Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-14 / 8003. szám
Magyar Nemzet; 1991. 3. 7 3 Ugrás előtt a magyar gazdaság Nincs globális válság — mondotta Antall József az országos menedzser szemináriumon Nem U olyan regen, az akikor! szemináriumokon a marxizmus— leninlamus alánjait próbálták átplántálni az érdeklődők — esetleg a beiskolázott kétkedők — agyába. Azóta nagyot iorduh a világ. A tegnap megtartott első országot menedztertzemrnárium — bár a helyszín, ez Építők Rózsa Ferenc Székháza, számos szépemlékű pártkongresszus színhelye, még a régi időket idézte — már „a jelenkor történelmi szereplőinek", a vállalatvezető menedzsereknek a tájékoztatását szolgálta „Gazdaságpolitika a 90-es évek első felében” — a szervezők, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Vezetőképző Intézetének szakemberei ezt a óimét adták ennek az újfajta szemináriumnak, amelyre, úgy tűnik, nagyon is van igény. A mintegy ezer ember befogadására képes nagyterem zsúfolásig megtelt a kétharmadrészt vidékről, egyharmadrészt Budapestről érkezett vezér igazgatókkal, elnökökkel, ügyvezetőkkel, akiknek közel hatvan százaléka állami vállalatot képviselt. A rendezvény címén túl, nyilván a meghívóban feltüntetett rangos névsor is ösztökélte a jelenlévőket, hogy 'befizessék a 4450 forintos részvételi díjat, hiszen az eredeti program a miniszterelnökön kívül hat .tárca első számú vezetőjét is Ígérte Sajnos bekövetkezett, amitől félni lehetett A miniszterek közül csak egy — Kupa Mihály — képviselte a kormányt, a többi tárca álláspontját elképzeléseit államtitkárok, illetve helyettes államtitkárok ismertették. Ez nyilván csalódást okozott a résztvevőknek. Igaz, a kormányfő hangsúlyozta: a kormányon belül lehetnek, g vannak la viták, ám ha a kormány már döntött például elfogadta a gazdaságpolitikai programot, akkor a kabinet tagjai kötelesek azt képviselni, s követni a saját területén. Ennek ismeretében a kormányfő és a pénzügyminiszter részvétele talán feledtetni .tudta ezt a csalódottságot A szabadság ára A szeminárium megnyitására felkért Antall József, aki rendkívüli fontosságúnak minősítette a rendezvényt, némi öniróniával azzal kezdte beszédét: úgy tűnik, elérte azt a kort, amitől mindig rettegett hogy tudniillik, igazi előadás megtartása helyett már csak megnyitóra kérik fel. A .bevezető szavak végül is egyórás előadássá terebélyesedtek, melybán Antall József felvázolta a kormány legfontosabb célkitűzéseit Hangsúlyozta: a menedzserek rendkívül f onto« szereplői korunknak, akik a gazdasági hatalom jelentős szeletét birtokolják, s jórészt rajtuk is múlik, hogy az országéi tud« indulni a felemelkedés útján. A miniszterelnök rámutatott, hogy a .történelmi léptékű átalakulás során a kormány egyszerre három követelménynek kell, hogy megfeleljen: egyfelől történelmi igazságtételre van szükség, másfelől — a ezt a kettőt rendkívül ' nehéz összeegyeztetni — a műkő- \ dákép esség fenntartására, s harmedréért olyan Mrotégia kidolgozására, amely perspektíváit tud nyújtani az országnak, s képes azt kihúzni abból a gödörből, amibe I belekerült. Elsődleges fontosságú ez ügyben a tulajdonviszonyok rendezése Itt olyan súlyos érdekellentétekről van szó hogy erről nem lehetett kerékasztal mellett, nemzeti (közmegegyezést elérve dönteni Egyszer azonban meg Ítéli húzni egy határvonalat; 1991. lehet az az év, amikor