Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-14 / 8003. szám
Magyar Hírlap, 1991. 3. 7. Antall József szerint: Nincs mindenre kiterjedő válság Magyarországon Történelmi igazságtétel, az ország működőképességének fenntartása és biztos perspektíva nyújtása. Ez az a három követelmény, amelyet a kormánynak teljesítenie kell — Antall József miniszterelnök vázolta így azon az országos menedzser szemináriumon, amelyet tegnap rendeztek Budapesten. A három követelmény teljesítésének leglényegesebb feltétele, hogy rendeződjenek Magyarországon a tulajdonviszonyok. A kormányfő ennek kapcsán szólt a parlamentben immár hetek óta tartó vitáról, amelyben a kárpótlás módjában próbálnak közös nevezőre jutni a képviselőkkel. Antall József úgy vélte, a kormánynak nem volt módja arra, hogy a parlamenti vitákon kívül hatpáni egyeztetéssel, vagy az érdekképviseletekkel folytatott tárgyalások keretében egyértelmű álláspont szülessen. Vannak olyan történelmi helyzetek — s úgy vélte a mostani ilyen —, amikor nem lehet tárgyalóasztalnál közmegegyezésre jutni. Az érdekellentétek olyan erősek, hogy az álláspontokat csak az éles vitákban lehet valamennyire közelíteni. A kormánykoalíció pártjainak véleménye Antall József szerint homogenizálódik, míg az ellenzék pártjai egészen más koncepcióval közelítik meg a tulajdon kérdéseit. Előbb-utóbb azonban meg kell találni a kompromisszumot, s ki kell alakítani azt a jogi helyzetet, amely Magyarországon a tulajdon biztonságát szavatolja, és minden befektető számára garantálja a szilárd tulajdonviszonyokat. 1991 történelmi év lesz ebből a szempontból is. A több évtizedes állami FOTÓ KRISTA GÁBOR tulajdon dominanciája után a tulajdon-szerkezet átalakul. Ám innen kezdve újabb vitáknak, a tulajdonos megkérdőjelezésének már nem lesz helye. A befektetők nyugodtan Magyarországra hozhatják pénzüket, nem veszélyezteti beruházásaikat semmi. Antall József leszögezte: Magyarország nincs globális, mindenre kiterjedő válságban. Szükség van ugyan egyes régiók, gazdasági ágazatok menedzselésére, de az ezeken a területeken jelentkező gondok nem jelentenek totális válságüU_A_.problémák egy része a Magyarországon elkezdődött átfogó gazdasági átalakulás szükségszerű velejárója. Az viszont tény, hogy az 1917-ben elkezdődött folyamat, a szocializmus kísérlete, válságba jutott Európának ezen a keleti részén. A gazdasági gondok ellenére Magyarországnak arra kell törekednie, hogy fizetőképességét fenntartsa, adósságállományának kezelésével emelkedjen ki ebből a helyzetből. A külpolitika értékelése után Antall József kitért arra, hogy bár valamennyi szomszédunkkal jó viszonyra törekszünk, azért adódhatnak viták is. A bős-nagymarosi erőmű, vagy a kisebbségi kérdések sorolhatók a problematikus témák közé. Viták a kormányon belül is előfordulhatnak. Egy koalíciós demokratikus kormánynál természetes, hogy adódhatnak különbségek például a gazdaság-filozófiában az egyes miniszterek között. Egészen a kormánydöntésig természetesnek tekinthető, hogy összecsapnak a nézetek, utána azonban a kormány minden tagjának a kormánypolitikát kell követnie. Az elkészült gazdasági program kapcsán Antall József megemlítette, hogy Kupa Mihály nem egyszerűen csak pénzügyminiszter, hanem a kormány gazdaságpolitikájának koordinálója is, s egyben a gazdasági kabinet elnöke. (A miniszterelnök ezt minden bizonnyal azért szögezte le, mert nemrégiben ismét a nyilvánosságra került, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere és a pénzügyminiszter között koncepcionális vita folyik a kormány gazdaságpolitikáját illetően.) Antall József után Kupa Mihály, Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és több minisztérium helyettes vezetője tartott előadást. 1K. I.
