fogja magával húzni a gazdaságot. Az idei esztendő lesz a mélypont, jövőre tnár talán ki tudj tik egyensúlyozni magunkat, '93-tól egy szolid növekedés is beindulhat, amelyet azután 1994. eredményei stabilizálhatnak. A pénzügyminiszter mindenesetre optimista. A kitörési pálya ugyanis .nem egy központ szándékára épít, hanem az állampolgárokra, a vállalkozókra, akik ki akarnak tömi ebból a helyzetiből. ezt az optimismu*t erősített* meg előadásában Surdnyi György, a Magyar Nemzeti Bar* elnöke is. Mint mondta, tisztában van azzal, hogy az általa is képviselt szigorú, restriktiv, szűkítő pénzpolitika szükségszerűen népszerűtlen, ám alkalmazásáról a következő egy-két évben sem fognak bemondani. Az 1987. végétől folytatott monetáris politika az utóbbi időben azért jó néhány ponton megváltozott. Tavaly például az államháztartás finanszírozásához nyújtott hitelek lényegében nem nőttek a korábbi évhez képest, míg az üzleti világnak nyújtott hitelállomány 24 százalékkal növekedett. Ezen belül is, a kisvállalkozói hitelek több mint kétszáz százalékkal emelkedtek 1989-bez képest. Az sem igaz, hogy a gazdaság pénzkínálatában kemény szűkülés következett volna be tavaly, a vállalati betétek állománya például 49 százalékkal emelkedett. A pénz forgási sebessége nem nőtt — így legalább ez nem gerjesztette az inflációt —, s a pénzkereslet is stabilizálódott. A mai infláció mellett szükség van a magas betéti kamatokra, s ehhez a hitelkamatoknak is igazodniuk kell. A jegybank azonban továbbra is törekszik arra, hogy kedvezőbb kondíciók nyújtásával az exportfinanszírozáshoz szükséges hiteleket biztosítsa. A következő időszak kulcskérdése, hogy olyan keresletkorlátozást tartsanak fenn, amely nem akadályozza a piacgazdasághoz való közeledért. A jegybank olyan politikai követ, amelynek nyomán esély van az inflációs várakozások megtörésére. Surányl Györgv — aki szintén hangsúlyozta: adósságé tütemezésről szó sem lehet —., abbéli reményének adott hangot, hogy az idei év második felében már megkezdődhet az árak növekedési ütemének csökkenése, 6 néhány éven belül kiegyensúlyozott pályára képes állni a magyar gazdaság. Hogy a rendezvényen megjelent mintegy ezer menedzser osztja-e a kormány optimizmusát, nem derült ki. Ez talán egy másik szeminárium témája lehetne ... Zsubori Ervin