a nyitott kérdések eldőlnek, s attól kezdve mindenki meg lehet győződve arról, hogy a tulajdonosi rendszer szilárd, s ahol a tulajdon sérelmét orvosolni kell, az már ősök kárpótlás keretében történhet. A befektetők tehát nyugodtan behozhatják a pénzüket, A belpolitikai helyzet értékeléséről szólva Antall József nyomatékosan hangsúlyozta: Magyarortzág nincs globális, mindenre kiterjedő, totális válságban. Vannak j ugyan válságjelenségek, súlyos problémák, ezek azonban az átalakulással együtt Járó nehézsé- | gek. Ha úgy tetszik, ez a békés átmenet, a szabadság ára. Ide sorolhatók az eladósodottságunkból következő problémák is, fizetőképességünket azonban mindenképpen fenn kell tartani. Ami a külpolitikai helyzetet illeti, Magyarországnak egy sokközpontú világgal kell számolnia, s ennek megfelelően a hármon i! kus nyugati kapcsolatok kiépítésén túl Kelet-Európával, s ezen belül a továbbra is világba-: a lomnak számító Szovjetunióval, illet. Ve a többi szomszédos országgal is normális viszonyt szükséges kialakítani. Ez egy kihívás, s fenn- ! maradásunk alapkérdése, hogy j erre milyen válaszok születnek. Antall József kijelentette, bízik abban, hogy a válaszadás képessége benne rejlik a magyar tár-, sadalamban. ;;. -A vál—adat — legalábbis ami annak gazdaságpolitikai stratégiáját illeti — a kormányon belül a pénzügyimniizter koordinálja. A cél — fejtette ki Kupa Mihály — egy szociális piacgazdaság kialakítása, amely három fő feladatot jelöl ki. Az egyik a gazdaság tulajdoni és tulajdonosi szerkezetének megváltoztatása, a magyar vállalatok „élettel való megtöltése”. a második a külföldi töke nagyarányú bevonása a gazdaságba, s végül a szegénység elleni küzdelem. A négyéves program során az első két év feladata a gazdasági, jogi, intézményi keretek megteremtése, míg a második két esztendőben már a gazdasági fejlődés megalapozása, egy kiegyensúlyozott növekedés elindítása, a világgazdasági nyitás stabilizálása » napirendre kerülhet ... : Felemás állapot A gazdaság továbbra iá Sélyos gondokkal küzd — magas az infláció, alacsony a «rmeiékenyiég, növekednek a fog... :/ztasi gondok —, ám pozitív je.es. is tapasztalhatók. A vállalkozások száma nőtt, a (nagyipari szektor talpon maradt, a tőkebevonás meggyorsult. kialakulóban ven a civil tár-« sadalom, a szakértelem ismét felértékelődni látszik. Ugyanakkor, a gazdasági helyzet kiegyensúlyozatlan, az elosztási rendszerek túlméretezettek, a pénzügyi fegyelem rossz, az átállás költségei igen nagyok, a právatúaáoió megindult, de nem megy elég jól. Egyszóval egy felemás állapotban vagyunk, útban a piacgazdaság felé. A starthelyzetek már kialakultak, ám az ugrásnál vigyázni kell; nehogy olyan medencébe ugorjunk fejest, amiben nincs elég v«... Hogy az a blzonyo* medence biztonságosabb, legyen, ahhoz mindenekelőtt a tulajdon biztonságát kell megteremteni — hangsúlyozta Kupa Mihály is. Ennek legjobb eszköze a privatizáció amelynek egyelőre még nem alakult ki a stratégiája. A pénzügyminiszter egyébként a nálunk spontánnak nevezett piaci privatizáció híve: nem'kell minden átalakulást az Állami Vagyonügynökségen keresztül lebonyolítani A tartósan állami tulajdonban maradó vagyont pedig vagyonkezelő szervezetekre keil bízni. Szükség van a versenyt szolgáló intézmények további kiépítésére, továbbá aa érdekegyeztetési rendszerek felállítására is. j
